A rovat kizárólagos támogatója

A parlament 337 igen, egy nem szavazattal és tizenöt tartózkodással elfogadta az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998-as törvény módosítását. Csak az tartson állatot, aki felelős gazdája lesz a házi kedvencnek mind anyagi, mind erkölcsi értelemben.

Az Országgyűlés tegnap 337 igen, 1 nem szavazattal és 15 tartózkodással elfogadta az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998-as törvény módosítását, amely ebrendészeti hozzájárulás kivetésére ad lehetőséget az önkormányzatoknak, kötelezővé teszi legalább három évente egyszer az ebösszeírást, valamint pontosabban szabályozza a kutyák veszélyessé minősítését is.

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998-as törvény módosításával az önkormányzatok évente veszélyes eb esetén 20 ezer, egyéb kutya esetén a 6000 forint ebrendészeti hozzájárulást szedhetnek a kutyák gazdáitól. Ez alól kivételt élveznek a mentő-, jelző-, vakvezető, rokkantsegítő, vagy terápiás; a Magyar Honvédségben, rendvédelmi szervben, nemzetbiztonsági szolgálatban, vagy közfeladatot ellátó őrszolgálatban alkalmazott; az ivartalanított; az ismert tartóval nem rendelkezi és állatmenhelyen, ebrendészeti telepen, vagy állatvédelmi szervezet telephelyén tartott; valamint állatmenhelyről, ebrendészeti telepről, vagy állatvédelmi szervezettől örökbefogadott kutyák.

Az önkormányzatok ugyanakkor maguk dönthetik el, hogy beszedik-e a hozzájárulást. Veszélyes ebnek azon kutyák minősülnek, amelyek fizikai sérülést okoztak, vagy "fizikai, vagy pszichikai állapotuk alapján feltételezhető, hogy fizikai sérülést okozhatnak".

További újdonság, hogy "veszettség elleni oltás járványvédelmi, továbbá ebrendészeti" feladatok elvégzése érdekében az önkormányzatok három évente legalább egy alkalommal ebösszeírást végeznek. Ekkor az állatok gazdáinak nevét, címét, telefonszámát, elektronikus levélcímét, valamint többek között a kutya fajtáját, születési idejét, nemét, színét, nevét rögzítik.

Emellett megváltoznak a prémtermelésre vonatkozó szabályok is. Alapvetően nem lehet majd állatot tartani a szőrméjéért, de ez alól lesznek kivételek, amelyeket csak később szabályoznak végrehajtási rendeletben.
A módosítás eredetileg megtiltotta volna az élő állatok nyereményjáték díjaként történő felhasználását is az állatok védelme érdekében, de a végül elfogadott szöveg szerint szintén végrehajtási rendeletben szabályozzák majd a kivételeket. (MTI)
 


Őshonos, adómentes magyar fajták 

Kuvasz, komondor – a hongfoglaló magyarok hozták őket magukkal. A kuvaszt vadászatra és terelésre, a komondort őrzésre tartották.Magyar vizsla – apróvadak vadászatára használták; drótszőrű változatát az 1930-as években tenyésztették ki.Puli, pumi, mudi – terelő munkakutyák.
Magyar agár – legősibb vadászkutyánk; keletről hozták magukkal a magyar törzsek.
Erdélyi kopó – elődje, a pannon kopó a történelmi Magyarország területén alakult ki.
 Forrás:
zooclub


A Vidékfejlesztési Minisztérium szerint a szabályozás célja az európai elvárásoknak is megfelelő felelős állattartás szemléletének meghonosítása Magyarországon. Csak az tartson állatot, aki felelős gazdája lesz a házi kedvencnek mind anyagi, mind erkölcsi értelemben A jogszabály alapján a jövőben ebrendészeti hozzájárulást szedhetnek az önkormányzatok, aminek egy részét közegészségügyi intézkedésekre kell fordítaniuk. A veszélyes ebeket ezután nem a fajtájuk, hanem a viselkedésük alapján ítélik meg.

Az ebrendészeti hozzájárulás megfizetése alól mentesülnek a segítő, közfeladatot ellátó kutyák, illetve menhelyről származó, ivartalanított ebek, vagy az őshonos magyar kutyafajták (kuvasz, komondor, magyar vizsla, puli, pumi, mudi, magyar agár, erdélyi kopó) gazdái. Az ebadó havi összege nem lehet több 500 forintnál, de veszélyes kutyáknál elérheti az évi 20 000 forintot is. A bevétel minimum felét az önkormányzatoknak az ebek ivartalanításra, állatjóléti, vagy közegészségügyi intézkedésre kell fordítaniuk.

A törvény fontos eleme a veszélyes ebekkel kapcsolatos szabályok újragondolása. A korábbiakkal ellentétben a kutyákról, pusztán fajtájuk alapján nem ítélkezhet majd a hatóság. Az új jogi szabályozás szerint nem az állat anatómiai, külső jegyei határozzák meg a tulajdonságait, agresszióra való hajlamát, hanem a tartási körülményei, a gazda hozzáállása. Veszélyesnek azok a kutyák minősülnek, amelyek fizikai sérülést okoztak, vagy fizikai, pszichikai állapotuk alapján feltételezhető, hogy fizikai sérülést okozhatnak.

A törvénymódosítás értelmében a chippel jelölt kutyákat kötelező lesz egy egységes országos adatbázisba bejelenteni és ott nyilvántartani. A tárca így szeretné elérni, hogy átláthatóbb legyen a hazai eb állomány, és csökkenjen a kóbor kutyák száma. Az önkormányzatok háromévente legalább egy alkalommal ebösszeírást végeznek, ami a járványvédelmi (veszettség), illetve ebrendészeti feladatok elvégzése érdekében szükséges. A jelölt ebek adatbázisát az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv működteti.

Változnak a prémtermelésre vonatkozó szabályok is. Alapvetően nem lehet majd állatot tartani a szőrméjéért, azonban lesznek kivételek, amelyeket később végrehajtási rendeletben szabályoz a tárca.A Vidékfejlesztési Minisztérium bízik abban, hogy az állatvédelmi törvény eléri célját és az állatokkal való felelős bánásmód minél szélesebb körben elterjed.  (Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóiroda)

Kapcsolódó anyagok:

Megfagyó kutyák, „bundakoalíció”

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás