A rovat kizárólagos támogatója

A német központú EuroNatur határokon átnyúló programokon dolgozik, többek között a medvékért és a vándormadarakért.

A nemzetközi zöld szervezet munkájáról Katharina Grund PR-munkatárs és Annette Spangenberg projektvezető számolt be a Greenfo-nak. Az alapítvány határokon átívelő kapcsolatokat épít a természetvédelem területén; célja mindig a biológiai sokféleség védelme. Tagjai európai perspektívájú tevékenységet végeznek: bár Németországban van a központ, a fő működési területek mégis Spanyolországban, Lengyelországban, illetve az észak-déli irányú Európai Zöld Sáv (European Green Belt) mentén találhatók. Egy időben Magyarországon is dolgozott az alapítvány, a Vértesben, de itt már befejezték a munkát. Az Euro-Natur minden helyszínen szorosan együttműködik a helyi emberekkel és civil szervezetekkel. A természet védelme érdekében egy természetvédőkből, politikusokból, kutatókból, gazdálkodókból és üzletemberekből álló hálózatot építettek fel, melynek kapcsolatait folyamatosan ápolják és fejlesztik. Az 1987-ben alapított szervezetnek két irodája van: a nagyobbik a délnémet Radolfzell-ben, a Bodeni-tó mellett, a másik pedig Bonn-ban. Összesen 19 alkalmazott dolgozik az irodákban, ebből tizenöten teljes állásban.

Vadászat helyett inkább madarászat

A vonuló madarak esetében nem csak a költőhely megőrzése fontos, hanem a vonulási útvonalak és telelőhelyek védelme is. Az EuroNatur tehát fellép azért, hogy a madarak által használt útvonalakon is óvják a madarakat. Megpróbálnak tenni az adriai vonulási szakaszon folyó illegális és legális vadászat ellen. A Balkánon rossz a helyzet a törvények szempontjából, és sok az illegális kilövés, valamint a vadászok erősen lobbiznak is. Ebben a helyzetben a természetvédők több dolgot is tehetnek: megpróbálják elérni a törvények módosítását, és konkrét helyszíneken is dolgoznak a vadászat ellen. Mindez valamennyire sikeres, de még sok mindent kell tenni. Az olasz vadászok a korábbi években több magyarországi botránynak is szereplői voltak; nemcsak hazánkba, hanem a Balkánra is járnak. Olaszország ugyanis javított a természetvédelem jogi helyzetén, a vadászok így más lehetőségeket keresnek arra, hogy madarakat tudjanak lőni. Az Euro-Natur azt próbálja bemutatni nekik, hogy inkább a madarászás jelenti a jövőbe vezető utat.

A Bojana-Buna delta Macedónia és Albánia határvidékén, ahol az EuroNatur a vándormadarak védelméért dolgozik. Fotó: Gabriel Schwaderer

A Bojana-Buna delta Macedónia és Albánia határvidékén, ahol az EuroNatur a vándormadarak védelméért dolgozik. Fotó: Gabriel Schwaderer

 

Vadak a vadonban

Az olyan, nagy területet igénylő emlősfajok, mint a hiúz, a medve és a farkas esetében szintén fontos a nemzetközi perspektíva. Az Euro-Natur keresi a lehetőségeket ezen fajok élőhelyének bővítésére, és felkészíti a helyi lakosokat az állatok felbukkanására. Németország Baden-Württemberg tartományában például kipusztult a farkas, de az esetleges visszatérésének eshetőségére kidolgoznak egy tartományi szintű kezelési tervet, mely munkában az EuroNatur is részt vesz.

Barnamedve. Fotó: Heinz Lehmann

Barnamedve. Fotó: Heinz Lehmann

 

Vasfüggöny helyett zöld folyosó

Az Európai Zöld Sáv értékes élőhelyek vonala az egykori Vasfüggöny mentén, amely folyosót formál a Barents tengertől a Fekete-tengerig. Három részre osztható: a fenno-skandináviai, a közép-európai és a balkáni Zöld Sávra. A közép-európai rész a volt Kelet- és Nyugat-Németországot elválasztó határ mentén húzódik. Az elgondolás lényege, hogy összekapcsolja a határok két oldalán lévő területek védelmét. Az Euro-Natur és partnerei megpróbálják elmagyarázni az embereknek, hogy az ő kis területük egy nagyobb kontextus része.

Albánia és Macedónia egymás mellett lévő, de a határ másik oldalán található területei nagyon különböznek egymástól – az albán részek túlhasznosítottak. Albánia az 1970-es évektől kezdve elkülönült, nagyon erősen őrizték a határzónát. Emiatt főként a határsávban tudott megmaradni az eredeti természet. Egy alkalommal az Euro-Natur macedónokat vitt el megnézni egy horvátországi programot, melynek keretében sikeresen bevezették a kisléptékű turizmust. Utána az embereknek lehetőségük volt bemutatni arra vonatkozó ötleteiket, hogy hogyan lehet jövedelmet is biztosító természetvédelmi tevékenységet folytatni. Az Euro-Natur projektjei ugyanis sokszor fenntartható fejlődés elemekkel is társulnak, hiszen olyan célokat tűznek ki, amelyek a természet és a társadalom számáraí egyaránt hasznosak. Az alapítvány viszonylag kicsi, 2500-5000 eurós (660 000- 1 300 000 forintos) támogatást nyújt az egyes programoknak. A szervezet tagjai hosszú távon gondolkodnak, a projektek pedig általában nemzetköziek. Lengyelországban van a legjobb gyakorlati (best practice) példa, amelyet az Euro-Natur bemutat más országokban is.

Szolgálati utak

Annette projektvezetőként sokat utazik – találkozókon vesz részt, és a helyszíneket is meg kell ismernie. Angolul érintkezik a projektpartnerekkel, akik pedig tolmácsolnak a helyieknek. Sok országban, ahol az EuroNatur dolgozik, más a mentalitás, mint a német – emiatt a helyi rendszerhez kell igazítani a módszereket. Annette szerint a változás sok időt és türelmet igényel.

A Fapas őrei és civil őrök a spanyol Kantabriai-hegységben. Fotó: Roberto Hartasánchez
A Fapas őrei és civil őrök a spanyol Kantabriai-hegységben. Fotó: Roberto Hartasánchez
 
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás