A rovat kizárólagos támogatója
Szabad Föld 69. évf. 36. szám

A földforgalmi törvény nyár elejei elfogadását követően Ángyán József, az államtitkári tisztéről már korábban lemondott országgyűlési képviselő tiltakozásul kilépett a nagyobbik kormányzó párt frakciójából, és feltöltődési, gondolkodási szabadságra ment. A Szabad Föld megkérdezte a politikust: mire jutott?

– Kipihente magát, képviselő úr?

– Igen, bár egy műtéten is átestem, de az azt követő kényszerpihenő, visszavonultság alkalmat adott a történtek és a lehetséges mozgástér átgondolására, a folytatás és mikéntjének mérlegelésére is.

– Nos, mire jutott önmagával?

– Úgy ítélem meg, hogy a családokra, a helyi közösségekre és a fiatalokra alapozva, velük együtt újra kell építenünk ezt az országot, és államunkat – leválasztva a háttérben működő maffia-hálózatról – vissza kell helyeznünk erkölcsi talapzatára.

– Igen, de kivel és hogyan?

– Erre az egy emlőn nevelkedett „politikai elit”, a háttérből irányító gazdasági maffiahálózat egymást váltó „délelőttös és délutános politikai műszakja” teljességgel alkalmatlan. Olyan tényleges rendszerváltásra van szükség, amely visszavezethet bennünket egy emberséges világhoz. Erkölcsi megújulás nélkül a magyarságnak nincs jövője!

– Súlyos kijelentések. Tudna rá közeli példát is mondani, amikor tetten érhető volt a formális jobb- és baloldal háttérbeli együttműködése?

– Hogyne. Tavaly decemberben pl. az Alaptörvény harmadik, földügyi módosítása során elrendelt név szerinti szavazáson Orbán Viktor és Mesterházy Attila vezetésével egyként tett hitvallást az úgynevezett jobb- és baloldal a nagybirtokokra és a nagy tőkeérdekeltségekre épülő integrátori rendszer mellett, és utasította el a családi gazdaságoknak és azok szövetkezésének kétharmados törvénybe foglalását célzó módosító javaslatomat. Az sem lehet véletlen, hogy az agrárkasszából a legnagyobbat merítő, FIDESZ közeli tőkeérdekeltség bankár tulajdonosának főtanácsadója az MSZP vezette kormányzatok – egyébként köztörvényes bűncselekményért jogerősen felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt – állandó, meghatározó figurája. De ugyanígy említhetném a számonkérés, az elszámoltatás ígérését, majd elmaradását is – mindkét oldalon. Vagy pl. a földtörvény júniusi elfogadásának körülményei is erről árulkodnak. A szocialisták csak néhányan lézengtek a teremben. Távolmaradásukkal asszisztáltak, hiszen ha valamennyi ellenzéki képviselő jelen van és nemet mond, akkor csupán négy kormánypárti szavazaton múlik a törvény elfogadása vagy elvetése. A törvény azonban – az MSZP számára elfogadható tartalommal ezért hallgatólagos támogatásával – megszületett.

– Eléggé reménytelennek tűnik ennek a helyzetnek a megváltoztatása. Milyen formában lehet ezt egyáltalán elkezdeni, hiszen Ön mögött nem áll szervezett párt vagy intézmény?

– Én jelenleg – a parlamenti pártoktól, de egyáltalán nem az örök értékeinktől vagy az emberektől, közösségeiktől! – független képviselőként a tisztességes csoportok között közvetítő szándékkal, a lelkiismeretem szerint eljárva igyekszem „tenni, amit lehet, ott, ahol lehet és úgy, ahogy lehet”. Ennek kereteit egy olyan – a már kormányzati pozícióban volt parlamenti pártok által reprezentált u.n. „politikai elittől” független – új mozgalom, a tisztességes emberek egyfajta új szövetsége teremtheti meg, amelynek létrehozása az Élőlánc Magyarországért, a Váralja Szövetség és a Gazdálkodó Családok Egyesülete, mint kristályosodási pontok körül különböző civil szerveződések, közösségek és egyének bevonásával megkezdődött. A kilépésemmel egy időben, a nyári szünet előtt ennek jegyében kezdeményeztem a Tisztességes Emberek Szövetségének létrehozását.

Ángyán József a földtörvény végszavazás előtti demonstráción 2013 június 3Ángyán József a földtörvény végszavazás előtti demonstráción 2013 június 3

– Az első két említett szervezettel járta az országot a földtörvény elfogadása előtt, a Gazdálkodó Családok Szövetségéről viszont eddig keveset hallhattunk.

– Ezen nem csodálkozom, hiszen – tán nem véletlenül – hosszas cégbírósági huzavonát követően csupán néhány héttel ezelőtt jegyezték be őket. Lepsény és a környező települések gazdái alapították, akik az egyik FIDESZ közeli mohó, zsákmányszerző oligarcha földéhségének áldozatai, és akik egyébkén a decemberi frakcióbüntetésemet magukra vállalták. A gazdatársadalom végre mozdulni látszik, és e fiatal szerveződése „a gazdálkodásból megélni kívánó, hazájukat és településüket szerető, a nemzet sorsáért felelősséget érző, gazdálkodó családok érdekképviseletét” tűzte céljául. A szervezet megismertetése igazából csak nem rég kezdődött, ám úgy tűnik, hogy nagy az érdeklődés.

– Valójában mi a TESZ?

– Reményeim szerint egy terebélyesedő mozgalom lesz.

– A törvény szerint azonban ilyen formáció nem, csak párt indulhat a választásokon.

– Nem is csak a választásokról, hanem sokkal többről: az abszolút többségben lévő tisztességes emberek alkupozíciójának megteremtéséről, érdekérvényesítő képességének erősítéséről, tényleges rendszerváltó összefogásáról van szó. Csak így lehet kikényszeríteni a változást, és törvényhozásával, közös kasszáival, intézményeivel valamint a rábízott nemzeti vagyonunkkal együtt visszaszerezni, majd újra a közjó szolgálatába állítani a közösségek államát. Ha a mozgalom kellőképpen megerősödik, akkor akár már 2014-ben választható alternatívaként is felkínálható. Az egyik alapító szervezetet, az Élőlánc Magyarországért mozgalmat egyébként már 2005-ban pártként is bejegyezték. De ez nem a mai nap kérdése. Lássuk előbb, hogy igényel és támogat-e a társadalom egy ilyen szerveződést.

– Mi lesz a mozgalom elindítását követő első lépésük?

– Nagyon sok területen változásra van szükség. A gazdatársadalmat, helyi közösségeket, vidéket érintő területen pl. annak a kiharcolása, hogy a megmaradást jelentő alaperőforrás, a termőföld ne néhány politika-közeli bennfenteshez, hanem a helyi, települési közösségekhez, azokhoz a gazdákhoz és fiatalokhoz kerüljön, akik tisztességes, kétkezi munkával szeretnék eltartani a családjukat. Mert most alig valami – alamizsna vagy még az sem – jut ezeknek az embereknek.

– Ismét csak tényeket kérek.

– Ott van például az állami földek megítélésem szerint botrányos bérbe adása.

– Tudna neveket, érdekeltségeket, háttérkapcsolatokat is mondani?

– Természetesen igen, hiszen a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet honlapján is megtalálható, nyilvános adatokat dolgoztam fel, rendeztem össze jelentéseimben, amelyeket kielegyenafold.hu honlapon tettem közzé. Fejér megyében pl. a bérbe adott földek több mint egyharmadát 30 nyertes pályázattal a volt Csákvári Állami Gazdaság négy vezető munkatársa és családtagjaik szerezték meg. Egyikük 90 éves édesanya esetében pl., aki egy budapesti idősek otthonában él, gyanakszom, hogy nem egy – Fazekas miniszter úr szavai szerinti – „kérges tenyerű gazdáról” van szó, aki maga fogja ezt a földet megművelni. Ennek ellenére elnyerte Magyaralmáson 186 hektár szántó és Csákváron 59 hektár gyümölcsös 20! éves bérleti jogát. De említhetem Orbán Viktor közvetlen baráti köréből Felcsút polgármesterét, Mészáros Lőrincet is, aki a családjával 25 nyertes pályázattal a megyében bérbe adott állami föld közel egynegyedét – a vélekedések szerint egy „nagyobbacska” politikusi birtok háttérembereként – szerezte meg Alcsutdoboz, Kajászó vagy Vál gazdái elől. De az ugyancsak felcsúti – hírek szerint az Orbán birtokot ténylegesen művelő – Flier család, vagy az egyik államtitkár, L. Simon László érdekköréhez tartozó agárdi Dörömbözi József háttérembere, a kápolnásnyéki tetőfedő, nádarató Kiss Árpád is több száz hektár földhöz jutott. Említhetem a megyei rangsorban hatodik helyezett Tiborcz családot is, amelynek egyik tagja a Miniszterelnök lányának férjjelöltje, vagy tán mire e sorok az olvasóhoz jutnak, a férje is, lánytestvére pedig 157 hektárhoz jutott. E fél tucat család és érdekeltség a megyében bérbe adott állami földek közel 80! %-át megszerezte.

– Mi a helyzet más megyékben?

– A fentiekhez hasonló – megítélésem szerint a közvagyon kezelése szempontjából elfogadhatatlan – eseteket az általam teljes körűen feldolgozott további hét megyében is szép számmal találtam. Csongrádban pl. egyetlen politika-közelinek mondott nagy agrárcég, tőkés társaság, a Héjja Testvérek Kft., vagy Borsodban pl. három államtitkár – Budai Gyula, Tállai András és Vályi-Nagy Vilmos – rokoni és baráti köre valamint a megyei közgyűlés fideszes elnöke, Mengyi Roland embere tarolt. Idén ősszel egyébként szándékom szerint valamennyi megye adatait földolgozom, és az eredményeket közzé teszem.

– Visszatérve az alakuló mozgalomhoz: nem gondolja, hogy kevés az idő?

– Az ország állapotát illetően valóban az.

– Ha előbb kilép a frakcióból, előbb indulhatott volna a szervezés.

– Az vezérelt, hogy talán vissza tudom fordítani a folyamatokat a kormányzó többség által meghirdetett, valódi „nép-párti” irányba, és ezért érdemes a frakcióban maradnom. Sajnos nem így történt.

– Kikre számít a szövetség szervezésekor?

– Több mint kétszáz civil szervezet aláírásával is támogatta a földtörvénnyel kapcsolatos küzdelmet. Azt hiszem, hogy rájuk mindenképen lehet számítani. De magánszemélyek és különböző szerveződések részéről továbbra is sok csatlakozási szándékot jelző megkeresés érkezik. Valódi rendszerváltás a társadalom erre vonatkozó igénye és részvétele nélkül elképzelhetetlen, azt néhány elszánt ember ugyan kezdeményezheti, de kikényszeríteni nem tudja. És persze „hagyjunk némi mozgásteret” a Gondviselésnek is. Ha a helyzet megérik, a változás elkerülhetetlenül be fog következni, amit szerény eszközeimmel és képességem szerint magam is segíteni szeretnék.

Ángyán Józseffel kapcsolatos cikkeink >>>

Kapcsolódó anyagok:

Piszkos földek Felcsúttól Borsodig – íme az új nagybirtokosok

Jöhet a titkolt névsor, a Fővárosi Törvényszék első fokon a Blikknek adott igazat

Félbalatonnyi állami föld elsumákolva

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás