Óránként kihal egy faj a Földön

2013. április 19. 9:49

Óránként kihal egy faj a Földön

Az élet kialakulásának 3,5 milliárd éves folyamata után 5 nagy kihalási hullámot nevez meg a tudomány, a hatodik, amely a leggyorsabb, most van folyamatban. Bolygónkon minden nyolcadik madárfajt kihalás fenyeget és az emlősök helyzete még rosszabb, a közeljövőben minden negyedik emlősfaj kihalhat.

Ilyen ütemű fajpusztulás a dinoszauruszok óta nem történt. Mindannyiunk felelősségéről van szó, hiszen ezúttal nem természeti katasztrófa, meteor becsapódás vagy jégkorszak fenyegeti az állat- és növényvilágot, hanem az emberi beavatkozás. A tudomány 1,75 millió fajt írt le, és kb. 10 millió élőlény faj létezését valószínűsíti a Földön. A természetes kihalás 1-5 faj pusztulását feltételezi évente. Becslések szerint jelenleg óránként hal ki egy faj, a többségük azelőtt, hogy megismertük volna szerepét a bioszféra rendszerében. Európában körülbelül 200 ezer állat és növény faj honos. Ez más területekkel összehasonlítva szegénynek mondható, ugyanakkor a veszélyeztetettségi arány itt a legnagyobb. Európa emlősfajainak 42%-a, madárfajainak 43%-a, a lepkefajok 45%-a, az édesvízi halfajok 52%-a fenyegetett a kihalás által.

Vajon mekkora lenne a kihalások természetes sebessége az ember tevékenysége nélkül? Erre a kérdésre a fosszilis leletekből adható meg a válasz. Egy faj körülbelül 1-10 millió évig él, mielőtt kihal, vagy új fajokká alakul. Ha feltételezzük, hogy körülbelül 10 millió faj él ma a Földön akkor évenként 1-10 faj kihalását jósolhatnánk a természetes kihalási sebesség alapján. A madarak és emlősök esetében megfigyelt, jelenleg évszázadonként 1%-os kihalási ráta - az ipari civilizáció elterjedése és az emberi népesség gyors gyarapodása nyomán -, 100-szor, 1000-szer nagyobb, mint az a természetes kihalások sebessége alapján várható lenne.

Hazánkban a biológiai sokféleségben a legjelentősebb veszteséget a természetes vegetáció elpusztításával okoztuk, az ökoszisztéma szolgáltatások 90%-át már feléltük. A jelentős élőhelyi veszteségeket elsősorban a mezőgazdaság okozta, emellett az autópálya építkezések nemcsak mint területfoglalók, hanem, mint izoláló mesterséges folyosók is hozzájárultak a kedvezőtlen helyzet kialakulásához. Az ember egyre nagyobb területeket épít be, mindezt pedig tetézi, hogy Magyarországot a globális felmelegedés erősen érinti, meghatározó tényező a pozitív hőmérsékleti anomália, illetve az aszálynak való kitettség.

Sajátos módon hazánkban a faji változatosság ennek ellenére szerencsénkre még mindig gazdagnak mondható. Ennek elsődleges oka, hogy a medence gyűjtőpontja a különböző flóra és faunaelemeknek. A Föld Napja közeledtével a Magyar Természetvédők Szövetsége arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy kiemelt jelentőségű e sokféleség megőrizése, hiszen a természet számos olyan szolgáltatást nyújt, amelyek vagy csak nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem pótolhatók.

Kultúrnövényeink és a mezőgazdasági termények megporzása legtöbb esetben az állati beporzóktól függ, így szerepük gazdasági szempontból is kiemelkedő, kihalásuk esetén több milliárd forintot kellene pótlásukra költeni.
„Biológiai sokféleség nélkül nem rendelkeznénk egészséges talajjal, nem működne mezőgazdaságunk, nem lélegezhetnénk tiszta levegőt. Fák nélkül nem tudnánk meggátolni a csapadékvíz talajra gyakorolt pusztító hatását, és terméseiket sem fogyaszthatnánk. A fajok kihalása egészségünkre nézve is veszélyt jelent, hiszen számos, az orvostudomány számára hasznos információ tűnhet el.” – hangsúlyozta a biológiai sokféleség fontosságát Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője.
"A jelenlegi természetvédelmi szabályozással nem vagyunk képesek megállítani a biológiai sokféleség csökkenését. Ezért rendkívül fontos a jogi és gazdasági szabályozó rendszerünk átgondolása és módosítása" – tette hozzá a programvezető.




Hozzászólások

Ehhez a hírhez nem lehet hozzászólni.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés