Kettős (víz) mérce

Szlavkovics Rita

2013. február 2. 14:13

Kettős (víz) mérce

Havi 50 ezer forintba kerül egy víztisztító konténer üzemben tartása. Az állampolgár csak áll, nem érti, miért is kell nekünk a százmilliárdos beruházás, ha nem okoz komoly károsodást az arzénes víz, és miért kell még az önkormányzatok nyakába varrni azt a milliós éves költséget, amit az átmeneti megoldásokért kell fizetni? Az Unió ismét a mumus képét ölti magára. Lesz-e elegendő alternatív víz, lesz-e elegendő pénze az önkormányzatoknak az átmeneti szűrőkonténerek üzemeltetésére, majd végül lesz-e elegendő pénze az embereknek a végleges, új technológia bevezetése után megemelkedő vízdíjak kifizetésére? És egyáltalán, túlélik-e a vízművek a közműadót vidéken, lesz-e vizük a vidéki embereknek? A kérdésekre nincs válasz, csak fizetünk, mint a katonatiszt.

Pánikra semmi ok! Nem a víz minősége lett rosszabb, hanem a szabályozás lett szigorúbb. Ilyen és ehhez hasonló megnyugtató mondatok olvashatók a Magyar Vízmű Szövetség honlapjának nyitó oldalán. Mindeközben katonák hordják a vizet azokra a településekre, ahol magas a víz arzén tartalma, s korábban a tisztiorvosi szolgálat munkatársai tartottak meggyőző előadásokat arról, hogy az egészségtelen víz fogyasztása hosszú távon daganatos betegségeket okozhat. Ha valóban nem kockázatos a vezetékes víz használata, akkor miért költünk horribilis összegeket az ivóvíz minőségének javítására? Ha pedig egészségkárosító a csapból folyó víz az Alföldön, akkor miért beszélik le az embereket az alternatívaként kínált vízről? Túl sokba kerül?

Nem szeretem ezt a kérdést – válaszolja az óvoda vezetője Zákányszéken, amikor arról kíváncsiskodom, hogy a gyerekek honnan kapnak egészséges vizet, kapnak-e egyáltalán. Az ÁNTSZ negyedévente vizsgálódik, mindig mindent rendben találtak – folytatja. Most is jó a vizünk, csak a szabvány változott. Abban a vízben is van arzén, amit a katonák hoznak, csak kevesebb. Egyelőre csapvizet isznak a gyerekek. A kapuban egy fiatal anyukával találkozom, éppen a legkisebbért jött, három kicsi van a családban. Ők már két éve speciális kancsóval szűrik a vizet otthon, az internetről tudták meg, hogy arzénes a víz. A falu honlapján csupán év eleje óta olvasható, hogy január 11-től minden másnap van lehetőség vízvételre a főtéren. Itt azzal indokolják a tartályos víz megjelenését, hogy az Unió miatt kell a szigorúbb szabványoknak megfelelő vizet biztosítani. Hirdető táblán sehol nincs kifüggesztve a felhívás, hogy minden lakosnak jár napi két liter tiszta víz.
Így leginkább szájról-szájra terjedt a hír, hogy baj van a csapvízzel. Az egyik idős néni is a butikostól tudta meg, hogy ingyen viheti az ivóvizet. Már érzi is a jótékony hatását – mondja az asszony – kevésbé viszket a bőre azóta, amióta ezt issza. Panni néni csak legyint erre, ők tanyán élnek, harminc évvel ezelőtt fúrtak egy kutat, bemérte akkor a KÖJÁL, azt mondták, hogy nagyon arzénes, de mit ittak volna helyette? Mégsincs semmi bajuk, sem neki, sem nénjének, pedig ő már elmúlt 90 éves. Egy harmadik asszony azért hordja már 20 éve a belterületi közkútról a vizet, mert tésztaüzemük miatt nem engedték a tanyán lévő kút nitrátos vizét használni, de akkor még szó nem volt arzénról. Most, hogy itt a lajtos kocsi, mindegy, hogy a közkútról vagy innen viszem – fejezi be, s engedi tele a két 10 literes műanyag demizsont. A nitrátos vizet is megittuk, pedig arról tudtuk, hogy felhalmozódik a szervezetünkben. Most egészségesebb a vizünk, hiszen a gazdáknak nincs pénzük műtrágyára, így már nitrát sincs a vizünkben- nevetgélnek.

vízosztás Zákányszéken    kép: Szlavkovics Ritavízosztás Zákányszéken kép: Szlavkovics Rita

Ma nyolcan jöttek vízért Zákányszéken, másnaponta áll meg a katonai lajtos kocsi a butik mellett. Déltől egy óráig osztják a vizet. Átlagosan 80 liter fogy a 4000 lelkes településen. Mindezt Matuszka Antal polgármester sorolja miközben csörög a telefonja. Eddig is ezt a vizet ittátok? Nem? – kérdezi a vonal túlsó végén aggodalmaskodó óvónőtől. Bevallom a polgármesternek, hogy kérdezősködésemmel valószínűleg én ijesztettem a pedagógusra. A falu első embere elismeri, hogy eddig a közintézmények ellátását nem oldották meg, hiszen a lajtos kocsi nem jön minden nap, valószínűleg a zacskós kiszerelésű ivóvíz jelenthet megoldást, majd később a szűrőkonténer bekötése. Az pénzébe is fog kerülni az önkormányzatnak, az jó kérdés, hogy miből fogják fizetni – búcsúzik Matuszka Antal.
Információink szerint az teljesen változó, hogy melyik településen mennyi víz fogy a lajtos kocsikból. Nagylakon, ahol valamivel több mint 500-an élnek, 500 litert vittek haza flakonokban, Domaszéken, ahol majd tízszer ennyien laknak, 30 literre volt igény.

2015-re elkészülnek azok a beruházások, amelyek 213 alföldi település vizének arzén szintjét csökkentik majd a kívánatos 10 mikrogramm/liter határérték alá. Átmeneti megoldásként a vezetékes vizet kiváltó alternatív megoldásról kell gondoskodniuk a településeknek. Szükségmegoldásként most a honvédség szállítja a napi, fejenként két liter iható vizet, majd, hónapokon belül, konténereket telepítenek a közkutakra. Ezek üzemeltetési költsége már az önkormányzatokat fogja terhelni. Konténereket kötnek közkutakra, vegyszerrel tisztítják, majd szűrik az ivóvizet. Erre a fejlesztésre 2,8 milliárd forintot költ az állam. A berendezések üzemeltetési költségei már az önkormányzatokat terhelik. Hozzávetőleg havi 50 ezer forintba kerül egy konténer üzemben tartása. A helység lélekszámától függ, hány kutat kell majd ily módon működtetni. Egy 4000 lelkes faluban 2-3 kút áll majd a lakosok rendelkezésére, ez esetben a helyi önkormányzat 100-150 ezer forintot költ a tiszta víz szolgáltatására havonta, de ez az összeg a tartályból vételezett víz mennyiségével arányosan nő, így ennek mértékét ma még becsülni sem lehet. Annál kevesebben mennek majd a tisztított vízért, ahány embert meg lehet győzni a vezetékes víz veszélytelenségéről. Több polgármester bízik abban, hogy zömében továbbra is a csapvizet isszák majd, hiszen olyan kistelepüléseket érint az intézkedés, ahol amúgy is filléres gondokkal küzdenek. Több mint 300 település fogja megfizetni az ivóvíz minőségjavító program bő másfél évtizedes késését. Egyszer a konténeres, átmeneti szolgáltatást az önkormányzatok, a beruházások elkészülte után a megemelt vízdíjakat a lakosok. A költséges új technológiák bevezetésével ugyanis kétszeresére-háromszorosára is nőhetnek a vízdíjak. Drágák a felhasználandó vegyszerek és magas a villamos-energia igénye a szűrők üzemeltetésének is. Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere szerint kétséges, hogy egyáltalán életben maradnak-e a vízművek, persze az arzénmentesítési kötelezettség a közműadó bevezetése után csak pont az íre – teszi hozzá Nógrádi. Így az a helyhatóságok érdeke, hogy kevesen vegyék igénybe az ideiglenes megoldást.

Csak annyira lenne mérgező hát a csapvíz, amennyit az alternatív vízre képesek elkölteni a szegényes költségvetésükből?

honvédségi vízosztás Zákányszéken    kép: Szlavkovics Ritahonvédségi vízosztás Zákányszéken kép: Szlavkovics Rita

Most, ha úgy tetszik, sínen vannak a dolgok. Eperjesen könnyebbséget hozott a január, a korábbiakhoz képest ingyen kapják a vizet. A Csongrád megyei településen már 2008 karácsonyán kötelezték az önkormányzatot a víz biztosítására, itt ugyanis igen magas, 86 mikrogramm/liter a vezetékes víz arzén tartalma. Három éven keresztül az önkormányzatnak kellett gondoskodnia a tiszta vízről, saját költségen. Pontosabban előbb ki kellett fizetnie a vizet, majd támogatást igényelhetett, amit előbb-utóbb meg is kapott. A tavaly májusban igényelt támogatás, amellyel a 2011-ben kiszállított vízre költött pénzt tenné vissza a kasszába a polgármester, még nem érkezett meg. Ez a másfél millió forint hiányzik a négyszáz lelkes falu kasszájából. Ezért is örülnek, hogy az idei évtől már nem egyedül isszák a zacskós vizet, így most ingyen jutnak az éltető vízhez. Kiss Csaba polgármester azonban attól tart, hogy a szolgáltatás hamarosan egy másik fázisba kerül, amikor szűrőkonténereket telepítenek majd a közkifolyókhoz, s innentől kezdve az egészséges víz ismét költséget jelent a településnek. A polgármester nem csupán az anyagiak miatt aggódik. Az egyébként háziorvosként praktizáló férfinak fenntartásai vannak a tisztításhoz használt vegyszer esetleges mellékhatásai miatt is. Bácsbokodon a háziorvos-képviselő pedig évek óta az arzén miatt aggódik.

Makón a Vízmű szakembere – (Délmagyarország 2013. 01.08.) – azzal nyugtatta az embereket, hogy nem lett rosszabb minőségű a vezetékes víz, igyák nyugodtan, csupán annyi az otthoni és a tartályban levő víz közötti különbség, hogy a honvédség által szállított víz kevésbé szennyezett, de a csapból folyó víztől sem lesz senkinek baja. A tisztiorvosi szolgálat szakemberei korábban sokkal súlyosabbnak ítélték az arzénos víz fogyasztásának kockázatát. A honlapjukon ma is olvasható egy tanulmány, amely az arzén veszélyeire hívja fel a figyelmet (Az arzén tartalmú víz fogyasztásának egészségkockázata, az OKI munkatársainak dolgozata). Dr Dura Gyula az Országos Közegészségügyi Intézet megbízott igazgatója megerősítette, hogy a tanulmányban jelzett egészségkockázatokat megfigyelésekkel támasztották alá, többletkockázatot jelent az arzén tartalmú ivóvíz fogyasztása. Tudományos tényként kell kezelni azt, hogy az uniós szabványként emlegetett 10mikrogramm/liter arzén szint az a határérték, amely mellett az ivóvíz biztonságosan fogyasztható. A nagyobb arzén tartalmú víz növeli a daganatos megbetegedések kockázatát, ha nem is mindenkire egyformán veszélyes. A tudomány fejlődik, halmozódnak a kutatási eredmények, ezeket nem szabad figyelmen kívül hagyni, s ezek miatt nem helyes azzal érvelni, hogy száz éve ezt a vizet isszuk. A dohányzás 60 évvel ezelőtt nem volt közismerten kockázatos, ma ennek egészségkárosító következményei vitathatatlanok. Az érintett települések első emberei viszont a pániktól tartanak, s attól, hogyha mindenki tiszta vizet akar, akkor havi százezreket fizethetnek ki a pár hét múlva beinduló szűrőkonténerek működtetéséért. (Tombácz Zsuzsanna, a Csongrád megyei Kormányhivatal tisztifőorvosa elmondta, hogy hivataluk jelenleg a tartálykocsik tartalmának minőségét ellenőrzi, s azt is hozzátette, hogy február 10-ig az országos tisztiorvosnak jelentést kell tennie Brüsszel felé, hogyan teljesítették az alternatív ivóvíz biztosítását).

Az állampolgár meg csak áll, nem érti, miért is kell nekünk a százmilliárdos beruházás, ha nem okoz komoly károsodást az arzénes víz, és miért kell még az önkormányzatok nyakába varrni azt a milliós éves költséget, amit az átmeneti megoldásokért kell fizetni? Az Unió ismét a mumus képét ölti magára. Lesz-e elegendő alternatív víz, lesz-e elegendő pénze az önkormányzatoknak az átmeneti szűrőkonténerek üzemeltetésére, majd végül lesz-e elegendő pénze az embereknek a végleges, új technológia bevezetése után megemelkedő vízdíjak kifizetésére? És egyáltalán, túlélik-e a vízművek a közműadót vidéken, lesz-e vizük a vidéki embereknek? A kérdésekre nincs válasz, csak fizetünk, mint a katonatiszt.




Hozzászólások

Ehhez a hírhez nem lehet hozzászólni.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés