Mennyi fát termelünk még ki nemzeti parkjainkból?

2013. szeptember 13. 19:50

Mennyi fát termelünk még ki nemzeti parkjainkból?

A Vidékfejlesztési Minisztérium ezekben a hetekben egyeztet a különböző társadalmi szereplőkkel arról, hogy a jövőben milyen tevékenységek folyhatnak a nemzeti parkok egyes övezeteiben. 1996 óta törvény írja elő a megfelelő nemzeti parki övezetek kialakítását, de a mindenkori kormányok eddig kevés figyelmet fordítottak a feladatra. Bár a politikai szándék most megvan, a végeredmény egyelőre erősen kétséges.

Elképzelhető, hogy a nemzetközi példákat követve sikerül létrehozni az erdőgazdálkodás terhe alól mentesülő természeti övezeteket, de egyelőre erősen fennáll a veszélye, hogy a jövőképet továbbra is a fakitermelés szempontjai határozzák meg.

A magyarországi nemzeti parkokban jelenleg nincsenek a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő övezetek, amelyek meghatároznák, hogy hol, milyen tevékenységek folyhatnak. A környező országok hasonló védett területein bárki felkeresheti a térképen is jelölt természeti övezeteket (zónákat), ahol háborítatlan élővilágot találhat, miközben máshol lehetőség van a fenntartható tájhasználatra vagy az infrastruktúra fejlesztésére. Magyarországon az övezetek hiánya leginkább az erdők állapotán mutatkozik meg. Az erdőtakarót az űrfelvételeken is jól látható vágásterületek tarkítják – a nemzeti parkokban is. Az állandósuló tájképvédelmi problémáknál is lényegesebb az a szempont, hogy a hagyományos, vágásos erdőgazdálkodás hosszú távon az élővilág állapotának leromlásához vezethet, amit számos vizsgálat alátámaszt. A megfelelő nemzeti parki övezetek kialakítását 1996 óta törvény írja elő, ám ennek megvalósítását az azóta eltelt tizenhét év során eddig egyetlen kormány sem tekintette kiemelt feladatának.

A WWF Magyarország a fokozottan védett, évtizedek óta háborítatlan Csarna-völgy példáján keresztül mutatott rá a problémára a tavalyi év során. Felhívásunkra napokon belül sok ezer honfitársunk állt ki a völgy megmentéséért.

A Vidékfejlesztési Minisztérium egy parlamenti képviselői felszólalás nyomán döntött úgy, hogy a hazai természetvédelem egyik legnagyobb adósságát az idei év során végre rendezi. Az övezeti besorolás hónapokon át tartó kidolgozásában valamennyi nemzeti park tapasztalt szakemberei részt vettek. A részletes koncepció megalkotásával kijelölésre kerültek az ország természeti értékei szempontjából legértékesebb, állami tulajdonú területei, ahol a háborítatlanság megőrzése a cél – így többek között hagyományos fakitermelésre sem kerülhet sor. A Bükk-fennsík egyes részei éppúgy bekerültek a kiválasztott területek közé, mint a Kis-Balaton, az Aggteleki-karszt határ menti sávja vagy a hiúz utolsó, XX. század eleji előfordulásának helyszíne, a Pilis-oldal. A koncepció szerint a természeti övezetekben döntően csak a rendszeres gazdálkodás szűnik meg, a területeket megfelelő szabályozás mellett továbbra is bárki látogathatja.

erdőgazdálkodás - haszonSajnos jelenleg az övezetek kialakításának kérdése nagy feszültségeket kelt a különböző érdekcsoportok köreiben, ami alááshatja a természetvédelmi és közjóléti célú kezdeményezés sikerét. Elsősorban az állami erdőgazdaságok egy része tiltakozik a koncepció ellen, és továbbra is fát kíván termelni – a kijelölendő természeti zónákban is.

„Abszurdnak tűnik számunkra az erdészeti ágazat egyes képviselőinek fellépése a természeti övezetek ellen. A rendszeres gazdálkodás alól kivont erdők a tervek alapján az állami erdőterület három százalékát sem tennék ki. Legjobb tudomásom szerint az erdőgazdaságokkal szemben ma már nem a nyereség növelése, hanem a közjóléti szempontok érvényesítése a legfőbb elvárás.” – mondta Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi programvezetője. „Ráadásul a kijelölt területek túlnyomó része fokozottan védett, ahol eddig sem illett volna fát termelni. Mégis hol keressen hazánkban bárki természetes, érintetlen erdőket, ha nem egy nemzeti parkban?! Álláspontunk szerint ezek a zónák nem csak a természet védelméhez, hanem országszerte a helyi turizmus fellendítéséhez is sokban hozzájárulnának." – tette hozzá a szakember.

Az övezetek létrehozása a kormányzat ígérete szerint idén, december 31-ig meg kell, hogy történjen. A WWF Magyarország reméli, hogy, hogy ennek eredménye egy nemzetközileg vállalható, szakmailag is megfelelő övezeti rendszer lesz, nem pedig tartalom nélküli látszatintézkedés.




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés