A rovat kizárólagos támogatója

E-számok: tényleg a sátán találmányai ezek az élelmiszer adalékok? Sajnálattal kell közölnöm minden leleplezést váró olvasóval, hogy ezek egyáltalán nem a sátán találmányai, sőt legalább harmadukat évszázadok óta használják, ráadásul a durvább részüket.

Bolti hangulatkép: középkorú háziasszony nézi szúrósan szemüvegén keresztül a libapástétom konzervet, aztán visszarakja a polcra, majd közli az elősettenkedő riporterrel, hogy ennyi E számot tartalmazó készítményt biz’ ő nem vesz meg, mert egészségesen és környezettudatosan táplálkozik a családjával együtt.

De vajon tényleg a sátán találmányai ezek az élelmiszer adalékok? Sajnálattal kell közölnöm minden leleplezést váró olvasóval, hogy ezek egyáltalán nem a sátán találmányai, sőt legalább harmadukat évszázadok óta használják, ráadásul a durvább részüket. Ki ne emlékezne például a boldogult emlékű szalicilra, mint tartósítószerre, ami nagyobb mennyiségben fogyasztva- (de hát ki eszik nagyobb mennyiségben szalicilt?) – gyomorvérzést okozhat éppúgy mint orvosi rokona az aszpirin. Vagy itt van a pácsó- a nátriumnitrit ami szintén nem ma kezdte a tartósítást a száraz húsféleségeknél-ellenben hajlamos aminosavakkal nitrozaminokat képezni, amik elég rossz hírű vegyületek a szakmában.

házi készítésű lekvárok ifj. Vasuta Gábor
házi készítésű lekvárok kép: ifj. Vasuta Gábor

De az élelmiszer-vegyiparban is változik a világ. A ma használatos több száz adalék nagy része természetes eredetű anyag, amelyek megtalálhatóak a természet különféle szegleteiben. Álljon itt példának a hangzatos stabilizálószerek listája, egyenként lerántva róluk a leplet, ki és mifélék ezek?

Karragenát– gyümölcslevekben, tejdesszertekben alkalmazott zselésítő vörösmoszat kivonatból. Guar-a főleg Indiában termesztett guarbab őrölt formája- és itt érdemes egy percre megállni. A harmadik világból jövő élelmiszereket két dolog szokta jellemezni. Az olcsóság és a gyanús termesztési körülmények, amelyek jelenthetik a vegyszermaradékokat és a mérgező penészgomba féleségeket a végtermékben, de ez már élelmiszerbiztonsági téma.

A xantán egy érdekes dolog, ami tulajdonképpen egy baktériumnyálka, amelyet a Xanthomonas nevű baktérium állít elő iparszerű méretekben. Ez a nyálka különben egy természetes poliszacharid, azaz ha elképzelünk pár százezer répacukor molekulát láncba állítva, nem járunk messze az igazságtól. A pektinek pedig alma és citrusfélék héjából nyert kocsonyásítók- elsősorban lekvárok állagjavítására használják.

De ha továbblépünk a savanyítószerek népes táborába, ott is régi ismerősöket fogunk találni. A citromsavat a citromból az almasavat az almából és a tejsavat– no nem a tejből, hanem különféle erjedési folyamatok végtermékeként. Anélkül hogy mélyebben belebonyolódnánk a sejtanyagcsere folyamataiba, szóvá kell tennünk, hogy mind a három sav fontos szerepet játszik energiatermelésünkben, így végső soron létünkben is.

A színezők között igaz akad egy-két kétes anyag, de ez áthidalható azzal, hogy gyermekünknek nem a legrikítóbb színű nyalókát vesszük meg és lehetőleg kerüljük az olcsó árfekvésű neonlila szörpöket. Máskülönben már itt is trendinek számít a természetes. A bodzalé, a céklalé, a karamell, a klorofil és társaik.

De említhetnénk még sok mindent. Az antioxidánsként működő C-vitamint művésznevén az E300-t, vagy a berkenyefélékben előforduló szorbinsav káliumsóját, ami a legjobb természetes tartósítók egyike.

berkenye kép: ifj. Vasuta Gábor

berkenye kép: ifj. Vasuta Gábor

Szóval félni nem kell, de leszögezendő. Az élelmiszerpiacon is farkastörvények uralkodnak. Az olcsó árfekvésű termékek mint a parizer, vagy egyes kenőmájasok különféle adalékok-vízmegkötők, aromák, emulgálószerek és stabilizálók segítségével vannak összeeszkábálva valódi hús és máj helyett, amelyek ha újabban megjelennek egy termékben rendes mennyiségben rögtön prémium kategóriának neveznek el és kétszeres áron adják. Régen a parizer, a boldog békeidőkben szín húspépből, vérből és fűszerekből állt, de akkor még ittak a Dunából…

Sajnálatosan azonban a békeidők elmúltak, és a globális piacon az árúknak külsejükben is versenyezniük kell, ezért találunk például a polcokon annyi vérfagyasztó küllemű, leginkább egy tejipari cifrapalotához hasonló német kivitelezésű tejdesszerteket, amelyek ráadásul egyáltalán nem jobb ízűek mint a mi adalékmentes Túró Rudink.

És akkor visszatérve eredeti kérdésünkre, hogy mi a veszélyes?
-Válaszunk a következő, cigerettázva, stresszben, szennyezett levegőben, a vörösiszap árnyékában, létbizonytalanságban, vegyszermaradékos, nehézfémszennyezett talajon élni-na ez a veszélyes. Itt és most élni veszélyes.

 

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás