Véget ért az Ökológus Kongresszus Keszthelyen

Bajomi Bálint, greenfo.hu

2012. szeptember 9. 14:08

Véget ért az Ökológus Kongresszus Keszthelyen

A háromévente ismétlődő rendezvényt ezúttal szeptember 5. és 7. között tartották meg a keszthelyi Helikon szállodában, több mint 230 résztvevővel és 170-nél is több előadással.

Az ökológia a biológia egy részterülete, az egyedek, populációk, társulások és környezetük kölcsönhatásaival foglalkozik - tehát nem azonos a környezetvédelemmel, bár van átfedés a két terület között. A tudományterület 9. magyarországi találkozóját a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Ökológiai Kutatóközpont, az MTA Környezetbiológiai Tudományos Bizottság és a Magyar Ökológusok Tudományos Egyesülete (MÖTE) szervezte. A résztvevők hat plenáris előadást hallgathattak meg és 22 szekcióra ülhettek be. Az esemény védnökei Pálinkás József, az MTA elnöke és Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter voltak. A díszelnök Borhidi Attila akadémikus megnyitó beszédében az ökológia tudományát az öttusához hasonlította, amennyiben itt is egyszerre több területen kell kimagasló teljesítményt nyújtani - például a klimatológia, a növénytan, az állattan és a paleobiológia területén.

Borhidi Attila megnyitja a kongresszustBorhidi Attila megnyitja a kongresszust

„A rendezvény célja, hogy a legteljesebb mértékben lefedje a hazai ökológiai kutatást” – mondta Mázsa Katalin, a kongresszus titkára. A tudományterület, és így a kongresszus témái is széles spektrumot ölelnek fel a legelvontabb elméleti kutatástól az alkalmazott ökológiáig. Bartha Sándor, a szervezőbizottság vezetője szerint az esemény egyik célja a különböző irányzatok összedolgozásának erősítése, illetve az ökológia más tudományterületekkel és tudományágakkal való együttműködésének szélesítése volt. „Az MTA intézményhálózatának megújítása keretében létrehozott Ökológiai Kutatóközpont feladata és felelőssége a magyar ökológiai kutatások előmozdítása. A központ a jövőben még aktívabban igyekszik ennek megfelelni, növelni az ökológia hazai és nemzetközi láthatóságát”- mondta Báldi András, a Kutatóközpont főigazgatója.

Podani János akadémikus, az ELTE kutatója a társulások biológiai sokféleségének összehasonlítására kidolgozott új módszerét mutatta be. A természetvédelmi ökológia szekció keretében Halpern Bálint veszélyeztetett kígyófajunk, a rákosi vipera szaporításáról és visszatelepítéséről beszélt. Kovács M. Gábor a talajban élő, a növényeket segítő gombák felbecsülhetetlen szerepéről tartott előadást. A szárazföldi növények nagy része ugyanis szoros együttműködő kapcsolatban él a talajlakó gombákkal – ezeket az együtteseket nevezzük mikorrhizának. Nagy Péter és kutatócsoportja a vörösiszap-katasztrófa talajlakó élőlényekre gyakorolt hatását vizsgálta, illetve kimutatta, hogy a fogkrémekben és napkrémekben használt nanorészecskés cink-oxid káros hatással lehet egyes talajlakó fonalférgekre. Nagy Zoltán és munkatársai egy természetes bugaci és egy tarvágás nyomán kialakult mátrai gyep szén-dioxid forgalmát hasonlították össze. A bugaci gyep éves szinten kétszer annyi szén-dioxidot nyelt el, mint a másik társulás, ellenállóbbnak bizonyult a nyári szárazsággal szemben, és jobban regenerálódott utána. Varga Zoltán plenáris előadásában a Kárpát-medencének a jégkorszak óta tartó ökológiai történetéről adott áttekintést genetikai és demográfiai adatok alapján. Török Péter a gyepek helyreállításának problémaköréről beszélt. Horváth Győző a populációk közötti kölcsönhatásokról szóló szekció keretében az északi és a csalitjáró pocok kis-balatoni együttes előfordulásáról számolt be.

A kongresszus első napján, szerda este adták át a Magyar Ökológusok Tudományos Egyesületének (MÖTE) két díját. Varga Zoltán, a Debreceni Egyetem professor emeritusa életműdíjat kapott, míg Török Péternek, aki szintén a Debreceni Egyetem kutatója, ifjúsági díjat nyújtottak át. Ugyancsak szerda este nyílt meg a Balaton-felvidéki Nemzeti Park természetfotó-kiállítása.

Varga Zoltánnak (jobbra) átadják a díjatVarga Zoltánnak (jobbra) átadják a díjat

Lövei Gábor, Sárospataki Miklós és Rózsa Lajos egy vitát szervezett csütörtök estére a magyar és nemzetközi ökológia legfontosabb kérdéseiről, illetve a tudományos eredmények méréséről. A beszélgetés szervezőinek felmérése szerint a magyar ökológusok a klímaváltozás, a természetet érő emberi hatások és a természet által nyújtott szolgáltatások kutatását tartják a legfontosabbnak. A konferenciát a Magyar Ökológusok Tudományos Egyesületének (MÖTE) a közgyűlése zárta péntek délután, ahol új vezetőséget választottak az egyesület tagjai.

Programfüzet: előadások és poszterek összefoglalói >>>


 




Kapcsolódó anyagok Keszthelyen randiztak az ökológusok

Hozzászólások

Ehhez a hírhez nem lehet hozzászólni.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés