A rovat kizárólagos támogatója

A kormány megszünteti a megújuló energiaforrás hasznosítására irányuló beruházások finanszírozását szolgáló pénzügyi konstrukciót. A háttérben a paksi gigantománia? Tízmilliárdos uniós pénzeket bukhatunk, de sebaj stadionokra és focira van pénz.

A kormány váratlanul, „gazdaságpolitikai megfontolásból” megszüntette a nemrég uniós forrásokból elindított megújuló energia hitelprogramot. A lépés visszavetheti a Környezet és Energia Operatív Programból (KEOP) támogatott beruházások megvalósulását, miközben már csak hónapok vannak hátra a jelenlegi uniós finanszírozási ciklusból. A KEOP megújulós támogatási keretének eddig mindössze egyharmada került kifizetésre, s félő, hogy a rendelkezésre álló összeg jelentős része soha nem fog eljutni Magyarországra.

A kedvezményes hitelprogram (KEOP-2013-4.8.0 ) februári bevezetésének az volt az alapvető célja, hogy a megújulós beruházások önrészére forrást biztosítson.  A botrányos napelem-tenderként elhíresült – de nem csak napelemeket támogató – pályázatok (KEOP-4.10.0 B és C) a beruházások összegének 40-85%-ára biztosítanak fedezetet. A nyertes pályázóknak tehát a támogatás mellé jelentős, egy nagyobb beruházás esetén akár több száz millió forintnyi önerőt elő kell teremteniük. Ezt segítette volna elő a kedvezményes hitelprogram.

Az 1838/2013. Kormányhatározat azonban november közepén indoklás nélkül megszüntette a hitelprogramot, és felmondta a szerződést a programban részt vevő alapkezelőkkel – anélkül, hogy egy forintnyi hitel is kiutalásra került volna.

Következmények

A döntés nem csak azt a 6 milliárd forintnyi EU-forrást érinti, amellyel a hitelprogramot létrehozták – félő, hogy több (tíz) milliárd forintnyi nyertes projekt sem fog megvalósulni. Ez azért rossz hír, mert a megújuló energiaforrások használatát támogató keretnek (KEOP 4. prioritás) 2007 óta mindössze egyharmada került felhasználásra.

A KEOP 4. prioritási keretében kb. 396 millió euró állt rendelkezésre megújuló energiahasználattal kapcsolatos projektek támogatására 2007 és 2013 között. Ez 2008-as átlagárfolyamon 99 milliárd, mai árfolyamon 115 milliárd forint (a továbbiakban ez utóbbival számolunk). A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által közölt adatok szerint ebből 2013. november végéig összesen 36 milliárd forintnyi tényleges kifizetés történt meg, vagyis a rendelkezésre álló keret 31%-a fogyott el.

Tehát kb. 79 milliárd forint még valahol a rendszerben kering. A keringő pénz egy része (32 milliárd forint) nem is került kiosztásra, másik része (47 milliárd forint) viszont már megítélt támogatás. Ez azt jelenti, hogy a pályázatok nyertek, vagyis még megtörténhetnek a beruházások és ezáltal a kifizetések, de sajnos félő, hogy a források jelentős része bent ragad a rendszerben, azaz Magyarország nem fogja tudni lehívni a támogatást az EU-ból.

Az NFÜ adatai alapján Energiaklub saját szerkesztés.

A grafikonon jól látszik, hogy a pályázók által igényelt támogatás jóval meghaladta az előirányzott keretet (piros vonal), vagyis nem az érdeklődés hiánya áll a sikertelenség mögött.

A hitelprogram

A 6 milliárd forintos keretösszegből kedvező feltételek mellett, fix, évi 6% kamattal, akár 15 éves lejárat mellett lehetett volna meghitelezni a megújuló energiaforrásokat hasznosító beruházásokat. A hiteleket azon projektgazdák igényelhették meg, akik a már említett két KEOP-konstrukcióban támogatást nyertek, vagy akik megfeleltek ezen pályázatok feltételeinek. (Vagyis azok is kérhettek hitelt, akik nem pályáztak támogatásra, vagy a korábbi években nyertek, de még nem valósult meg a beruházás.)

A hitelezés gyakorlati lebonyolítását három alapkezelő végezte, a hitelkérelmek elbírálásától és folyósításától az utógondozásig. Az alapkezelők ún. veszteség-megosztási elv mentén jutottak hozzá a refinanszírozási kerethez, ami azt jelenti, hogy tényleges hitelezési kockázatot vállaltak, így abban voltak érdekeltek, hogy szakmai alapon és gazdaságilag életképes beruházásokhoz helyezzék ki a hiteleket.  A kormányzati gazdaságpolitika időközben kicsit keresztbe tett a KEOP-hitelprogramnak, a Magyar Nemzeti Bank ugyanis júniusban meghirdette a Növekedési Hitelprogramot. Ennek keretében a bankok nulla forrásköltség mellett, 2,5%-os kamattal hitelezhetnek meg beruházásokat a KKV-szektorban. Talán erre válaszul terjesztette ki november elején az NFÜ a KEOP hitellehetőséget a kisebb projektek körére is, amelyek egy jelentős részét önkormányzatok valósítanák meg. Így a nagy, elsősorban hálózati átvételre termelő és kizárólag erre a célra alapított üzleti vállalkozások projektjei mellett lehetővé vált volna a helyi igények kielégítésére szolgáló megújulós fejlesztések (KEOP-4.10.0/A) finanszírozása is.  Ezt követően, két héttel később a kormány a teljes hitelprogramot eltörölte. Az NFÜ közleménye szerint „gazdaságpolitikai megfontolások vezettek a Hitel Program megszüntetéséhez.” Érdekes és fontos lenne megtudni, hogy mik is ezek a gazdaságpolitikai megfontolások – írta az energiaklub.hu.
 


Miközben itthon az atomlobbi egyre erőszakosabb, Európa racionálisabb felén nem a Fukusima után leértékelődő nukleáris energiában hisznek.  A megújuló energia jobb üzlet, mint egy bankbetét – olyannyira, hogy az Egyesült Királyságban új befektetési, üzleti modellt is épített erre az ausztrál székhelyű BCD Energy vállalat. A konstrukció lényege, hogy a befektetők olyan mini-kötvényeket jegyezhetnek a vállalatnál, amelyekből az napelemeket telepít szerte az Egyesült Királyságban. Az értékesített zöldáramból befolyó bevételek pedig fedezik a kötvények hozamát.
 

 

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás