A rovat kizárólagos támogatója

Álskorpiók, jövevény halak, békák és medvék – változatos témák a Magyar Biológiai Társaság Állattani Szakosztályának 1001. előadóülésén.

A Szakosztály május havi összejövetelét Budapesten, az ELTE TTK lágymányosi campusán tartották, mintegy 20 résztvevő jelenlétében. Az ülést dr. Nagy Péter, a szakosztály elnöke moderálta.

Elsőként Novák János mutatta be álskorpiókkal kapcsolatos eredményeit. A pókszabásúak közé tartozó rendszertani csoport magyarországi kutatása messzire, a XIX. századra nyúlik vissza. Hazánkban eddig 41 fajt találtak meg. Sajnos vannak olyan tájegységeink, amelyeknek alacsony a feltártsága ebből a szempontból. Novák János a Bakony és a Bükk álskorpióival foglalkozott behatóbban. Kutatásai során összesen 703 példányt határozott meg ebből a két régióból, illetve az ország más területein szórványosan vett mintákból. A határozást sztereo és fénymikroszkóppal végezte. A korábban kevéssé vizsgált Bakonyban 5 család 6 faját találta meg, míg a Bükkben 17 fajt mutatott ki, ebből 12 új a területre. Ritka, illetve kárpáti eredetű fajok is előkerültek innét.

Novák JánosNovák János

Sály Péter a Balaton vízgyűjtőjének kisvízfolyásaiban található jövevény (azaz Magyarországon nem őshonos) halfajokról beszélt. Elmondása szerint a biodiverzitás csökkenésének fő okai közé tartozik a jövevényfajok káros hatása. Az inváziós (nagy egyedszámban terjeszkedő) fajok komoly károkat okozhatnak egy adott ökoszisztémában. A Balaton vidéke erős emberi hatás alatt áll, így a terület kisvízfolyásai is erősen módosítottak. A régió egyik természetvédelmi értéke a lápi póc, amelynek megmaradását a nemrég megjelent amurgéb veszélyezteti. Sályi Péter és munkatársai 39 mintavételi területen végeztek adatgyűjtés, 9 felmérés során, 2008 és 2010 között. A halak megfogása és meghatározása mellett több környezeti változót is felvettek. Összesen 39 faj 71 000 egyedét fogták ki, ezek közül 12 faj bizonyult jövevénynek, nagyjából 14 000-es egyedszámmal. A fajok fogási helyszíne és a környezeti változók alapján egy klasszifikációs fa nevű modellt készítettek. A kapott eredmények szerint a halastavak több ponton is elősegíthetik a biológiai invázió kialakulását: egyrészt ha a kezelők idegenhonos halakat telepítenek a tavakba, illetve a tavak csökkentik az őket tápláló patakok ökológiai ellenálló képességét.

Sály PéterSály Péter

Flórián Norbert munkatársaival a farmosi békamentés során keletkezett adatokat vizsgálta. A település közelében 2007-ben kezdődött meg a szervezett békamentés. Az út mellett egy 1,5 km hosszú telelőkerítést állítottak fel a békamentők, amely mellett 20 méterenként egy-egy vödör található. ezekbe esnek bele a békák, amiket aztán az önkéntesek átvisznek az úton. Mint azt már korábban megírtuk, idén a száraz idő miatt csak kevés béka vándorolt. A 2007 és 2011 között gyűjtött vándorlási statisztikák azt mutatják, hogy tartós 4-5°C-os hőmérséklet esetén indulnak el az állatok, de a csapadék is befolyásolja mozgásukat. Az előző nyári csapadéknak szerepe lehet az élőhely, vagy telelőhely kiválasztásában.

Flórián NorbertFlórián Norbert

Erdélyi Arnold a Görögországban töltött tíz hónapos önkéntes útjáról beszélt. Az Európai Önkéntes Szolgálat (European Voluntary Service, EVS) keretében utazott Nyugat-Makedóniába. A fogadó görög civil szervezet 1992-ben alakult azzal a céllal, hogy megszűnjön a cirkuszi és utcai medvetáncoltatás. Ezt sikerült is elérniük. Az innen származó medvék számára létrehoztak egy medvemenhelyet – Erdélyi Arnold nagyrészt ezen a menhelyen dolgozott. Az intézmény legöregebb lakója egy 50 éves medve. Az önkéntes fiatalember terepi munkát is végzett: medveszőröket és medvenyomokat keresett, és segített a rádiótelemetriás vizsgálatokban. Ez utóbbiak során egy, az állatra szerelt rádióadó segítségével követték a medvék mozgását – az eredményt térképen ábrázolták. Az adatok segíthetnek egy esetleges újonnan építendő autópályán a zöld átjáró-hidak helyszínének kijelölésében. Nagy kihívás volt részt venni egy autó által elütött medve csontvázának preparálásában. További megbízásai madárfajok monitorozására, vidraürülékek keresésére és a fogságban tartott medvék viselkedésének kutatására szóltak. Erdélyi Arnold fél órás előadása végén videókat mutatott a medvék sztereotip viselkedéséről, és egy horvát autópálya kamerája által készített felvételt is lejátszott, amelyen egy medve majdnem átkel az autópályán, de a túloldalt lévő kerítésen nem tud átkelni, így visszafordul

Erdélyi ArnoldErdélyi Arnold

Az ülés végén kötetlenebb beszélgetés következett, a szervezők által hozott zsíros kenyerek mellett.

 

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás