A rovat kizárólagos támogatója

2012. január 1-jétől tiltott tartási forma lett a hagyományos ketrec. A tyúkokat ezentúl ún. feljavított ketrecben szabad csak tartani. Ehhez azonban súlyos milliókat kellett beruházniuk a termelőknek.

Bár az EU-ban 2004 óta kötelező jelölni a tojáson kóddal, hogy a szárnyasokat hogyan, milyen körülmények között tartották; a vásárlók zöme még ma sincs tisztában a számsor jelentésével. Bevallom, én is csak annyit tudtam, hogy a 0-s a legjobb, a 3-as a legrosszabb az állatok szempontjából. Az EU-s irányelv hatályba lépése után sokan abban a tévhitben éltek, hogy a 3-as számozás eltűnik, pedig nem. A 3-as szám a ketreces tartást jelöli. A tyúkok most ugyan az EU normának megfelelően vannak tartva, ám továbbra is egy istállóban, néhány négyzetméterben élik le az életüket. A 2-es számozású tojás az alternatív tartási formát jelöli. Ez lehet az ún mélyalmos tartás is (lásd pl a németországi vagy orsztrák ún. Bodenhaltung-ot). Az 1-es kód a szabadtartást jelöli, míg a 0-s a bio-t. A kettő között igazából csak annyi a különbség, hogy utóbbinál ellenőrzött gazdaságból származó takarmányt kapnak a tyúkok, de mindkét technológiánál szabadon tartják a szárnyasokat.

Ketreces tartás NémetországbanKetreces tartás Németországban. Fotó: Pálinkás Viktória.Mélyalmos tartás Ausztriában. Fotó: Schropper GmbH, GloggnitzMélyalmos tartás Ausztriában. Fotó: Schropper GmbH, Gloggnitz.

 

Szabad tartás Magyarországon. Fotó: Pálinkás Viktória.Szabad tartás Magyarországon. Fotó: Pálinkás Viktória.A csomagolás és a tojás jelölését a 74/2003 (VII: 1.) FVM rendelet valamint a 557/2007/EK rendelet szabályozza. A tojásokon az első számjegy a tartási formát jelöli, ezután következik a származási ország betűkódja, ami a magyar tojás esetében a HU. Ezután az állattartó telep azonosítója, ahol az első két szám a megye vagy a főváros kódja (pl. 01 Baranya, 12 Pest). Ezt követi az állategészségügyi kerület sorszáma, a tojótyúk jelölése “T”, az állattartó telep kétjegyű sorszáma, és a legvégén általában perjellel elválasztva az istálló száma.

Magyar tojás jelöléseMagyar tojás jelölése. Fotó: Pálinkás Viktória.

2011 végén nagy visszhangot kapott a médiában az EU Tanácsának ketreces tartásra vonatkozó irányelve, noha a jogszabály egyáltalán nem tekinthető újnak, hiszen 1999. július 19-én fogadták el és fokozatosan lépett hatályba. A felkészülésre (átállásra) rendkívül hosszú időt, 13 évet hagytak a jogalkotók, ennek ellenére számtalan tagállam (köztük hazánk is) szinte az utolsó pillanatig kivárt. Nem akarták elhinni, hogy valóban végrehajtják az irányelvet és reménykedtek valamilyen módosításban vagy halasztásban. Az EU részéről azonban elég világos volt, hogy nem lesz moratórium. Erre a legjobb bizonyíték, hogy az Európai Parlament 2010. december 16-án 459 igen, 32 nem és 17 tartózkodással állásfoglalást fogadott el, melyben felszólította a Bizottságot, hogy tartsa fenn a tojóketrecekre vonatkozó, 2012. január 1-jétől érvényes tilalmat, ahogy azt a 74/1999-es irányelv előírja, valamint hogy határozottan helyezkedjen szembe a tagállamok minden olyan kísérletével, amely e határidő elhalasztására irányul.

Tyúktartás technológia szerint MagyarországonTyúktartás technológia szerint Magyarországon

A Vidékfejlesztési Minisztérium 2011 őszén 3 milliárd forint értékű korszerűsítési pályázatot hirdetett meg, hogy megkönnyítsék a termelőknek az átállást. Földi Péter, a Baromfi Terméktanács (BTT) szaktanácsadója szerint azonban rengeteg termelőnek gondot okozott a beruházás. Még 2011 végén mintegy 90 nagy termelő jelezte, hogy folyamatban van a ketrecek korszerűsítése és cseréje, azonban kétséges, hogy határidőre be is fejezik azt. Dr. Molnár Györgyi, a BTT Tojás- és szabadtartásos Szövetség titkára elmondta, Magyarországon összesen 109 telep zárt be vagy állt át 350-nél kisebb állomány tartására tőkehiány miatt. A jellemző inkább az volt, hogy egy-egy termelő több teleppel is rendelkezett s abból egyet-kettőt kellett bezárnia illetve a kisebb vállalkozások a tőkehiány miatt hagytak fel a termeléssel. A kislétszámú (350 alatti) regisztrált tojótelepek száma 2012 első negyedében 71-el nőtt. A legnagyobbaknak azért nem okozott gondot a „hirtelen” váltás, mert ők már évekkel korábban felkészültek erre. Erről számolt be dr. Kertész Tamás is, a Farm Tojás Kft. ügyvezető igazgatója is.

A Farm Tojás Kft. 1987-ben kezdte meg működését, mára 4 termelőtelepe van – ebből egy alternatív, illetve egy biotartású. A cég már 2007-ben megkezdte a ketreceinek a felújítását illetőleg lecserélését. A technológiacsere tyúkonként körülbelül 5000 Ft-ba került. „Igaz, hogy a termelési mutatóink pár százalékkal növekedtek és a munkaerő igény is alacsonyabb, ennek ellenére nem hiszem, hogy valaha is meg fog térülni ez a beruházás” – nyilatkozta dr. Kertész Tamás. (Csak a Farm Tojás Kft-nek közel 900 millió forintjába került az átállás, pedig nem mindegyik telepükön volt szükség az istállók újjáépítésére).

A földesi Rákóczi Mezőgazdasági Kft. telepén is már évekkel korábban megkezdték a feljavított ketrecekre való átállást – magyarázta Bíró Pál, a cég ügyvezetője. Elmondása szerint inkább csak bosszúság van az irányelv miatt. Példaként a tyúkok számára kötelezően előírt kaparófelületet említette. A rendelkezések szerint ezt is biztosítani kell, azonban megoldani már korántsem annyira egyszerű. A ketrecekbe műanyag lapokat, ún. műfüvet raknak, azonban a trágya ezen nem hullik át és a tisztítása is sokkal bonyolultabb.

A tojás árának változása MagyarországonA tojás árának változása Magyarországon

A tojás ára az elmúlt években egyre nőtt, 2012-ben pedig érezhető volt a drágulás. Ennek oka nem csak a technológiaváltás volt, hanem a takarmány drágulása is. A termelők szerint azonban a piac nem képes ilyen gyorsan reagálni. „Többet esznek, de kevesebbet tojnak a tyúkok amióta nagyobb ketrecben tartjuk őket” – nyilatkozta Végh László. „Az elhullás is nagyobb, hiszen többet tudnak mozogni és egymással foglalkozni”. Sokan tartottak attól is, hogy mivel a tojótyúkok élénk vérmérsékletű állatok, stressz, takarmányozási hiba miatt akár egymásnak eshetnek, sőt kannibalizmus is kialakulhat. Erről azonban az általam felkeresett három magyarországi termelőtelep egyikén sem számoltak be. A termelői ár 2012 őszétől folyamatosan csökken, mostanra elérte azt a szintet, hogy a termelők önköltségi áron vagy az alatt adják a tojásokat. Ez azonban az üzletekben nem tapasztalható.

Az Európai Bizottság azonban már 2012. január 26-án bejelentette, hogy eljárást indít 13 tagállam, köztük hazánk ellen is az irányelv be nem tartása miatt. Két hónapot adtak, hogy válaszoljanak a végrehajtásra kötelezettek az eljárásra, amit a tojótyúkok nem megfelelő tartási körülményei miatt indított a testület. A termelők 2012. július 31-ig kaptak még haladékot, azonban az ebben az időszakban termelt tojást csak a tagállamon belül és csak ipari felhasználásra adhatták el a gazdák. A Bizottság kijelentette, ha a határidő után ezek a tojások felbukkannának a boltok polcain, illegálisnak minősülnek és akár azonnali hatállyal be is zárhatják a termelőtelepet (erre azonban a mai napig még nem volt példa).

A BTT szerint ma Magyarországon 560 telep van, ahol összesen kb. 6 millió tyúkot tartanak. A NÉBIH adatai alapján a jelenleg 416 nagylétszámú telepen kb. 5,4 millió tyúkot tartanak, valamennyit megengedett tartási technológiában, többnyire ketrecben.

Tojótyúkok tartása AusztriábanTojótyúkok tartása AusztriábanÁm nem mindenhol fogadták negatívan a változásokat. Ausztriában már 2009. január 1-től tiltott a ketreces tartás. Igaz először ott sem fogadták kitörő örömmel a termelők a rájuk szabott kötelezettségeket és a plusz kiadások tényét, de hamar megbarátkoztak a gondolattal. Szomszédunkban ma kb. 6 millió tyúkot tartanak, ebből 4,5 milliót mélyalmos, 1 milliót szabadtartásos és kb. 500ezer biotartásban. A határtól mintegy 40 km-re fekvő Gloggnitz városában található a Schropper GmbH. mely már 1930 óta működik. Christian Eichtinger, a cég baromfi részlegvezetője elmondása szerint Ausztriát azért sem érte sokként az EU-s irányelv, mert saját jogszabályaik sokkal szigorúbb követelményeket támasztanak a tojástermelőkkel szemben. Az állatjólét elsődleges szempont, a haszon csak ezután jöhet. A tojásárak itt is ugrásszerűen nőttek a technológiaváltás miatt. Peter Lehner zemendorfi tojástermelő is arról számolt be, hogy mivel a tyúkok többet esznek a több mozgásuk miatt, drágábban kellett eladniuk a tojásokat. Az osztrákok azonban nem reagáltak annyira érzékenyen erre.

Tyúktartás Németországban 2013-banTyúktartás Németországban 2013-banMíg hazánkban még az óvatos feltételezések szerint is van még olyan telep, ahol kockáztatva a bírságot még hagyományos ketrecben tartják a tyúkokat, Németországban két évvel korábban, 2010. január 1-jétől lett tiltott ez a tartási forma. Itt azonban már nem fogadták sem a termelők sem a vásárlók olyan jól a hírt. Németországnak ugyanis már rögtön az átállást követő első évben óriási hiányai akadtak, így több milliárd tojást importáltak a hazai termelés pótlására. Bernd Diekmann, a tojástermelők szakmai szervezetének vezetője szerint az új szabályozás miatt a kisebb gazdaságok tömegével hagytak fel a baromfitartással. Ez persze mind Hollandiának mind Franciaországnak óriási üzletet jelentett, hiszen ott az utolsó pillanatig kivártak az átállással és addig is olcsóbban tudták adni a tojást. A Szövetségi Statisztikai Hivatal (Statistisches Bundesamt) adatai szerint 2011-ben 6%-kal csökkent a háromezernél több baromfit tartó gazdaságok száma, a baromfiállomány pedig 15%-kal esett vissza. A Mezőgazdasági Minisztérium (Bundesministerium für Ernährung, Landwirtschaft und Verbraucherschutz) tájékoztatása szerint Németországban 2012 decemberében a tojótyúkok állománya 36,6 millió volt, ez 7,5%-kal több mint egy évvel korábban.

Az ember mindig is kreatív lény volt, mindig megtalálta a kibúvót és a kiskapukat. Ha szesztilalmat vezettek be, koktélnak elnevezve árulták az italokat. Most sem volt másként. Voltak termelők, akik már jóval az irányelv hatályba lépése előtt megoldást kerestek arra, hogyan kerülhetnék el a több milliós beruházást. Volt, aki rövidebb, volt, aki hosszabb távban gondolkodott. Aki csak egy-két évvel számolt, annak megérte a német és osztrák piacra exportálni, saját hazájában pedig a végsőkig kivárni a ketrecek cseréjével. Ezt tette számtalan holland, francia, belga és lengyel cég. Aki azonban több évre előre gondolkodott, annak egyszerűbb – és olcsóbb – volt saját hazájában bezárni a telepet és átköltöztetni azt egy EU-n kívüli országba.

Tyúktartás technologia szerint az EU-banTyúktartás technologia szerint az EU-banEurópában már alig van ország, mely nem az EU tagja. Ha józan paraszti ésszel végiggondoljuk, hová lehetne „kitelepülni”, valójában csak néhány ország jöhet szóba. Horvátország, Szerbia, Montenegró, Macedónia és Törökország tagjelölt, így előbb utóbb hatályos lesz itt is az irányelv. Norvégia és Svájc ugyan nem is akar EU tag lenni, de hazai állatvédelmi jogszabályaik annyira szigorúak, hogy még a kísérleti patkányoknak is több joguk van, mint egy EU-s csirkének, így ezekbe az országokba sem érdemes. Marad tehát Albánia, Bosznia-Hercegovina és Ukrajna. Ha egy profit-orientált fejével gondolkodunk, akkor csak a legutóbbi ország marad, hisz előbbiekben valaha háború volt (vagy megvan az esélye egy újnak), így nem biztonságos és nem túl nyereséges, továbbá nem EU szimpatizánsok, ezért nem kapnának kvótát a tojások behozatalát illetően.

Az EU egyik fontos alapelve, hogy az áruk szabadon mozoghatnak a közösségen belül. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy egyik EU tagország annyi tojást (vagy fűnyírót, sajtot, bort stb.) exportál a másik tagországba, amennyit akar, illetve amennyit az adott ország megenged. A harmadik országokból érkező termékekre azonban kvótát szabnak. Azaz megszabják azt a mennyiséget, hogy mennyit hozhatnak be kedvezményes vámtarifán. Aki pedig jó előre gondolkodott, annak két tényezőt kellett figyelembe vennie. Az egyik, hogy az adott ország biztosan nem lesz a közeljövőben tagország, tehát megéri átköltöztetni a telephelyet, a másik pedig, hogy már kapott vagy kapni fog kvótát a tojásokra vonatkozóan. Természetesen itt is, mint gyakorlatilag mindenhol a pénz dominál.

Ukrajnában az állatok védelme igencsak gyenge lábakon áll. A minimális állat-egészségügyi szabályoknak való megfelelésen túl nincs sem szigorú állatjóléti-, tartási előírás sem pedig ellenőrzés – nyilatkozta Deák József, a mezőkasszonyi telep tulajdonosa. „Aki valamilyen formában tyúkokkal foglalkozik, az két formában teszi. Az egyik, hogy csirkéket (nem broiler) nevel, és azokat adja el. A másik, hogy a tojástermelés miatt tart baromfit.” Ez utóbbi jelentőség az agrárminisztérium (Министерство аграрной политики и продовольствия Украины) tájékoztatása szerint növekedett az elmúlt egy évben. Deák József elmondása szerint Ukrajnában nem ismeretlen a trükközés, korábban is volt már rá példa. A tyúkokat többnyire Spanyolországból, Franciaországból és Portugáliából importálta több termelő. Portugáliában a kakas nemzeti eledelnek számít, de a csirke az felesleges, így szeretnek a külföldi tenyésztők is rövid úton megszabadulni tőlük. A humánusabb módszer, hogy ingyen adták oda őket, megkímélve saját magukat a költségektől – az ukránok pedig örültek az ajándéknak

Tyúktelep UkrajnábanTyúktelep Ukrajnában. Fotó: Pálinkás Viktória.

Az EU-s termelők rettegése az olcsóbb tojástól tovább nőtt, mikor David Stulik, az EU szóvivője bejelentette, hogy Ukrajna befejezte a tárgyalásokat az Európai Unió állat-egészségügyi hatóságaival és a Világkereskedelmi Szervezettel (WTO), és megkezdheti a baromfi termékek exportját. A hírnek az ország két legnagyobb tojástermelője, a Mironovskiy Hleboproduct (MHP) és az Avangard örült a legjobban. Anastasiya Sobotyuk az MHP szóvivője kihangsúlyozta, hogy amint a rendelet is hatályba lép, Ukrajna képes lesz gyorsan betörni a piacra és kielégíteni minden fogyasztó igényét. Ukrajna így könnyen pozícióelőnybe kerülhet bármely uniós tagországgal szemben, hisz egyes becslések szerint óriási mennyiségű tojás áll exportkészen. Több uniós tagország máris teljes blokádot hirdetett, ráadásul Szlovákia és Csehország az összes olyan országból érkező tojás ellen, ahol a teljes technológiai átállás még nem valósult meg.

A várt rendeletet január 31-én elfogadta a Bizottság (88/2013/EU), mely értelmében Ukrajnának engedélyezte a tojás és tojástermékek behozatalát az EU-ba. A Bizottság szakértői több ellenőrzést folytattak és Ukrajna garanciákat nyújtott az állat-egészségügyi szabályoknak való megfelelés tekintetében. A végrehajtási rendelet február 20-án lépett hatályba és több cég már meg is kezdte az export előkészületeit. Az ország legnagyobb baromfitenyésztője (körülbelül 23 millió tyúk) a Mironovskiy Hleboproduct már most is a várakozásokon felüli üzleti adatokról számolt be, tavalyi nettó eladásai 1,4 Mrd dollárt tettek ki és idén további profit növekedéssel számolnak. Az Avangard 2012-es bevétele 629 millió dollár körül alakult és ők is legalább 15%-os növekedést jósolnak. Az Agro Oven tojástermelő cég – mely tyúkjainak 90%-át hagyományos ketrecben tartja – hivatalosan is bejelentette, hogy 2014-től a teljes tojásmennyiségét az EU-ba kívánja exportálni. Az agrárminiszter, Mykola Prysyazhnyuk nyilatkozata szerint az összes lehetséges szállítót ellenőrizni fogják, hogy biztosan megfeleljenek az uniós elvárásoknak. Deák József azonban arról számolt be, hogy hazájában az export tojásokat csak egyetlen egy vizsgálatra kötelezték, ez pedig a szalmonella.

Földi Péter szerint nem kizárt, hogy az olcsóbb ukrán tojás valamilyen formában meg fog jelenni a piacon, hiszen elméletileg az Uniót kötik azok a nemzetközi egyezmények melyek nem fogadják el az állatjóléti előírásokat és ami alapján senkit nem lehet korlátozni a szabad kereskedelemben. Molnár Györgyi a BTT Tojás- és Szabadtartásos Szövetség titkára elmondta, hogy nem örülnek az ukrán tojástermékeknek. „Több oldalról is káros, hogy ezt megengedte a Bizottság, de a legfontosabb dolog, hogy Ukrajnában messze nem olyan szigorúak az állattartási, állatjóléti szabályok mint az EU-ban így Magyarországon is.”

Nehéz megjósolni, hogy mi lesz a következménye az olcsó ukrán tojás piacra törésének. Az azonban biztos, hogy erre nem egy cég számít. Nem csak azok a cégek, amelyek még idejekorán kiköltöztek az EU-n kívülre (vagy beolvadtak egy ukrán cégbe), hanem pl. az iparághoz tartozó vállalatok is. Ilyen a Big Dutchman is, mely ketrecek gyártásával foglalkozik. Mikor már jó előre lehetett látni, hogy az irányelvet tényleg végre kell hajtani, a cég felszámolta németországi futósorainak egy részét és Oroszországba, ill. Ukrajnába telepítette át őket. A régi hagyományos ketreceket így ezekben az országokban továbbra is árulják, a tagországokban pedig óriási lobbit fojtattak az új feljavított ketrecek kapcsán. Mindeközben Belgiumban az állatvédők azért harcolnak, hogy 2025-ig tiltsák be a tojóketrecek alkalmazását, addig Görögországban és Olaszországban még ma is kb. 20 millió tyúk van hagyományos ketrecben.

Az ember nem is igazán tudja elképzelni, hogy néz ki a valóságban egy tojástermelő telep. Akár a magyar, akár az osztrák vagy német telepeket nézzük, a közös mindegyikben a rend, a tisztaság, a szervezettség. A ketrecek az előírásnak megfelelően, kellő minőségben állnak egymáson. Az egész rendszert számítógép vezérli, szinte minden automatikus. A nagy zajtól eltekintve a tyúkok jól tápláltak és egészségesek.

Ha Ukrajnában (meglátásom szerint bármely EU-n kívüli tagországban) keresünk tojástermelő telepet, rögtön feltűnhet a ketrecek egymásra „rendezése”, ami annyit tesz, hogy a földtől a plafonig gyakorlatilag zsúfolásig tele vannak a kisebbnél kisebb ketrecek. A tyúkok legtöbbször nem egy fajtájúak és nem is azonos korúak, ami agresszióhoz és kannibalizmushoz vezet. A föld is és az istálló is koszos a trágyától, a szag pedig elviselhetetlen. Azt gondolná az ember, hogy azoknál a német vagy szlovák cégeknél, melyek kitelepültek a technológia nagyságrendekkel nagyobb. Ilyen céget azonban nem állt módonban felkeresni, mert az Agrárminisztérium (Министерство аграрной политики и продовольствия Украины ) hivatalos tájékoztatása szerint sem szlovák sem német cég nincs jelen Ukrajnában, amelyik tojástermeléssel foglalkozna. A szakmabeliek is csak hallottak dolgokat, de konkrétumokat nem mondanak. Míg Magyarországon a szakmabeliek tudomása és a hivatalos szervek tájékoztatása szerint is a megszűnt cégek valóban megszűntek és nem kitelepültek, addig Németországban a szakmabeliek egyértelműen kitelepülésről beszélnek. Azonban ezt sem az ukrán hatóságok sem a német Mezőgazdasági Minisztérium (Bundesministerium für Ernährung, Landwirtschaft und Verbraucherschutz) nem tudta megerősíteni.

A cikk a Gőbölyös József "Soma" Alapítvány támogatásával jött létre.
 

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás