A rovat kizárólagos támogatója

Hét nemzeti park tíz pályázata nyert uniós támogatást, így mintegy 4 milliárd forintot fordíthatnak ökoturisztikai fejlesztésekre Aggteleken, Tihanyban, a Bükkben, a Fertő-tájon, az Őrségben, a Hortobágyon és Mohácson.

A pályázati pénzből 2010-ig látogatóközpont épül, miocén erdő születik, földalatti kiállítás, kerékpárút létesül, megvalósul egy teljes majorság és több csárda rekonstrukciója, megújul egy egyedülálló négygémű kút, valamint kisvasút és szafari autó is növeli majd a nemzeti parkok vonzerejét.

„A most elnyert pályázati források tíz nemzeti parkunk egyéves költségvetési támogatásának felelnek meg. Még soha ennyi pénz nem jutott ökoturisztikai fejlesztésekre, ezeknek ráadásul komoly munkahely teremtő hatásuk is lesz” – hangsúlyozta Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter. Tavaly több mint egymillióan keresték fel a nemzeti parkjaink látogatóhelyeit, a fejlesztésektől ennek növekedését várjuk – tette hozzá. A nemzeti parkok az Új Magyarország Fejlesztési Terv hét regionális operatív programjában nyertek összesen 3,4 milliárdos támogatást, melyhez a környezetvédelmi tárca biztosította az önrészt több mint félmilliárd forint értékben.

Az Aggteleki Nemzeti Park 108,3 millió forintot fordít ökoturisztikai fejlesztésre. A pénzből a Baradla-barlang aggteleki fogadótérségének fejlesztésének első ütemét valósítja meg. A projekt célja az infrastrukturális háttér javítása, egy a világörökségi helyszínhez méltó, környezet- és családbarát, valamint a táji adottságokhoz alkalmazkodó szálláshelybázis kialakítása.

Az aggteleki Baradla Kemping jelenleg komfort nélküli, csak fűtési idényen kívül használható faházakkal rendelkezik. A korszerűsítés során komfortos és téliesített, tehát egész évben üzemeltethető első osztályú üdülőházak épülnek. A beruházás előreláthatólag 2010. második félévében fejeződik be. A nemzeti park a közeljövőben a Baradla Kemping teljes körű modernizálását, valamint a parkoló bővítés, elkerülő út és szolgáltatóház építését, akadálymentesítését is tervezi. Az Aggteleki Nemzeti Park kezelésében álló bemutatóhelyeket tavaly 150 ezer ember látogatta meg.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park 289,3 millió forintot nyert egy ökoturisztikai látogatóközpont, a Levendula-ház kialakítására a Tihanyi-félszigeten. A bemutatóhelyen megépül egy interaktív kiállítás is. A Tihanyi-félsziget nemcsak hazánkban, hanem Európában is egyedülálló természeti adottságú terület, itt létesült az ország első tájvédelmi körzete 1952-ben, mely ma a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része. A félsziget nyugati része 2003. július 1. óta Európa Diplomával kitüntetett terület. Tihany kiemelkedő természeti és kultúrtörténeti értékei révén a régió és az ország egyik leglátogatottabb települése, igen jelentős a rév miatti átmenő forgalom is.

A nemzeti park ökoturisztikai fejlesztése során 289, 3 millió forintot költ a Levendula Ház Látogatóközpont megépítésére, mely a Bakony-Balaton Geopark keleti kapuja, s egyben a Tihanyi-félsziget Vulkáni Képződményei Európa Diplomás terület látogatóközpontjának szerepét is betölti. A központ feladata a Tihanyba érkező nagyszámú látogatónak bemutatni a Tihanyi-félsziget, a Balaton-felvidék természeti értékeit, és felkelteni az érdeklődést a további helyszínek iránt. A bemutatóhelyen kialakítanak egy interaktív kiállítást is, valamint a megújuló energiaforrások és a környezettudatos módszerek alkalmazását is népszerűsítik majd. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park által tervezett projekt átfogó célja elősegíteni Tihany, a térség, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park és a Közép-dunántúli Régió idegenforgalmi vonzerejének növekedését. Az igazgatóság által működtetett területeket az elmúlt évben 323 ezren látogatták.

A bemutatóhely földrajzilag is rendkívül kedvező helyen épül: a Bakony-Balaton Geopark, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park, a Tihanyi-félsziget Vulkáni Képződményei Európa Diplomás Terület kapuja, fogadó-, bemutató- és továbbirányító-egysége egyben. A Levendula Ház Látogatóközpont megépítésével mintegy 650 m2 alapterületű épületegyüttest létesítenek, melyben három tematikus interaktív kiállítást, egy 100 fő befogadására képes előadótermet, természetismereti foglalkoztató-termet és információ-bázist alakítanak ki. A látogatóközpont parkja szervesen illeszkedik az épülethez, része lesz a bemutató programoknak. A beruházás 2009 tavaszán kezdődhet el, a befejezés pedig 2010 második felében várható.

A Bükki Nemzeti Park 582,4 millió forintból egy arborétumszerű miocén erdőt telepít Ipolytarnócon. Emellett a Botos-árok mentén egy különleges tanösvényt, lombkorona sétányt alakítanak ki. Az elnyert támogatásból egy étterem is felépül, mellette felállítanak egy faszerkezetű filagóriát is, amelynek közelében szalonnasütők várják a turistákat A védett madarakat és tájképet is veszélyeztető magasfeszültségű légvezetéket földkábellel váltják ki, és a szennyvízcsatorna kiépítése is befejeződik.

Az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület bemutatóhelyét – amely 20-24 millió éves lelet-együttesnek és a bükkábrányi ősfáknak is otthont ad – mostani, 582, 4 milliós fejlesztései is tovább erősítik a terület azon törekvését, hogy komplex turisztikai szolgáltatási centrummá, élmény- és őslényparkká fejlődjön. A fejlesztések célja, hogy a bemutatóhely 2014-re érje el az évi 104.000 látogatói számot, és olyan kínálatot teremtsen helyben, mely az itt töltött időt legalább fél napra növeli, és ezáltal – az utazási időt is figyelembe véve – az Ipolytarnóci Természetvédelmi Terület, mint kirándulóhely egész napos családi programmá válik.

A tervezett beruházás egyik fő eleme egy arborétumszerű miocén erdő telepítése. A terület a kőzetparki tanösvény mellett található, korábban kialakított vizes élőhelyeket öleli körbe. Az arborétumban kerti ösvények vezetik majd a látogatókat. A miocén erdőbe olyan növényeket telepítenének, melyek a 20-30 millió évvel ezelőtti flórát idézik. Ugyanitt létrehoznak még gyaloghidakat, padokat, műanyag ősállat-rekonstrukciókat és egy melegházat is. Az elnyert támogatásból egy étterem is felépülne. Az épület hőmérsékletének temperálását (hűtés-fűtés) geotermikus hőszivattyú, a vízmelegítést pedig napkollektorok biztosítanák.

Az étterem mellett felállítanak egy faszerkezetű filagóriát is, amelynek közelében fedetlen szalonnasütők várják a turistákat Az étterem mögötti erdőben egy lombsétányt alakítanak ki, amely 8-10 méter magasan vezet a fák lombjai között. Két végén egy-egy 15 m magas torony épül fel, amelyek kilátóként is funkcionálnak majd. A gyermekeket kis függőhíd, drótkötélpálya és állati lakhely-imitációk várják. A több mint 50 gyermek részére készülő játszótéren az EU szabványnak megfelelő fajátékokat helyeznek el. A terület nyugati végén a kicsik, középen a nagyobbak, a terület keleti végében pedig a kisiskolás gyerekek találnak a koruknak megfelelő játékokat. A terület villamos energia ellátását biztosító, leromlott állapotú és tájképet romboló 20 kilowattos légkábelt földkábel váltja majd fel. A megnövekedő turista forgalom miatt szükséges lesz a Természetvédelmi Terület létesítményeinek rácsatlakoztatása Ipolytarnóc község szennyvízhálózatára.

Az Ipolytarnócon eddig történt sorozatos fejlesztések a nemzetközi értékű tudományos leletanyag bemutatási színvonalának, illetve a látogatóközpontba érkező évi 24 ezer fő látogató fogadási feltételeinek javítására irányultak. A múlt évben zárult le a legnagyobb beruházás, amelynek során felújították, átalakították, kibővítették azt a leromlott állagú fogadóépületet, amelyben kialakítottak egy szimulációs termet, egy kiállítóteret, egy konferenciatermet, egy ajándékboltot, valamint a turisták által önállóan kezelhető információs portált. Megvalósult a bemutatócsarnok páramentesítése és a turistavonalak akadálymentesítése. A Tasnádi Kubacska bemutatócsarnokban építették meg azt a vizuáltechnikai rendszert, amely háromdimenziós formában időutazásba repíti a látogatókat. A túravezető segítségével bemutatott interaktív nyomolvasási program világviszonylatban egyedülálló attrakciót kínál. A tudományos igényű bemutatót követően a fogadóépület szimulációs termébe telepített négydimenziós színház segítségével a látogatók személyesen is átélhetik az ősvilági történéseket.

A Duna-Dráva Nemzeti Park 572 millió forintot fordít a Mohácsi Történelmi Emlékhely felújítására, ökoturizmus fejlesztésére. A projekt célja egy többfunkciós kilátótorony építése a Mohácsi Történelmi Emlékhelyen, amelynek egyik fő látványossága egy földalatti kiállítás lesz, mely a mohácsi csatát mutatja be.

Az 572 millió forint összeköltségű projekt során Dél-Baranya jelentős turisztikai vonzerővel bíró, gazdag történelmi múltú településein – Siklóson, Mohácson -, a Mohácsi Történelmi Emlékhelyen jelentős turisztikai fejlesztések valósulnak meg a közeljövőben. Mohács hagyományosan a dunai vízi turizmus fontos célterülete. A Duna-parton kikötőpontok, sporteszközkölcsönzők létesülnek, rendezik a partfalat és meghosszabbítják a sétányt.

A Duna-Dráva Nemzeti Park kezelésében álló Mohácsi Történelmi Emlékhelyen tervezett fejlesztések legfontosabb eleme egy többfunkciós kilátótorony építése. A 15 méter magas, háromszintes épület alsó szintjén, a föld alatt létrejön egy kiállítás, amely a nemrégiben bezárt Kanizsai Dorottya Múzeumot “pótolja”, bemutatva a mohácsi csata körülményeit: előzményeit, lefolyását és következményeit. A felső szint kilátótoronyként funkcionál majd, innen lehet szemlélni a sírkertet. A sírkert fentről nézve virágot formáz, ezt azonban csak a magasból lehet látni. Eddig nem volt lehetőség arra, hogy a látogatók ezt a látványt megcsodálják. Szintén itt, a felső szinten kap helyet egy kávézó, valamint egy időszaki kiállítások rendezésére alkalmas kiállítótér is. Az épületet használhatják mozgáskorlátozottak is, lift fogja segíteni az emeletek közötti mozgásukat.

A Mohácsi Történelmi Emlékhely sírkertjét körülvevő erdőben egy témaösvényt alakítanak ki, ahol kihelyezett történelemórákat tartanak iskolásoknak. A projekt keretében további, kisebb költségű beruházások is megvalósulnak az emlékhelyen: a sírjelek, kopjafák, a park karbantartása, valamint a parkolóhely korszerűsítése, és egy, a kort megidéző szultáni sátor felállítása is a tervek között szerepel. A Duna-Dráva Nemzeti Park által működtetett turisztikai látványosságokra tavaly 156 ezer ember volt kíváncsi.

A Fertő-Hanság Nemzeti Park 89, 3 millió forintból egy komplex ökoturisztikai fejlesztést valósít meg a Fertő-tájon, valamint a csatlakozó kistérségekben. A projekt a térségi kerékpárutak fejlesztését, kitáblázását és pihenőhelyekkel történő ellátását, szabadidőpark és természetvédelmi bemutató majorság létesítését tűzte ki célul.

A beruházás során a régi Esterházy-majorság fogadó- és kiállító épületének rekonstrukciója valósul meg, valamint egy új kiállítást is születik a Fertő-táj és Hanság természetvédelmi és gazdálkodástörténetéből. A bemutató majorság a Sarród-Fertőújlak kerékpárút mellett a kerékpáros és lovas kocsis nemzeti parki ökoturisztikai programok egyik kiindulási pontja is lesz.

A Fertő-Hanság Nemzeti Park projekteleme egy nagyobb szabású elképzelés első ütemét jelenti. Hosszabb távon a Sarród-Lászlómajorban lévő egykori Esterházy-majorság teljes patinás épületegyüttesét rekonstruálják és felújítják a hozzá tartozó ingatlannal együtt, valamint a természetvédelem szolgálatába állítják, hogy otthont adjon régi magyar háziállatok génközpontjának. A projekt első szakászában a bemutató majorság fogadóépülete készül el. Az épületek és a majorsági udvar rekonstrukciója fenntartható, környezetbarát módon történik majd meg. A nemzeti park bemutatóhelyei tavaly mintegy 16 ezer embert vonzottak.

A Hortobágyi Nemzeti Park három pályázata is támogatást nyert. A nemzeti park mintegy 500 millió forintot fordít a halastavi kisvasút rekonstrukciójára, 535 millió forintból több csárdát felújítva egy tematikus csárda útvonalat alakít ki, 472 millió forintból pedig a Hortobágyi vadasparkhoz vezető szilárd út és a Hortobágy folyón átívelő híd fejlesztését valósítja meg.

A Széchenyi Turizmusfejlesztési Program keretén belül készült el a halastavi kisvasút a Hortobágyi Nemzeti Park területén. 2007-ben elkészült a kisvasút indítóállomása, a fogadóállomások és a vasúti kocsiszín, ezen kívül megtörtént a Hortobágy-halastavi bemutatóterület tanösvény tábláinak, valamint madárles rendszerének felújítása, és létrejött egy kiseszközös halászati kiállítás is. A turisták körében a kisvasút igen népszerű, ezért a jelenlegi 3,7 km-es pálya tovább bővül, illetve több pallóutat alakítanak ki, amelyek bemutatják a területre jellemző élőhelyeket, és átfogó képet nyújtanak a halastavak vízvilágáról. A bemutató terület további látványelemekkel is kiegészül, jól álcázott leshelyekkel, madárszigetekkel, halászati bemutatóval. A Hortobágy Európa legnagyobb daru pihenőhelye. A darunézés egyre több érdeklődőt vonz ide az ország minden részéről. A kisvasút az új fejlesztés által már elérheti a legbelső, „Kondás” tavat, amely a darvak hagyományos éjszakázó helye. A vasút végállomásánál egy fogadó épület és egy 8 m magas megfigyelő torony épül majd. A megfelelő infrastruktúra kiépítésével lehetővé válik, hogy a látogatók közvetlen közelről láthassák a darvak gyülekezését. A beruházás 500 millió forintból valósul meg.

Hortobágy központjában fekszik a Nagycsárda a Kilenclyukú híddal és a Pásztormúzeummal, amely egyedülálló műemlék-együttest alkot, és 1999 óta a világörökség része. A 18. században épült népi klasszicista Hortobágyi Csárda az Alföld leghíresebb és legnagyobb csárdaépülete. A csárda a falu legfontosabb idegenforgalmi eleme, amely évente több tízezer vendéget fogad. A jelentős vendégforgalomnak és a minőségi elvárásoknak a csárda üzemeltetői csak nagy nehézségek árán tudnak megfelelni. A műemlékvédelem és a kulturált vendégfogadás miatt mindenképpen szükséges a Hortobágyi csárda megújítása. Az 535 milliós projekt során a csárda konyháját lebontják, majd a legújabb követelményeknek megfelelően építik újjá. A Hortobágyon az egykori „só út” mentén egyedülálló módon maradtak fenn az egykori csárdaépületek (Patkós, Meggyes, Hortobágyi, Kadarcsi és Látóképi). A Hortobágyi Nemzeti Park ökoturisztikai fejlesztése során egy tematikus csárda útvonalat alakít ki, amely bemutatja a ma még működő csárdákat (Patkós, Hortobágyi, Látóképi), s különleges ételeiket. A Meggyes csárda múzeumként a vendégfogadók múltjába enged majd betekintést, a Kadarcsi csárda pedig ivóként működne a jövőben. A projekt részeként felújítanak egy, a világon egyedülálló négygémű kutat is. Így a nemzeti park hitelesen mutatja be a magyar Alföld történelmi múltját, vendéglátási hagyományát és gasztronómiáját.

A Hortobágyi Nemzeti Park 472 milliós fejlesztése lehetővé teszi azt, hogy a Pusztai Vadaspark bármikor, az időjárási viszonyoktól függetlenül elérhető legyen, és a Hortobágyra jellemző rövid idegenforgalmi szezon hosszabbá váljon. A Pusztai Vadaspark 2008-ban kezdte meg működését. A park olyan állatokat mutat be, amelyek egykor nagy számban éltek ezen a tájon (őstulok, vadló, farkas, sakál, daru, keselyű, pelikán). A Pusztai Vadasparkhoz vezető szilárd út és a Hortobágy folyón átívelő híd megépítése az időjárástól független biztonságos megközelítést tesz majd lehetővé, és a vadasparkban élő állatok egész évben megtekinthetők lesznek. Az út megépítése azért is fontos, mert a malomházhoz évi 50.000 látogatót várnak. A fejlesztések mellett a nemzeti park saját forrásból vásárol egy gumikerekes kisvonatot és egy
zafari autót, amely a turistákat a malomházi területre szállítja majd. A Hortobágyi Nemzeti Park által működtetett területeken tavaly 94 ezer látogató járt.

Az Őrségi Nemzeti Park
 94 millió forintot nyert a Pityerszeri Népi Műemlék együttes állagmegóvására, kiállítási egységeinek kiegészítésére. A nemzeti park egy másik pályázata is támogatást nyert, 147 millió forintból valósulhat meg a nemzeti parki területen a „Nyugati kapu” és „Keleti kapu” kialakítása.

Az Őrségi Nemzeti Park ökoturisztikai pályázatának célja a természeti, táji értékekhez harmonikusan illeszkedő, néprajzi, építészeti értékek megmentése, bemutatási feltételeinek javítása az Őrségi Nemzeti Park területén. A Pityerszeri Népi Műemlékegyüttes 2007 májusa óta van az Őrségi Nemzeti Park kezelésében, állagmegóvására, kiállítási egységeinek kiegészítésére 94 millió forintot fordítanak. A projektben résztvevő partnerek, önkormányzatok a műemlék együttest érintő fejlesztésekhez szervesen illeszkedve egyéb közkedvelt, látogatott népi építészeti emlékek megmentését, felújítását, a bemutatási feltételek javítását tűzték ki célul. Ilyen többek között a pankaszi szoknyás harangláb felújítása, a régi kovácsműhely áthelyezése, felújítása, bemutathatóvá tétele, Nagyrákoson a tájházhoz tartozó ingatlanon a régi kovácsműhely és disznóól felújítása, berendezése, illetve Szalafőn a helytörténeti gyűjtemény rendezése, összeállítása.

Az Őrségi Nemzeti Park egy másik pályázata is támogatást nyert. A 147 millió forint összköltségű projekt a nemzeti park és a térség már meglévő turisztikai infrastruktúrájára alapozva, a helyi turizmusrendszer szereplőinek igényeit figyelembe véve járul hozzá egy hatékony, hosszú távon fenntartható ökoturisztikai rendszer kialakításához. Célja a természeti, táji, néprajzi értékek, a hagyományos gazdálkodás és a népi mesterségek élményszerű, változatos megismerési formákra alapozott, turisztikai programcsomagba rendezett fenntartható bemutatása.

A nemzeti parki területen egy úgynevezett „Nyugati kaput” és „Keleti kaput” alakítanak ki. A „Nyugati kapu” a hármas-határon, a szlovén és osztrák határ ölelésében a páratlan természeti, néprajzi, kulturális értékeket hordozó Vendvidéken, a „Keleti kapu” pedig az Őrségi Nemzeti Park keleti részén, a közkedvelt, turisztikailag már bevezetett Vadása-tó környéki települések körzetében alakul ki. Létrejön egy olyan egységes ökoturisztikai bemutatási rendszer, amely a határmenti naturparkokkal közösen járul hozzá a helyi természeti értékek átgondolt megőrzéséhez és színvonalas bemutatásához. A projektben résztvevő partnerek tervei között szerepel egy szabadidőpark létesítése Felsőszölnökön és Őriszentpéteren, valamint egy témapark létrehozása Alsószölnökön. Ezen kívül egységes turistabarát pihenőhelyeket, kerékpártárolókat és információs pontokat hoznak létre a partnertelepüléseken. Kilátó épül Kétvölgyön és Alsószölnökön a kialakítandó természetismereti tanösvények mentén, valamint vízi turisztikai fejlesztések is megvalósulnak a Vadása tónál. Az Őrségi Nemzeti Park bemutatóhelyeit tavaly mintegy 65 ezer turista tekintette meg.
Fotók a nyertes projektekről >>>


A környezetvédelmi miniszter novemberben jelentette be négy uniós támogatást nyert, 7,8 millió euró – azaz mintegy 2 milliárd forint – értékű LIFE + természetvédelmi projekt indulását, mely során a Szabadság-zátony és Béda-Karapancsa ártéri élőhelyeit őrzik meg, sor kerül a Keleti-Bakony térségben lévő honvédségi használatban álló területek természetvédelmi rekonstrukciójára, megoldódik a kipusztulással veszélyeztetett rákosi vipera Kárpát-medencei szintű védelme, és rendbe teszik a balmazújvárosi pusztákat.

2003 és 2008 között összesen mintegy 10 milliárd forint értékű nemzeti parki fejlesztés valósult meg Magyarországon. Többek között felújították a Martonyi pálos kolostort, megépült a kápolnapusztai Bivalyrezervátum bemutatóhely, az abaligeti Denevérmúzeum, a bihari Madárvárta, a Fehér Gólya Múzeum, a Szélmalmi Fogadóház, megnyitották a pécsi mésztufa barlangot, a Szentgáli-kőlik barlangot, a Mészégető-források barlangját, beszereztek 430 kerékpárt, valamint vízi sétányt, pásztormúzeumot, kisvasutat létesítettek.

 

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás