A magyar EU-elnökség kiemelt témája volt a vízügy, de egész Európa és az egész világ számára is kiemelten fontos e terület, hiszen a víz meghatározza az emberiség sorsát – jelentette ki Dr. Illés Zoltán a tegnapi budapesti Duna Napon. A környezetügyért felelős államtitkár a folyó jövőjét meghatározó Duna Stratégiával kapcsolatban leszögezte: semmilyen érdek nem veszélyeztetheti a Duna biztonságát.
Dr. Illés Zoltán aláhúzta: a Duna kiemelt stratégiai fontosságú Magyarország számára, hiszen összeköt minket a környező népekkel, vízkészlete pedig meghatározza sorsunkat. Kifejtette, a Duna Stratégia elfogadása mellett ugyanakkor talán még fontosabb szempont a biodiverzitás, vagyis a fajok sokszínűségének megőrzése, aminek érdekében mindent meg kell tenni.
A környezetügyért felelős államtitkár úgy fogalmazott: éppen ezért a Duna Stratégia egy "zöld" stratégia, mert "nem a folyóvizeket kell a hajókhoz alakítani, hanem a hajókat a folyóvízhez". Hozzátette: évente 240 nap a hajózási szezon a Dunán, és ennél ez nem is lesz több, a kereskedelmi érdekek nem mehetnek a természet rovására. Dr. Illés Zoltán kiemelte, hogy minden rendelkezésre álló EU-s forrást "keresztben" fognak elkölteni, vagyis hidak épülhetnek, valamint a környező települések infrastruktúráját javíthatják.
Újságírói kérdésre válaszolva a politikus elmondta: a Duna több szakaszán léteznek tervek különböző hidak megépítésére – így Komáromtól északra vagy Baja környékén és a fővárosban -, ám ezek egyelőre csak tervek. Philip Weller, az International Commission for the Protection of the Danube River főtitkára elmondta: a Duna Nap minden érintett ország számára egyaránt fontos, az ünnep kifejezi az emberek összefogását. Hangsúlyozta, hogy a Duna Stratégia elfogadása a magyar elnökség kiemelkedő lépése volt. A főtitkár szerint fontos, hogy mind a politikai, mind pedig az üzleti élet viselje a maga felelősségét a kérdésben.
Martin A. Dale, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója emlékeztetett: az emberiség másfélszeresét fogyasztja a fenntartható vízmennyiségnek, ha így folytatjuk, 2030-ra egy új Földre lesz szükségünk. A Duna Stratégiáról szólva kiemelte az ipari- és kommunális szennyvízkezelés fontosságát, az energiahatékonyság, valamint a közlekedés hatékonyságának kérdését. A vezérigazgató az energiahatékonyság kapcsán üdvözölte az e héten megnyitott gönyűi erőművet, melynek hatékonysága kétszerese a magyar átlagnak. A Duna Stratégia nemcsak a folyóról, hanem a partján elterülő településekről is szól, miközben – hangsúlyozta – folyamatosan válaszokat kell adnunk a környezeti kihívásokra.
Dale A. Martin, Siemens Magyarország elnök-vezérigazgatója és Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkár
A Duna és vízgyűjtőterülete értékeire, sokszínű élőviláguk megóvására, a környezettudatosság fontosságára és a felelős vízhasználatra hívja fel a figyelmet a Nemzetközi Duna Nap. A vízgyűjtő tizennégy országa, közte Magyarország 1994. június 29-én írta alá a „Nemzetközi Duna Védelmi Egyezményt” Szófiában. Megállapodtak, hogy a folyó védelmében közösen lépnek fel a szennyezés ellen, valamint a fenntartható vízgazdálkodás érdekében. A részt vevő államok egyfajta dunai szolidaritás kialakítását tűzték ki célul, és azóta ünnepeljük ezen a napon a Nemzetközi Duna Napot.
A nyolcadik Nemzetközi Duna Napon Dr. Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára, Philip Weller, a Duna-védelmi Nemzetközi Bizottság (ICPDR) főtitkára és Dale A. Martin, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója hívta fel a figyelmet természeti kincseink fontosságára, és arra, hogy a Duna értékeinek megóvása országhatárokon átívelő ügy. A Duna Európa második leghosszabb folyója, és a világon az egyetlen, amelynek vízgyűjtő területén 19 ország osztozik, így összesen 81 millió embert kapcsol össze.
A Duna Nap minden évben egy kiemelt téma jegyében zajlik. Az idei esztendő jelmondata: „Tégy a folyókért!” A Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzetközi Duna Nap rendezvényén Budapesten adta át Románia képviselője Magyarországnak a Duna-vándorzászlót.
