Pénteken Közép-magyarországi regionális környezetvédelmi konferenciát tartottak Budapesten, főként civil zöld és önkormányzati szereplőkkel.
Mintegy 30 résztvevő gyűlt össze december 11-én délelőtt az Aranytíz Kultúrház Borostyán termében, hogy megvitassák az önkormányzatok szintjén mutatkozó környezetvédelmi lehetőségeket. A Független Ökológiai Központ (FÖK), a Levegő Munkacsoport, a GATE Zöld Klub Egyesület és a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) szervezésében, uniós támogatással megvalósult találkozó programja három részből állt: először hat beszélgetőtárs cserélt eszmét az önkormányzatok és a környezetvédelem viszonyáról, majd a kávészünet után két előadás következett a Közép-magyarországi Operatív Program (KMOP) pályázatainak állásáról és a civil javaslatokról, utána pedig a formálódóban lévő Zöld Régiók Hálózatáról esett szó. Az eseményt Hajtman Ágnes (Levegő Munkacsoport) moderálta.
Az első blokk Németh János (környezetvédelmi előadó, Budapest XV. kerület) hozzászólásával kezdődött, aki elmondta, hogy készítettek egy környezetvédelmi témájú felmérést a kerületében. Ez megerősítette az önkormányzatot abban, amit korábban is szerettek volna megvalósítani. Néhány, a lakosság által felvetett probléma:
-Csökkenteni kellene a gépjárműforgalmat. Az önkormányzat a forgalom által okozott zaj enyhítésére zajvédő falak építését tervezi.
-Kevés a zöldterület.
-Több kerékpárutat kellene építeni.
-Javítani kellene a csapadékelvezető rendszeren.
Tatár Sándor a veresegyházi Tavirózsa Egyesület képviseletében az egyesület tevékenységéről beszélt. A szervezet 13 éve foglakozik természetvédelemmel, tagjai a fenntartható fejlődést szeretnék elősegíteni. Fő céljaik közé tartozik a környezetvédelmi érdekek érvényesítése a helyi döntéshozatalban, és a természeti területek, táji értékek védelme a Sződrákosi-patak vízgyűjtőjén. Emellett ismeretterjesztési, oktatási munkát is végeznek, ennek részeként például megjelentették „A veresegyházi tavak története és élővilága” c. kiadványt. Emellett létrehoztak egy saját rádiót is, amely az interneten is hallgatható. Tatár 2003-tól külső tagként részt vett a veresegyházi Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság munkájában, majd miután 2006-ban a Tavirózsa Egyesület jelöltjeként bejutott az önkormányzatba, a bizottság elnöke lett. Elmondása szerint nagyon fontos egy önkormányzati környezetvédelmi alap létrehozása, melyet itt sikerült létrehozni. Ugyanis ha van ilyen alap, akkor a település területén kiszabott környezetvédelmi bírságok 30%-a ide megy.
Sepsei Gergely, a Pilisi Zöldút Egyesület tagja a Zöld utak mozgalom ténykedéséről számolt be. Ennek keretében a turizmus iránt érdeklődő helyi szereplők elkezdenek egy olyan úthálózatot tervezni, amely megközelíthetővé teszi természeti értékeiket, épített örökségüket. Nem csak az infrastruktúráról szól a kezdeményezés, hanem a szemléletről is – például csak a nem motorizált (gyalogos, kerékpáros, lovas, kenus) közlekedési módokat támogatják. A Pilis térségében sikerült egy hét tagú konzorcium keretében 45 millió forintos támogatást szerezni a helyi program beindításához. A nyár végére elkészülő hálózat civil kezdeményezésre jött létre. Sepsei véleménye szerint a fenntarthatóság gondolatának megértése az első dolog, amit egy önkormányzat megtehet a környezetvédelemért. Második lépésben el kell fogadnia, komolyan kell vennie ezen szemléletet. Ugyanakkor sok esetben olyan dolgokat se sikerül elérni, amivel az önkormányzat tagjai egyetértenek, mert a hivatalok akadályozzák a megvalósulást.
Kovács Bence, a Független Ökológiai Központ ügyvezető igazgatója többek között az integrált városfejlesztést népszerűsítő, a fenntartható európai városokról szóló Lipcsei Chartáról beszélt. Elmondta, hogy ehhez útmutatók készültek a VÁTI-ban, de ezekbe első körben nem kerültek bele a környezeti szempontok. Végül második nekifutásra sikerült elérni, hogy néhány oldal szóljon erről a témáról is. Kovács szerint nagyon fontos lenne a rendszerszemlélet, illetve az önkormányzatok közötti és a lakossággal való az együttműködés. Ugyanakkor a lakók bevonása sokszor az utolsó pillanatban történik. A FÖK igazgatója megemlített néhány pozitív magyar kezdeményezést: a Klímabarát Településeket, a GATS-mentes és GMO-mentes övezeteket. Sürgős teendőként említette, hogy az önkormányzatoknak példát kellene mutatniuk, például energia-audittal és víztakarékossággal.
Malatinszky Ákos, a GATE Zöld Klub elnöke szerint a fenntartható fejlődés nem azonos a környezetvédelemmel. Az előbbi fogalom középpontjában az ember áll – meg kell nézni, hogy az embernek milyen igényei vannak. Malatinszky előadásában a budapesti agglomeráció helyzetét elemezte: az utóbbi 20 év alatt 350 000 ember áramlott ki a fővárosból. Emiatt növekedett a beépítettség, intenzívebbé vált a területhasználat. Ennek megelőzésére az embereket ott kellene megtartani, ahol eredetileg éltek. Ehhez élhető városokra van szükség: az önkormányzat nem teheti meg, hogy választópolgárainál fontosabbnak tartsa a beruházók érdekeit. Egy jó kezdeményezés az állampolgári tanács; Szentendrén például külterületek belterületbe vonásánál használják a módszert a folyamat kezdetétől fogva. Malatinszky nagy problémának tartja, hogy a mamut-beruházásokra lehet könnyen pénzt szerezni, pedig hatékonyabb lenne, ha a lokális problémákat lokálisan, kis léptékben próbálnák megoldani.
Krassay László, Gödöllő alpolgármestere szerint nem a versenyképességre, hanem az életképességre kell koncentrálni. Ennek jegyében Gödöllőt ökovárossá szeretnék alakítani, amely mind ökológiailag, mind ökonómiailag fenntartható. Egy nemrégiben bevezetett intézkedés szerint csak pénteken és szombaton lehet égetni a kertekben – ezt az illegális kábelégetések miatt vezették be. Sok értéket védetté nyilvánítottak, és zöld óvodát is építettek.
A fórum első blokkjának végén a kérdések és válaszok következtek – ezek nagyrészt a hulladékgazdálkodás körül forogtak.
A kávészünet után Takács Eszter a Pro Regio Nonprofit Kft. képviseletében a Közép-Magyarországi Operatív Program természet- és környezetvédelmi kiírásairól és a projektek állásáról tartott előadást. A vonatkozó kiírások a 3., „A régió vonzerejének fejlesztése” című prioritásba tartoznak. Ezen belül a 3.2. intézkedés a „Természetvédelem, a természeti környezet rehabilitációja és revitalizációja” címet, míg a 3.3. intézkedés „A környezetvédelmi szolgáltató-rendszer fejlesztése” címet viseli. Az operatív program összesített kerete 432,6 milliárd forint. A 4644 db beérkezett pályázatból 2134 kiválasztottnál kötöttek eddig szerződést, összesen 183 milliárd forint értékben. Kiemelt projektek például a Benta patak meder-rehabilitációja és a Dél-budapesti régió vízrendezése. A tapasztalatok szerint magas a formai okokból elutasított pályázatok száma, számos szakmailag értékes pályázat kiesett emiatt.
Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke a civilek javaslatairól beszélt. Elmondása szerint más Regionális Operatív Programokban helyet kaptak a fenntartható életmóddal és fogyasztással kapcsolatos projektek, viszont a Közép-magyarországi Régióban nem. Közös fellépést javasolt annak érdekében, hogy ez itt is megvalósulhasson. Szükség lenne a kis projektek egyszerűsített támogatására is, amire szintén van másutt példa.
Végül Dönsz Teodóra (csoportvezető, Magyar Természetvédők Szövetsége) a Zöld Régiók Hálózatáról tartott előadást. A program célja a hazai környezetvédők felkészítése a fenntarthatóság érdekeinek képviseletére a regionális és az országos fejlesztési döntéseknél. A célok közé tartozik ezen túlmenően a regionalizmus erősítése, a küzdelem a részvételért, átláthatóságért, civil kontrollért, valamint a lobbizás a forrásokért, támogatásokért. A hálózat többféle szolgáltatást fog nyújtani, úgymint az információáramlás, a véleménycsere elősegítése, az összefogás, közös fellépés, kapacitásépítés, egy szakértői adatbázis létrehozása, és híd alkotása a helyi, regionális és országos szintek között. A Regionális Környezetvédelmi Hálózatokhoz régiónként a koordinátor szervezeteknél lehet majd csatlakozni. A mostani fórumon kiderült, hogy lenne igény egy Közép-magyarországi hálózatra is, ennek megalakítása pár hónapon belül várható. A szövetség nincs hivatalosan szervezetként bejegyezve, honlapja itt található.
