Tudományos mérések is igazolják, hogy nemcsak a lélekre van jó hatással a zöld növényekkel beültetett homlokzat, hanem az épület klímájára is. Egy évig kísérték nyomon Bécsben az első élő homlokzatot.
Három hónap alatt készült el egy évvel ezelőtt az első zöld homlokzat az osztrák fővárosban, amelynek az épület klímájára gyakorolt hatását a BOKU (Talajgazdálkodási Egyetem) és a Meteorológiai Intézet is nyomon követte. A bécsi köztisztaságiak, az MA48 központi épületének homlokzatára csaknem háromezer folyóméternyi alumínium virágtartóba 16 ezer tő levendulát, díszfüvet, gyógynövényt és cserjét ültettek el, amelyek virágos rétté varázsolták a felújításra megérett, szürke épületet.
A 850 négyzetméternyi függőleges mezőn himbálódzó tengernyi halványrózsaszín, kék és fehér virág nemcsak az ott dolgozók és a járókelők hangulatára hatott ki pozitívan, de az épület klímájára és hangszigetelésére is. A mérési eredmények szerint az épület hővesztesége ugyanis 50 százalékkal csökkent.
Nyáron a teljes pompájukban lévő növények révén jobban visszaverődnek a napsugarak, télen viszont a lombjukat vesztett cserjék, fűcsomók között átsütve szabadon melegíthetik a falakat. A növények természetes párologtatása miatt az épület falai a meleg hónapokban 10-15 celsiusfokkal is hűvösebbek maradtak, télen viszont jobban tartották a meleget.
Noha a tavalyi tél nagyon hosszú és hideg volt, és az energiárak is emelkedtek, az épület fűtési költségei mégis 13 százalékkal csökkentek. Ehhez természetesen a tető szigetelése is hozzájárult. Mivel a zöld homlokzat hatékonyságánál sok múlik a megfelelő növényfajták kiválasztásán és néhány alapszabály betartásán, Bécs Városa széles körű tanácsadással segíti azokat a magánszemélyeket és lakóközösségeket, akik ezzel a módszerrel szeretnék élővé varázsolni lakóépületük homlokzatát.
A bécsi kertészeti vállalat, a Wiener Stadtgärten maximum 2.200 eurós anyagi támogatást is ad azoknak, akik a falak kizöldítése mellett döntenek. A hozzájárulás mértéke 10 és 100% közötti lehet.
