Sikeres a Levendula Ház

2011. július 13. 8:36

Sikeres a Levendula Ház

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság tihanyi látogatóközpontját május végén nyitották meg. A Levendula Ház, alig több mint egy hónapos nyitva tartás után, már a tízezredik látogatóját fogadta.

Dübörög a vulkánshow

Volt olyan, amikor egy nap leforgása alatt közel ezer hazai és külföldi vendég tekintette meg a Belső-tó partján található interaktív kiállítást, bújt be a füstölgő, dübörgő tűzhányó makettba, és ízlelgette a levendula ízű csokit vagy szörpöt. A bemutatóközpont a fogyatékos emberek között is népszerűvé vált, olyan figyelmességek miatt, mint hogy a mozi teremben vetített, „Megszelídült vulkánok földjén” című filmet a hallássérültek számára feliratos változatban is elkészítették.

Az elmúlt hetekben az európai természetvédelmi szakmai elit is megismerte a tihanyi Levendula Házat. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság itt látta vendégül a magyar uniós elnökség keretében, Balatonfüreden szervezett, természetvédelmi konferencia résztvevőit. A 27 országból érkezett állami természetvédelmi vezetők és civil szervezetek képviselői az úgynevezett Ramsari területekről is tanácskoztak hazánkban. A nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyekkel kapcsolatban, 1971. február 2-án az iráni Ramsar városában írták alá a később Ramsari szerződés néven ismertté vált dokumentumot. A megállapodás hivatalos neve "Egyezmény a nemzetközi jelentőségű vizes területekről, különösen, mint a vízimadarak tartózkodási helyéről". Az egyezmény 1975-ben lépett hatályba és azóta a világ több mint száz országa csatlakozott hozzá. Az egyezmény titkársága Glandban (Svájc) működik, jogi személyiséggel rendelkező háttérszerve a Nemzetközi Természetvédelmi Szövetség (IUCN).

Levendula Ház Látogatóközpont Tihany Levendula Ház Látogatóközpont Tihany

A Balaton Európa legnagyobb édesvízi tava, mely 1989. március 17. óta Ramsari terület. A júniusban, Balatonfüreden megrendezésre került konferencia az Unió Ramsari területeiről, valamint az aktuális természetvédelmi kérdésekről szólt. A 27 országból érkezett, több mint hatvan természetvédelmi szakember, Európa természetvédelmi elitje, így különösen fontos, hogy számukra bemutatkozhatott a Levendula Ház. Megcsodálták az állandó kiállítást, mely a Pannon-tengert, a térségben működő vulkánok világát, az ember és természet kapcsolatát és a levendulatermesztés kulturáját foglalja össze. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park munkatársainak vezetésével pedig a bemutatóközponton túl, a vendégek megismerkedhettek a Tihanyi-félsziget természeti értékeivel, múltjával és jelenével: hiszen a Levendula Ház a szerveződő Bakony-Balaton Geopark keleti kapuja is egyben, ahonnan túraútvonalak indulnak, hogy a bemutatóközpontban látottak-hallottak alapján, a terepen is megismerkedjenek a természet páratlan értékeivel.

A kincses félsziget

A Tihanyi-félsziget számos vonatkozásban egyedülálló nemcsak hazánkban, de Európában is. Különleges földrajzi helyzete, kialakulásának sajátosságai, mai tájképi megjelenése, földtani és történeti emlékei, ritka növény- és állatfajai mind-mind a legszebb és legféltettebb kincseink közé emelik. A természetet kutató és védő szakemberek számára a Tihanyi-félsziget értékei régóta ismertek. Itt alakult hazánk első tájvédelmi körzete 1952-ben. A Tihanyi Tájvédelmi Körzet később észak felé bővült, majd 1997-ben része lett az akkor megalakuló Balaton-felvidéki Nemzeti Parknak. A természeti értékek európai szintű elismerésére 2003-ban került sor: az Európa Tanács a védett természeti területek Európa Diplomáját adományozta a félszigetnek. A terület természetvédelmi kezelője a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság.

Természeti erők terrorja


A félsziget alapját a Pannon-tengerből származó üledékek, homok és agyagrétegek alkotják. E fosszíliákban gazdag kőzetből mosta ki egykor a Balaton a Congeria-kagylók héjának maradványát, mely aztán „kecskeköröm” néven vált híressé. A pannon üledékek fölött különböző vastagságú vulkanikus rétegek fekszenek, ezek teszik ki a félsziget fő tömegét. A mintegy hét millió évvel ezelőtt működő tihanyi tűzhányóból azonban nem történhetett lávaömlés, mivel a kőzetolvadék még a felszínre érése előtt vízzel átitatott üledékkel találkozott. A keletkező gőz hatalmas robbanásokat okozott, kisebb-nagyobb kőzetdarabokat, port és hamut repítve a levegőbe (un. Surtsey-típusú vulkanizmus). Az első kitörési fázisban a robbanások nagy mélységben zajlottak, így a bazaltdarabkák mellett szilur fillit és permi vörös homokkő szemcsék is kilökődtek, s a félszigetre jellemző szürkésbarna bazalttufa a leülepedő kőzetszemcsékből állt össze. A kirepülő nagyobb darabok, „bombák”, a még puha üledékbe csapódva apró krátereket képeztek. A későbbiekben további két fajta vulkáni működésre – Stromboli és Hawaii típusúra - is sor került, így aztán a tűzhányók jelentős mértékben hozzájárultak a terület változatosságához. A félsziget peremén végigfutó magaslatok tulajdonképpen az egykori kalderaperemek maradványai, s a kitörési centrumok, a kráterek helyén kialakult lefolyástalan medencékben beltavak víztükre csillog. A változatos összetételű és szemcseméretű bazalttufa-rétegek a későbbi kéregmozgások miatt összetöredeztek, elmozdultak, kibillentek eredeti helyzetükből, s formagazdagságukat tovább növelte az erózió, különösen a szél pusztító munkája. A festői szépségű alakzatok a félsziget számos helyén geológiai feltárásként bukkannak elénk, s nem csak a földtan szakértőit kápráztatják el.

A tűzhányók tevékenységét a későbbiekben hévforrásos utóvulkáni működés követte. A tektonikus repedések mentén a mélybe szivárgó vizek a lassan kihűlő magma hőjének hatására felmelegedtek, s vulkáni gázokkal, főként szén-dioxiddal és kén-hidrogénnel keveredtek. A felfelé áramló agresszív gőzök az idősebb kőzetekből (mészkőből és homokkőből) karbonátot, kovát oldottak ki, melyet aztán a felszínen, a hirtelen nyomás- és hőmérséklet-csökkenés következtében leraktak. Az így kialakuló, igen változatos szerkezetű és összetételű mészkövet gejziritnek nevezik, s ebből a kőzetből épülnek fel a Tihanyi-félsziget híres forráskúpjai. Többnyire csoportosan helyezkednek el, vagy egy-egy geológiai törésvonal mentén alkotnak hullámos gerinceket. A gejzirit ellenállóbb a bazalttufánál, így a félsziget legmagasabb részei azok maradtak, melyeket sapkaként borít a forrásmészkő: a Csúcs-hegy, a Nyereg-hegy, de – nyilván nem véletlenül – egy gejzirit-tömbre épült a Tihanyi Bencés Apátság épülete is. A bányászat vagy az erózió miatt néhol feltárultak a belső, nagyobb üregek, ilyen a Csúcs-hegy barlangja, vagy az apátság melletti Forrás-barlang.

Levendula Ház Látogatóközpont Tihany Levendula Ház Látogatóközpont Tihany

Mediterrán

A félsziget éghajlatában jelentős szerephez jutnak a dél-európai, szakszóval szubmediterrán vonások, melyeket kiegészít a Balaton víztömegének szélsőségeket csökkentő, kiegyenlítő hatása. A tavasz lassan melegedő, emiatt a késői fagyok hatása kisebb, aztán a nyár forró és száraz, a sötét színű sziklák és talajok miatt helynként nehezen elviselhető a hőség. Az ősz többnyire csapadékkal köszönt be (ez is a szubmediterrán éghajlat hatása), és csak lassan, késve távozik. Az igazán hideg és havas tél csak a balatoni jégtakaró kialakulása után köszönt be.




Hozzászólások

Ehhez a hírhez nem lehet hozzászólni.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés