Péntek László zsippói élményparkja

Bencsik Márta greenfo

2011. szeptember 12. 0:49

Péntek László zsippói élményparkja

Péntek László agrármérnök 20 év alatt a kukoricás helyén valódi földi paradicsomot hozott létre: fáradságos munkával növénykülönlegességekkel ültette be a zselici kertet, másfél hektáros arborétumot varázsolva belőle, mellé pedig sok ritkaságból álló madár seregletet telepített.

Hagyományos értelemben nem mondható szépnek, inkább érdekesnek, rendkívülinek, esetleg bizarrnak. Teremtője, mondhatni szülőatyja azonban a birtokán található sok szépség közül rá a legbüszkébb: a harminc éves munkával kitenyésztett tyúk különlegességre, aki egyszerre kopasznyakú, búbos és szakállas is, ráadásul az egyedei kétféle méretben és ötféle színben pompázhatnak.

Pedig sok más gyönyörűség is található Péntek László zsippói birtokán. A szelíd zselici lankák között, Kaposvártól 15 kilométerre meghúzódó kis falu, Zsippó ma Bárdudvarnok része. Lakosainak száma alaposan megcsappant a múlt század óta, amikor még iskolával is rendelkezett, most körülbelül húszan lakják. A másfél tucatnyi kitartó ember egyike Péntek László, aki akkor jött ide, amikor mások elmentek, hiszen húsz éve vásárolt egy két és fél hektáros kukorica földet a zsippói domboldalban, ahonnan egyedülálló panoráma nyílik a másfélszáz éves mesterséges tavakkal övezett zselici tájra.

Az agrármérnök végzettségű férfi a kukoricás helyén valódi földi paradicsomot hozott létre: fáradságos munkával növénykülönlegességekkel ültette be a kertet, másfél hektáros arborétumot varázsolva belőle, mellé pedig sok ritkaságból álló madár seregletet telepített.

Madár- és Élménypark Zsippó Madár- és Élménypark Zsippó

Birtokát madár- és élményparknak nevezi, és amikor a látogató belép a hatalmas székely kapun, azonnal megérti, miért ezt a nevet adta. Szépségek sokasága ejti rabul rögtön az embert. Először is ott egy kis tó, parányi szigettel, amelyre egy fahidacska visz át, a tóban vadkacsák és aranyhalak, a szigeten gyönyörű virágok.
Ösvények vezetnek tovább, de út nélkül, csak a hangokat követve is rá lehetne találni a mintegy száz fajta madárra: a hatalmas fák alatt ketrecekben papagájok, fácánok, pávák máshol nem látott egyedei, harmincféle galamb pompázik a legkülönfélébb színben és alakzatban. Köztük olyan mesebeli alakok, mint az aranyfácán, a kacagó gerle.

Egy terület az óriási fenyőké: 18 fenyőfajtát fedezhet fel a hozzáértő, melyeket - a magát gyermekkorától fogva a növények szerelmesének aposztrofáló - tulajdonos 10-20 centis magoncokként vásárolt egykor, mára a magasságuk a 8-10 métert is eléri. A fenyők mellett sokféle őshonos és nemesített, maga szaporította lombhullató fa, bokrok, virágok sorakoznak természetesnek tűnő rendszertelenségben. Péntek úr azt mondja, nem tudja, mennyi növénye van, mert sosem ért rá megszámolni, az azonban tény, hogy az arborétumra ki lehetne tenni a betelt táblát. Egyik büszkesége a szökőkút, amit maga készített, mint mondja, a látogatók örömére, egy másik mesebeli hely pedig a „csókok háza”. Ez a zárt filagória tulajdonképpen egy több mint hat méteres élő sátor futónövényekből, vadszőlőből, loncból, vadrózsából, klematiszból, ahol az ember teljesen elrejtőzhet a kíváncsi tekintetek elől.
Mindent maga próbál megalkotni, így néha kudarcok is érik, mint legutóbb a lepkeházzal, amelyet végül lepkék helyett pintyekkel népesít be.
A park legmagasabb helyére kilátót is épített, ahonnan nem csupán az arborétumban, de az erdőségekkel, dombokkal és tavakkal tagolt zselici vidék szépségében is gyönyörködhet a vendég.

A parkból egy kis bambusz ültetvényen keresztül vezet az út a baromfiudvarba, ahol 28 tyúkfajta közel száz egyede csap nagy ricsajt. Olyan ritkaságok, mint a vörös szarvú ördögtyúk, a zöldeskék tojású arakuana, a már az ókori rómaiak által is ismert dorking, a kínai selyemtyúk, a fekete-fehér pettyes, punkfrizurájú appenzelli hegyesbóbitás, vagy az egyik legrégibb magyar tyúkfajta, az erdélyi kopasznyakú. Péntek László, aki nem csupán tulajdonosa, de gondozója, mindenese birodalmának, idegenvezetőként fáradhatatlanul sorolja a fajtákat, röviden jellemzi mindegyiket, sőt azt is elmondja, hogy melyiket honnan szerezte. És amikor a saját kitenyésztés, a Zsippó szépe névre keresztelt tyúk kerül sorra, órákat tudna mesélni kedvencéről. Harminc éves megszállott kísérletezéssel tenyésztette ki az egyszerre kopasznyakú, búbos és szakállas új tyúkfajtát, amely európai elismerést is hozott számára, sőt a jövő évi lipcsei díszállat-kiállításra is meghívták.

A nagyobb testű szárnyasok mellett külön madárházban apró méretű, illetve nemrég született díszmadarak csivitelnek: kanárik, zebrapintyek, holland bóbitások, kontyos gerlék, kínai és japán fürjek, rózsás papagáj, zöld fácán és az elmaradhatatlan kiscsirkék.

A madárház közelében egy vesszőkerítésen belül 123 fajta haszon- és gyomnövényt rejtő bemutató kert található olyan növényekkel, mint az ősrégi lófogú kukorica, a baszirka, a hajdina, a konkoly, vagy éppen a mozsoli, amiről még családi története is van: a farkasalmáéhoz hasonlatos, sárgadinnyére emlékeztető ízű, kalácsízesítésre kiváló növény magját a nagyszülei 1944-ben fapapucsban hozták át Jugoszláviából való menekülésükkor.

Péntek László két éve nyitotta meg birtokát a látogatók előtt. A rentábilitást firtató kérdésre azt feleli, idén először nullszaldós, de nem a pénzért csinálja, hanem azért, hogy örömet szerezzen az embereknek. „Erkölcsileg mindenképpen győztem”- mondja, hiszen nagyon sok elismerő szót kapott vendégeitől, sőt még esküvői képek is készültek a parkjában.

A növény és madár sokadalom mellett komplett néprajzi gyűjteményt is létrehozott. A pajtában főként a felesége szülőföldjéről, Gölléből származó, talajműveléssel, szőlőfeldolgozással kapcsolatos eszközöket mutat be, de mellettük látható a tejesköcsögtől a hurkatöltőig sok minden, ami egy hajdani parasztgazdaságban használati tárgy vagy munkaeszköz volt. A pajta előtt parasztház, amelynek ajtajában egy göllei viseletbe öltözött idős asszonyt formázó bábu fogad, bent pedig ugyancsak népviseletben egy göllei fiatalasszony és egy mernyei fiatalember bábuja teszi életszerűvé a miliőt. Minden megtalálható, ami egy tájház jellemzője, a szövőszéktől a szentképekig, köztük olyan ritkaságok is, mint egy első világháborús falvédő, bölcső, fapuska, kisbútorok, párnák, melyeket Péntek úr horvát nagymamája varrt még otthoni mintára, gyertyatartók, vázák és mindez úgy elhelyezve, mintha a gazdája éppen most tette volna le a kezéből.

Madár- és Élménypark Zsippó Madár- és Élménypark Zsippó
Más ember ilyen gazdag élő- és tárgyi gyűjtemény birtokában elégedetten hátradőlne, és nagy rendszerezésbe fogna, hogy dokumentálja a kollekciójának kincseit. Vendéglátónknak azonban tervei vannak: birodalmába újabb lakókat, emlős állatokat szeretne telepíteni, ehhez a tereprendezést már elvégezte, és egy gémeskutat is épített.
Búcsúzóul még megállunk egy totemoszlop előtt, amelynek története Péntek László megszállott igyekezetének a jelképe lehetne: egy mamutfenyőt ültetett ide, ám annak nem tetszett a klíma, és lábon elszáradt. Egy fafaragó kopjafát készített volna belőle, de a fa domború formája nem volt rá alkalmas. Így aztán életfa lett belőle pillangóval, pávával, tulipánnal. És természetesen Zsippó szépe is ott ékeskedik rajta.




Kulcsszavak madárpark Zsippó Zselic

Hozzászólások

Ehhez a hírhez nem lehet hozzászólni.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés