1 millió nejlonzacskót használunk percenként

2013. július 3. 7:40

1 millió nejlonzacskót használunk percenként

Fogyasztói társadalmunk egyik szimbólumává vált a nejlonzacskó. Egy átlagos bevásárláskor rengeteget viszünk haza, mely nagy része egyből a kukában végzi. Átlagosan egy zacskót körülbelül 25 percig használunk, ám miután kidobjuk, 300-400 évig szennyezi környezetünket. Nekem fürödni sem volt kedvem az Adriában a sok műanyagszemét miatt.

A nejlonzacskók kis súlyuk és méretük miatt sok esetben be sem kerülnek a hulladékgazdálkodás rendszerébe, és így a természetes élőhelyeket szennyezik: az eldobált nejlonzacskók mellett, a lerakóra kerülők is gondot okozhatnak, hiszen a szél könnyedén felkapja, és a környéken szétszórja a cafatokat. Az óceánok műanyaggal való szennyezése is elképesztő méreteket ölt, kutatók már „műanyaglevesről” és szemétszigetekről beszélnek, amelyek az óceánok közepén keringenek.

A számok tükrében

2007-ben hazánkban naponta 1.300.000 darab zacskót bocsátottak piacra. Annak hatására, hogy a műanyag bevásárlótáska környezetvédelmi termékdíj tétele jelentősen megnőtt (1800 Ft-ot fizetnek minden kilója után az erre kötelezett gazdálkodók, ami természetesen a fogyasztói árakra való áthárítással történik), visszaesett a nejlonzacskók forgalma. A mostani bevallások szerint 1700 tonna körüli a műanyagzacskók éves forgalma, többek között azért, mert egy része a feketepiacra tevődött át, amiről nincs statisztika.

Miből van?

A műanyagzacskók mesterségesen létrehozott hosszú, nagy rugalmasságú, ugyanakkor terhelhető polietilén (PE), azaz szénhidrogén láncokból állnak. A szokásos jelölés a termékeken, hogy LDPE, HDPE, illetve az újrahasznosíthatóságot jelző körbe nyilas háromszögben a 02 (LD) és a 04 (HD) számok utalnak a PE alapanyagra. A nálunk boltban kapható zacskók jellemzően LDPE-ből készülnek. A legfőbb probléma, hogy a műanyagzacskók ugyanabból a nem megújuló erőforrásból: kőolajból származnak, amelynek hiányával egyre jobban küzd az energetikai ipar. Akkor mégis, miért pazaroljuk olyasmire, amiből negyed óra alatt szemét lesz??

Kitekintő

Napjainkban a Föld műanyagszatyor kibocsátása havonta kb. 38 mrd db, vagyis napi 500 millió. A világon percenként 1 millió nejlonzacskót használnak az emberek. Egy átlagos európai 500 db nejlonszatyrot használ el egy év alatt. Vannak olyan országok, amelyek határozott megoldások mellett döntenek: például Olaszországban, Franciaországban, Ruandában és Bangladesben radikálisan visszaszorították az eldobható műanyagszatyrok árusítását, helyette a lebomló zacskók forgalmazását támogatják. Los Angeles teljes tilalmat vezettek be az élelmiszerboltokban kapható ingyenes zacskók ellen, ugyanis évente 2 millió dollárba került a városnak, hogy eltakarítsák a nejlonszemetet az utcákról. Másutt az adóztatással próbálják visszaszorítani a zacskók mennyiségét. Adó kivetésével csökkenthető a fogyasztás mennyisége és a befolyó pénzt a hulladék ártalmatlanítására tudják fordítani az országok. Írországban a fogyasztókat, Dániában a kiskereskedőket, míg Finnországban és Svájcban a nagykereskedőket adóztatják meg. Ausztráliában és Belgiumban a kormány és a nagykereskedők között született megállapodások segítségével igyekeznek a nejlonzacskók mennyiségét csökkenteni.
 


Megvesszük, eltemetjük, elégetjük és aztán tudomást sem veszünk róla, pedig elborítja a Földet, szennyezi a vizeket. Az űrből készült csodálatos képek nem mutatják a szörnyű valóságot, amivel a Trashed című filmben szembesülünk: háztartási és vegyi hulladékok, tetemek egy kupacban az óceán partján végtelen halálos szőnyegként kiterítve.  Nemrég néztem meg a filmet, megdöbbentő élmény volt. Most kicsiben is szembesültem vele. Az Isztriai-félszigeten Pula mellett fotóztam tegnap este az adriai part műanyag szemetét, amit a strandolók hagynak a parton, ill. a csónakokból/ hajókból dobálnak ki, és sodródik a partra. Itt az üdülőfalu kijelült strandján legalább összeszedik (amúgy van kuka is a strandon) viszont a napolajjal nem lehet mit kezdeni. Szétterülve habosítja a partokat.

műanyag szemét az Adriában műanyag szemét az Adriában   képre kattintva galéria nyílik

Széteső zacskók

Manapság egyre több üzletlánc a környezettudatosság jegyében „lebomló” zacskókat forgalmaz, a biológiai úton lebomló fóliákból készült zacskók szinte teljesen leváltották nem lebomló társaikat. Ám még mindig kérdéses, hogy a lebomlóként árult zacskók esetében ténylegesen bekövetkezik-e a mikroorganizmusok és enzimjeik által végzett biológiai átalakulás. A kukoricakeményítőből, vagy pl. tejsavból fermentálással előállított polilaktid (PLA) természetes polimerek, amelyek a komposztálás során elbomlanak. Ezzel szemben a piacon szinte csak az ún. "oxo-biodegradációs úton lebomló" műanyagzacskót találjuk, ami nagyon távol áll a természetestől. A „környezetbarát termék” minősítést megkapta, ennek ellenére a bomlása nem természetes, mert bomlást megindító anyagot tartalmaz, tehát nem a komposztálásra jellemző mikrobiológiai folyamatok okozzák a szétesést. Másik probléma, hogy az így előállított PE tasakok ugyanúgy felemésztik a természetes erőforrásokat. A természetes alapanyagokból készülőkkel pedig az a gond, hogy miattuk a földekről kiszorulhatnak az élelmezést szolgáló növények.
Mindezekből az következik, hogy a legegyszerűbb és legkézenfekvőbb megoldás a problémára, ha viszünk magunkkal táskát a bevásárláshoz. Ezzel a rendkívül egyszerű módszerrel környezetünket megkíméljük a felesleges szennyezéstől, és sokkal divatosabbak lehetünk egy egyedi dizájnos táskával, mint az áruházak, boltok önreklámozó nejlonszatyraival.

Idén július 3-án ismét megrendezésre kerül a Nejlonzacskómentes Nap, amelyen a nemzetközi Global Alliance for Incinerator Alternatives nevű szervezet irányításával, számos ország civiljei és hatóságai szerveznek kampányokat. Magyarországon a hazai tagszervezet, a Humusz Szövetség és partnerei vállalták, hogy felhívják a figyelmet a környezettudatos életmód ezen elemi szintű követelményére.  A kampány részeként indul az őszig tartó ReSzütyő pályázat

A Humusz Szövetség célja, hogy Magyarországon a fenntartható, a természeti erőforrásokkal takarékosan bánó fogyasztás és termelés napi gyakorlattá váljon. Azért dolgozunk, hogy rendelkezésre álljon az ehhez szükséges ismeret és akarat a lakosságban, különösen a szakmai döntéshozók körében, illetve kialakuljon a szükséges társadalmi, gazdasági és környezeti feltételrendszer. Ebben a munkában partnernek tekintjük a civil közösségeket, a pedagógusokat és a felsőoktatásban részt vevő hallgatókat. Eszközeink a tájékoztatás, oktatás és tanácsadás, jó gyakorlatok felkutatása, hulladékmegelőzési minták kidolgozása és megvalósítása, valamint közösségi együttműködések ösztönzése.




Hozzászólások

Ehhez a hírhez nem lehet hozzászólni.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés