Konferencia az állatkínzásról

Pálinkás Viktória, Kutya-segélyszolgálat Közhasznú Alapítvány

2012. szeptember 15. 9:55

Konferencia az állatkínzásról

A Szent István Egyetem Állatorvos Tudományi Karán szeptember 14-én rendezték meg „Az állatkínzás szakmai megítélése” című konferenciát. Az eseményre a rendezők elmondása szerint több mint száz ember volt kíváncsi.

Az előadások egymásra épülve mutatták be a hallgatóságnak az állatkínzás jogi és orvosi megközelítését, valamint a témához szorosan kapcsolódó egyéb kérdéseket.

A konferenciát dr. Végh Ákos, a Magyar Állatvédelmi és Állatjólléti Társaság elnöke nyitotta meg, majd ezt követően az első előadást Dr. Metzger Szilvia tartotta Az állatvédelem jogi szabályozásának lehetőségei címmel. Az állatvédelem mind a nemzetközi, mind az Európai Uniós mind pedig a hazai szabályozás tekintetében stabil lábakon áll. Az előadó felsorolta a legfontosabb egyezményeket és jogszabályokat, valamint néhány alapvető jogi kérdés is tisztázódott.

A második előadást, melynek címe Az állatkínzás értelmezése, szabályozása, szankcionálása volt, dr. Vetter Szilvia tartotta. Már az első percekben tisztázásra került a hatályos állatkínzás szabályozása, mely egyrészről az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. tv-ben (Ávtv), másrészről a Büntető Törvénykönyvben található.
Eszerint
„Az állat szükségtelen, fájdalmat okozó bántalmazása, vagy olyan hatást eredményező beavatkozás, bánásmód, valamint szükségleteinek olyan mértékű korlátozása, amely tartós félelmet vagy egészségkárosodást okozhat, továbbá az öröklődő betegségben szenvedő – nem kísérleti célra szánt – állategyed tenyésztése, szaporítása.” (Ávtv. 3.§ 4.)
Aki
a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza,
b) állattartóként, háziasított emlősállatot vagy az ember környezetében tartott veszélyes állatot elűzi, elhagyja vagy kiteszi,
vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (Btk. 266/B.§)

Külön üdvözlendő, hogy az új Btk.-ban, mely 2013. július 1-jén fog hatályba lépni külön tényállásként szerepel az orvvadászat és az orvhalászat, valamint az állatkínzást immáron új, a „Környezet és természet elleni bűncselekmények” című fejezetben szabályozták (jelenleg a közrend, ezen belül a közbiztonság elleni bűncselekmények csoportjába tartozik, ami azt jelenti, hogy az állat csupán az a fizikai léttel bíró dolog, amelyen a cselekményt végrehajtották).

A harmadik előadó dr. Lorászkó Gábor volt, a Magyar Állatorvosi Kamara Állatvédelmi alapítványának elnöke, aki az állatkínzás bizonyításának gyakorlatáról beszélt. Lorászkó úr képekkel illusztrálta az állatkínzás gyakorlati megnyilvánulásait, valamint több olyan esetet is ismertetett, amikor védett területen tartottak borzalmas körülmények között állatokat. Véleménye szerint egy állatorvosnak teljesen mást jelent az állatkínzás, mint egy jogásznak, mert míg a jogász csak a paragrafusokat értelmezi, addig az állatorvos sok egyéb körülményt is figyelembe vesz, így pl. a tartási körülményeket is.

A kávészünet előtti előadást dr. Fodor Kinga, a Magyar Állatvédelmi és Állatjólléti Társaság alelnöke tartotta, Az állatok fájdalmának és szenvedésének felismerése, mértékének megítélése címmel. Elmondása szerint nagyon nehéz egy kívülállónak, egy hozzá nem értő személynek megítélni, hogy az adott állatnak van-e fájdalma és ha igen, mekkora intenzitású. Míg az embereknél a szégyenérzet, az állatoknál a kiszolgáltatottság erősíti fel a fájdalmat.

A frissítő tea, kávé és pogácsa elfogyasztása után Dr. Zöldág László, a Szent István Egyetem Állatorvos Tudományi Karának kandidátusa beszélt az öröklődő betegségben szenvedő állatok szaporításának állatvédelmi megítéléséről. Mint ahogy az már korábban ismertetésre került, „az öröklődő betegségben szenvedő – nem kísérleti célra szánt – állategyed tenyésztése, szaporítása” az Ávtv. szerint megvalósítja az állatkínzást. Véleményem szerint azonban nem elfogadható egy állatorvostól olyan kijelentés, hogy egy szarvasmarha telepen az, hogy az állatok közel 70%-a lesántult nem állatkínzás, csupán technológiai hiba eredménye.

A következő előadást dr. Jurkovich Viktor, Szent István Egyetem Állatorvos Tudományi Karának tudományos munkatársa tartotta Gazdasági haszonállatokkal szemben alkalmazott állatkínzó bánásmódok, és ezek súlyosságának megítélése címmel. Főként tehenekre és egyéb haszonállatokra elkövetett állatkínzásos eseteket ismertetett az előadó. Véleménye szerint egyensúlyt kell találni az állat jóléte és az elfogadható haszon között, és nem szabad, hogy a profit termelése kapjon nagyobb hangsúlyt.

A kedvtelésből tartott állatokkal szemben alkalmazott állatkínzó bánásmódok, és ezek súlyosságának megítélése című előadást dr. Plachy Melinda helyett dr. Kiss Miklós tartotta meg. Különböző esetek bemutatásán keresztül szemléltette a hatósági állatorvos és az igazságügyi állatorvos szakértő munkáját, a nehézségeket és a szabályozást.

Ezt követően Dr. Csányi Sándor, a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karának kandidátusa, A vadon élő állatok kínzása, a vadászat és a vadon élő állatokkal való állatkereskedelem kérdései címmel tartotta meg prezentációját. Elmondása szerint az állatokat védő filozófia valamikor az 1800-as évek közepén terjedt el, egy 1976-ban megjelent könyv (Peter Singer: Animal Liberation) pedig már az állatok jogainak védelméről szól, napjainkban azonban már leginkább az ún. „állati jogvédő terrorizmustól” kell tartani.
Mivel a vadászat növekszik, jól pénzelt és vonzó a közvélemény számára, a tévhitekkel szemben nemhogy megszűnni nem fog, de egyre több formája fog megjelenni és ezen a téren is fontos a fokozott állatvédelem. Sajnos kicsit itt is elég egyoldalúnak éreztem az elhangzottakat, hiszen egy állatorvos, egy jogász és egy civil állatvédő is más szempontokat tart lényegesnek a kérdés megítélésénél. Noha a vadvédelmi törvény kellő eligazítást nyújt mind a tiltott vadászati módokat illetően mind pedig a vadvédelmi bírságot (mely akár egymillió Ft-ig is terjedhet) illetően, sok még függőben lévő kérdés.

Utolsó előttiként dr. Végh Ákos, a Magyar Állatvédelmi és Állatjólléti Társaság elnöke adott elő, előadásának címe Az állami szervek és a társadalmi szervezetek szerepe, feladata és lehetőségei az állatkínzások megelőzésében és megszüntetésében volt. Statisztikával, fogalmak tisztázásával és az állami szervek bemutatásával, jogszabályok ismertetésével tette komplexszé prezentációját. Amikor állatkínzásról beszélünk, témánk mindenképpen egy emberi magatartás. Kopp Mária szerint „Az embert épp az különbözteti meg az állatvilágtól, hogy magasabb szintű erkölcsi igényeinek, életcéljainak alá tudja rendelni ösztönös késztetéseit, bár a kettő egyensúlya mind a lelki, mind a testi egészség, jól-lét alapja.” Azonban ez az állítás megdőlni látszik, amikor egyre másra látjuk az állatkínzásról, állatviadalokról vagy akár állati pornográfiáról szóló képeket és hallunk híreket.
Manapság azonban új állatvédelmi aktivitások is megjelentek már, így pl. vadmentő kórházak, állatrendőrségek, speciális állatbefogók, széles profilú menhelyek és katasztrófa mentőcsoportok. Ahhoz, hogy az állatkínzások számát csökkenteni tudjuk, aktív részvétel szükséges mind az állampolgárok oldaláról mind az állatorvosok mind pedig az állami szervek oldaláról. Javaslatai szerint az előbbihez igazodva szűrés, kivizsgálás és gyors döntés szükséges.

A közönségA közönség

A konferencia zárásaként dr. Fodor Kinga, a Magyar Állatvédelmi és Állatjólléti Társaság alelnöke beszélt a kritikus területek állatvédelmi megítéléséről és a kommunikáció fontosságáról. Napjainkban szinte mindenki kivétel nélkül az internetről vagy még inkább a közösségi oldalakról informálódik. Azonban ez számos veszélyt is hordozhat magában. Kezdve az ún. városi legendáktól, amelyek csupán téves információkat adnak, egészen a különböző pocskondiázó képek megosztásáig ami akár a becsületsértés tényállását is megvalósíthatja, ha pl. valaki egy „ki látta ezt az állatkínzót?” típusú képet megoszt. Sajnos azonban még ezeken is túl mutat az, amikor egy állatokról szóló szaklapban jelentetnek meg téves és eszetlen híreket.
Mivel az állatvédelem soha nem egyetlen egyedről szól, az állatvédelmet is több - érzelmi, társadalmi, etikai, gazdasági, közegészségügyi és politikai - tárgykörben kell értelmezni.
Hatályos állatvédelmi joganyagunk Fodor Kinga véleménye szerint több mint kielégítő, számos EU rendelet, 9 állatvédelemmel kapcsolatos törvény, 11 kormányrendelet, 57 miniszteri rendelet van érvényben. Más kérdés azonban ezek betartása és végrehajtása.
Az állatvédők között azonban az utolsó mondatok csapták ki a biztosítékot. Fodor Kinga a jó gazda gondosságával (Ávtv. fogalom) történő eb-ellátásról tartott kisebbfajta számítást (összehasonlítva, hogy a 22.000 Ft-os ivartalanítási költség a kutya egész életén át tartó etetésének és gondozásának költsége, mely durva számítás szerint 1.240.000Ft-ot tesz ki, csupán 1,8%-a). Állítása szerint az állatorvosok nehezményezték, hogy néhány állatvédelmi szervezet drágának találja az ivartalanítási költséget. Sajnos véleményem szerint ez csupán az állatvédők elleni hergelést szolgálta. "Nem kötelező állatot tartani annak, aki ezt nem tudja fizetni!" hangzott el az előadó részéről. Az előadás közben is többször elhangzott és a program szerint is az utolsó előadás után lehetőség lett volna kérdéseket feltenni az előadóknak, azonban erre – időcsúszásra való hivatkozással – már nem került sor.

A konferencia végén állófogadásra várták a résztvevőket.

Az előadás anyagai a szervezők ígérete szerint pár napon belül elérhetőek lesznek a www.maat.hu oldalon.
 




Hozzászólások

Ehhez a hírhez nem lehet hozzászólni.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés