Meddig folyik a kanadai olaj?

2013. november 16. 14:52

Meddig folyik a kanadai olaj?

Az USA és Kanada felelősek azért a katasztrofális környezetpusztításért, ami a nyugat-kanadai olajhomok kitermelés következménye. Több ezer hektáron irtottak ki értékes erdőterületet, mivel itt fekszik a világ egyik legnagyobb olajhomok-készlete. A TransCanada által épített olajvezeték-rendszer az Edmonton körüli bányákat az Illinois állambeli olajfinomítókkal köti össze, de a további szakaszokat még nem tudták megépíteni, így egyre növelik a vasúton szállított mennyiséget.

A Kanada nyugati részén fekvő Alberta tartomány óriási kiterjedésű érintetlen erdőségek otthona. Ez a természeti szempontból kiemelten fontos terület a világ egyik legnagyobb összefüggő őserdejének déli részét képezte, de az értékes vadon jelentős hányadát kiirtották. Az olajhomok kitermeléséhez, a bányák bővítéséhez sok élőhelyet kellett elpusztítani. A környezetvédők szerint a legnagyobb veszélyt mégsem az erdőirtás, hanem a bányászati tevékenység által nagy mennyiségben levegőbe jutó üvegházhatású gáz jelenti. Az Edmonton körüli vidéken hatalmas mennyiségben található meg az olajhomok. Az értékes anyagból csak egy bonyolult, költséges és energiaigényes, de mindenekelőtt a környezetet károsító folyamaton keresztül lehet nyersolajat kinyerni. A művelet során földgázt is felhasználnak - írja a CNBC.

A világ egyik legnagyobb olajtartalékával rendelkező területen régóta folyik a bányászat, de csak az elmúlt években öltött hatalmas méreteket a kitermelés. Az Egyesült Államok és Kanada által közösen megépített, de kanadai tulajdonban lévő Keystone olajvezeték-rendszer első két szakasza három éve üzemel. Az első, hosszabbik vezeték a kanadai bányáktól kiindulva az Illinois állambeli finomítókig ér, míg a második szakasz a nebraskai Steele City-t köti össze a Dakota államban található Cushing-al. A kitermelő vállalatok célja az, hogy az északi bányákból megszakítás nélkül tudjanak szállítani a Mexikói-öböl partjáig. A rendszer kiegészítő, harmadik és negyedik fázisát még nem építették meg, és lehet, hogy nem is fog erre sor kerülni.

A Syncrude hatalmas bányája Edmonton közelébenA Syncrude hatalmas bányája Edmonton közelében

Az elmúlt két évben jelentős nehézségekbe ütközött a TransCanada tulajdonában lévő Keystone további szakaszainak elfogadtatása. Itt egy rendkívül összetett problémáról van szó, amit eddig az amerikai kormány és a külügyminisztérium sem tudott megoldani. A kitermelés hatalmas környezetszennyezéssel jár, és egyre többen vannak azok, akik szerint a csővezeték meghosszabbításával fokozódna a vízszennyezés kockázata is. A jelenleg naponta kitermelt és elszállított 590-600 ezer hordónyi mennyiséget tovább akarják növelni. A kereslet és a haszon óriási, de az érzékeny területeken lefektetni kívánt vezeték súlyos károkat tehet a környezetben - állítják a szakemberek.  Az Egyesült Államokat észak-déli irányban átszelő vezeték-rendszer negyedik szakasza a Keystone XL Pipeline Project nevet viseli. Már három éve úgy tűnt, hogy megépül, és a régi álom, hogy Kanadából egészen a texasi finomítókig tudják megszakítás nélkül szállítani az olajat, megvalósulhat. Az első nehézségeket a Környezetvédelmi Ügynökség által felállított kritériumok jelentették. A szervezet kifogásolta, hogy a tervezetben szereplő adatok nem pontosak, és nem tisztázott az építkezés környezetre gyakorolt hatása sem.

A leghevesebb vitákat kiváltó Keystone XL vezeték tervei számos változtatáson estek át az elmúlt években. A palaolajban gazdag montanai és észak-dakotai bányákat is "útba ejtő" rendszer a védett nebraskai Sand Hills területén is keresztülvágott volna, de nagy ellenállásba ütközött, így kénytelenek voltak egy alternatív útvonalat találni. Ez azonban csak az egyik probléma volt, további nehézségeket okozhat, hogy a szakemberek szerint egy esetleges szivárgás következtében az ivóvíz-készletekbe is szennyeződés juthat. Az érintett terület a Nagy Síkság alatt elterülő Ogallala víztározó, ami több mint kétmillió ember számára biztosít ivóvizet. A TransCanada elnöke, Russ Girling szerint a Keystone olajvezetékei a valaha volt legkorszerűbb és legbiztonságosabb építmények közé fognak tartozni, ha megépülnek. Carol Browner, az Amerikai Környezetvédelmi Ügynökség volt vezetője szerint Obama végül nem ad majd engedélyt a munkálatok befejezésére.

Eltérő a szakemberek és a lakosság véleménye a kérdésben. A közvélemény-kutatások szerint a megkérdezettek több mint 60 százaléka támogatná az új szakaszok megépülését. Amennyiben a végső, tavaszra várható környezetvédelmi jelentés mégis keresztülhúzná a TransCanada számításait, az olajvállalatok vasúton történő szállítással helyettesíthetik az el nem készült szakaszokat. Több vállalat is jelentős mértékben növelte kapacitását az elmúlt időszakban. Az amerikai tulajdonban lévő ExxonMobil terminált tervez Edmonton városába, hogy minél hatékonyabban tudja elszállítani a kitermelt nyers kőolajat. A Canadian National Railway Company például a jövő év végére a napi 700 ezer hordós szintet akarja elérni, megháromszorozva ezzel a jelenlegi mennyiséget. A vasút tehát egy jó alternatívának tűnik, de vajon meddig? A szállítás ezen módja ugyanis költségesebb: hordónként akár öt dollárral is drágább lehet, mint az olajvezetéken történő transzport.  A TransCanada elnöke szerint a vezeték megfelelne a legszigorúbb környezetvédelmi elvárásoknak és a munkálatok több ezer új munkahelyet biztosítanának. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a kanadai bányáknak köszönhetően az Egyesült Államok közelebb kerülhet az energiafüggetlenség eléréséhez. Ebben az állapotban kevésbé függne Szaúd-Arábiától vagy Venezuelától. A szaúdiakkal megromlott viszony részben a "kanadai kapcsolatnak" is köszönhető.

Az olajvezeték megépülésére még éveket kell várni, de elképzelhető, hogy nem valósul meg a TransCanada álma. A kanadaiak mindenesetre úgy hiszik, hogy sikerül elfogadtatni a terveket. A tiltakozások ellenére a kitermelés mértéke és a környezetszennyezés nagy valószínűség szerint növekedni fog, visszafordíthatatlan folyamatokat elindítva. Az USA kényelmetlen döntéshelyzetben van, hiszen az áhított energiafüggetlenség elérhető közelségbe kerülhet a kanadai bányáknak köszönhetően, de ezek támogatásával a környezet tartós és súlyos szennyezését segíti elő- írta a kitekinto.hu.




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés