A román miniszterelnök sürgeti a verespataki engedélyezést. Korrupciós vádakkal nyomozás indul Borbély László környezetvédelmi miniszter ellen. “Visszavonhatatlanul érvénytelen” a bányanyitást lehetővé tévő verespataki területrendezési terv.
A román miniszterelnök sürgeti a verespataki engedélyezést. Kurrupciós vádakkal nyomozás indul Borbély László környezetvédelmi miniszter ellen. Miután Borbély lemond, a miniszterelnök bejelenti, hogy ideiglenesen ő veszi át a környezetvédelmi tárca irányítását. Lehet, hogy Verespatak miatt kellett távoznia a miniszternek?
Két évvel ezelőtt, kevéssel azután, hogy átvette a környezetvédelmi miniszteri tárca vezetését, elég aggodalommal hallgattuk Borbély László nyilatkozatait, mert azokból úgy tűnt, a miniszter a kanadai-román beruházó, a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) oldalán áll, és attól féltünk, hamarosan kiadja a verespataki aranybánya beruházásra a környezetvédelmi engedélyt. Tavaly nyáron még aggasztóbb hírek láttak napvilágot, amikor Kelemen Hunor kulturális miniszter, aki időközben az Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke is lett, vissza vonta a verespataki Kirnik hegy régészeti védettségét, s ezáltal elhárult egy újabb akadály a kanadai-romány aranybánya cég elől. Ráadásul akkoriban olyan hírek is szárnyra kaptak, hogy az RMGC 70 millió dolláros támogatása fejében Kelemen Hunor megígérte a cégnek, hogy az év végére minden szükséges engedélyt megkapnak. Ekkor 77 erdélyi civil szervezet nyílt levélben tiltakozott Kelemen Hunor döntése ellen.
RÉSZLETEK >>>
"Visszavonhatatlanul érvénytelen" a bányanyitást lehetővé tévő verespataki területrendezési terv.
Visszavonhatatlan döntést hozott a Fehér Megyei Ítélőtábla az RMGC verespataki bányanyitását lehetővé tévő területrendezési tervekkel kapcsolatban, azokat semmisnek nyilvánítva. Verespatak új településrendezési tervének elkészítését teljes egészében az aranybánya megnyitását tervező RMGC finanszírozta, és még 2002-ben elfogadtatták a helyi tanáccsal, hogy megkezdhessék a bányanyitás engedélyeztetési folyamatát – idézi fel az előzményeket az Alburnus Maior Egyesület ennek kapcsán kiadott közleménye. Ebben a tervben a település külső részeit lakóövezetből monoindusztriális övezetté nyilvánították, ami azt jelentette, semmiféle gazdasági tevékenységet nem lehet ott folytatni, sőt ottlakni sem szabad. Emiatt 2002 óta számos helyi kezdeményezés meghiúsult, nem indulhattak be a turisztikai, mezőgazdasági vagy szolgáltatásokat nyújtó magánvállalkozások, mivel új építkezést nem engedélyeztek még a magántulajdonban lévő telkeken sem; megkezdődött a lakosság kiköltözése, az iskolák, orvosi rendelők „áthelyezése”.
Ezzel párhuzamosan az Alburnus Maior Egyesület megtámadta a településrendezési tervet, egy sor rendellenességre mutatva rá: a tanácsosok maguk, akik megszavazták a tervet, vagy a rokonaik az RMGC alkalmazottai voltak, és az érintett lakossággal nem konzultáltak megfelelőképpen. 2008. január 23-án a Fehér Megyei Ítélőtábla már egyszer visszavonhatatlanul törvénytelennek ítélte a területrendezési terveket – ennek a határozatnak már önmagában is az RMGC projektje engedélyeztetésének érvénytelenítését kellett volna maga után vonnia, beleértve a minisztériumi környezetvédelmi engedélyt is.
Ám az RMGC megkerülte a jogi eljárás következményeit, és még egyszer megszavaztatta ugyanazt a területrendezési tervet az új helyi tanáccsal, amely tagjainak érvelésük szerint immár nem volt érdekkonfliktusa. A szóban forgó urbanisztikai terveket 2009 januárjában fogadta el ismét a verespataki helyi tanács – ezt nyilvánította most semmisnek ismét a Fehér Megyei Ítélőtábla.
Az Alburnus Maior Egyesület és Verespatakért Kulturális Egyesület álláspontja szerint így a Fehér Megyei Tanács által 2010. áprilisában kiadott, 87. számú urbanisztikai engedély, amely alapján a Környezetvédelmi Minisztérium elindította a bányaprojekt környezeti hatásvizsgálatának folyamatát, illetve 2011 márciusában a szebeni Regionális Környezetvédelmi Ügynökség kiadott egy engedélyt a verespataki ipari zóna fejlesztésére, immár szintén semmissé nyilvánítható.
A környezetvédelmi minisztérium nem folytathatja a hatásvizsgálatot, az Alburnus Maior Egyesület és a Verespatakért Kulturális Egyesület pedig minden eszközt megragad a végleges bírósági döntés kommunikálására a különböző minisztériumok felé, amelyek a Verespatak-kitermelési projekt különböző szegmenseit elemzik jelenleg – áll a közleményben. transindex.ro
