Hatósági szemle zajlott le a környezetkímélő mezőgazdasági szereket gyártó cég hidasi raktárában. A bővíteni tervezett raktározási tevékenység ellen az aznap esti lakossági fórumon megjelentek egy része tiltakozott. (X)
A teljesen magyar tulajdonban lévő Plantaco Kft. 2007-ben új, innovatív és környezetkímélő mezőgazdasági szerek gyártására alakult. A cég 2011 februárjában kezdett raktározási tevékenységbe a Mecsek északkeleti lábánál fekvő Hidastól 2,25 km-re található telephelyén. A vállalat vezetői ezen tevékenységet 2012-től bővíteni szeretnék: a saját termékforgalmazás mellett a növénytermesztésben engedélyezett növényvédő szerek disztribúciójához raktározási szolgáltatást kívánnak nyújtani a vállalat kereskedelmi partnerei részére.
Mivel egy esetleges tűzeset során toxikus vegyi anyagok kerülhetnek a raktárból a környezetbe, és a helyszínen tárolt vegyi anyagok mennyisége a jogszabályban rögzített küszöbérték fölé kerül, a Plantaco raktára – a katasztrófavédelmi törvény szerint – ún. felső küszöbértékű, veszélyes üzemnek minősül. Ilyen üzem működtetéséhez több hatóság engedélye is szükséges. A hozzájárulások megszerzése céljából a társaság elkészítette biztonsági jelentését, amit benyújtott az illetékes szerveknek. Ebben leírták, hogy a legfőbb kockázati tényező a tűz, de ennek is kisebb az esélye, mint 10-6. Ez azt jelenti, hogy több mint egymillió hasonló épület közül csupán egynél várható baleset.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a Baranya megyei katasztrófavédelem és a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) munkatársai december 19-én délelőtt 11-kor jelentek meg helyszíni szemlére a Plantaco telephelyén, hogy elbírálják a cég engedélykérelmét. A szakhatóságok képviselőit Kakuk László ügyvezető vezette körbe a telephelyen, és azon belül a raktárban.
A telken már a rendszerváltás előtt is folyt vegyipari termelés. Itt ugyanis klórozott benzolt gyártott a Budapesti Vegyiművek Rt. (BVM). A később felhagyott telephely régi épületeinek többsége a törött ablakaival mára siralmas képet mutat –kivéve azokat, amelyeket a Plantaco felújított és birtokba vett. Ennek során alakították ki az új raktárépületet is, amely tűzálló anyagokból épült, aljzata pedig szigetelt. Így az esetleg kiömlő vegyszerek nem juthatnak a talajba. A szakhatóságok képviselői megtekintették a tágas raktárban szabályos rendben álló, műanyag kannákba és tartályokba, illetve zsákokba csomagolt mezőgazdasági vegyszereket. Számos kérdést tettek fel az őket kalauzoló ügyvezetőnek és a Plantaco más munkatársainak, és több javaslatot is tettek a biztonság növelése érdekében. Utána a telephely irodájában sor került a jegyzőkönyvek felvételére. Az engedélyekkel kapcsolatos döntések néhány hét múlva várhatók.
Lakosság: vegyes vélemények
Dr. Szelle Tibor polgármester elmondása szerint a Budapesti Vegyiművek üzemének bezárása után nagy mennyiségű benzolszármazék maradt a helyszínen, ami egy, a telephellyel szomszédos területen komoly szennyezést okozott. Az innen a szintén Baranya megyei Garéra vitt hordók híresültek el később „Garéi veszélyes hulladékként” (lásd részletesebben egy korábbi cikkünket). Nem csoda tehát, ha Hidas lakói közül néhányan gyanakvással tekintenek az újonnan jött vegyi üzemre és raktárhelyiségre. A hét tagú önkormányzati képviselőtestület két tagja is tiltakozik a Plantaco tevékenysége ellen.
A hatósági szemle napján 17 órától a helyi Művelődési Házban tartott lakossági fórumon mintegy 50 ember jelent meg. Kakuk László ügyvezető elmondta, hogy a baleset esélye rendkívül kicsi; ha az ember autóba ül, annak nagyságrendekkel nagyobb a kockázata. Az MKEH képviselője elmondta, hogy az Uniós jogharmonizáció nyomán hazánkban ugyanolyan feltételekkel zajlik az engedélyezés, mint az EU bármely más országában. Hozzátette, hogy ha a kockázati szintnek megfelelően egymillió raktárépületből egynél tűzeset következik be, akkor is a katasztrófavédelem előre megtervezett beavatkozása csökkenti a veszélyt.
A fórumon többen is – köztük két önkormányzati képviselő –felszólaltak a létesítmény ellen. Volt, aki a tavalyi vörösiszap-katasztrófát hozta példának, hogy ott is látszatra minden rendben volt, aztán mégis bekövetkezett a tragédia. Egy másik hozzászóló arról beszélt, hogy a turizmust kellene fejleszteni a térségben, de egy ilyen raktár elrettentheti az esetleg ide látogató turistákat. A többség viszont a beruházás mellett érvelt, az alacsony kockázatra, a teremtett munkahelyekre és a felújított épületekre, a rendezett környezetre helyezve a hangsúlyt. (X)
