Hirdetés

A 2012-es kazán-felújítási pályázaton a jómódú XII. kerület polgárainak az átlagos budapesti lakosra jutó támogatás több mint négyszeresét juttatta az NFM. A támogatási döntések elemzéséből látszik, hogy leginkább a gazdag kerültekben lakókon segített a kormány, amikor 40%-os utófinanszírozásos állami támogatást kínált, kedvezményes hitel nélkül. A magyarok túlnyomó része nem képes előteremteni a pályázáshoz szükséges önrészt, csak akkor lenne képes pályázni, ha önrész nélküli kedvezményes hitelt is kapna a beruházáshoz.

Az NFM 2012 nyarán hirdette meg fűtéskorszerűsítési pályázatát, amelyben jellemzően családi házak és négy lakásnál kisebb társasházak pályázhattak 40%-os utófinanszírozásos támogatásra. Az 1 Mrd forintnyi forrást alig egy hét alatt felszívta az 1068 nyertes pályázó. Az önrészt és az előfinanszírozást a pályázóknak kellett biztosítaniuk.

A Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Kft. („MEHI”) már a kiíráskor hangoztatta, hogy kedvezményes állami hitelek hiányában csak a gazdagok lesznek képesek élni ezzel a lehetőséggel, hiszen a magyarok 90%-ának nincs megtakarítása, és az a hitelképességük is gyenge. Ezt a sejtést igazolja a MEHI elemzése, amely a budapesti nyertes pályázatok földrajzi eloszlását vizsgálta.

Az elemzés azt vizsgálta, hogy egy lakosra vetítve egy-egy kerületbe mennyi jutott a támogatásokból a budapesti átlaghoz képest. Az eredmény meghökkentő: A XII. kerületbe az átlag 4,3-szorosa jutott, a XVI. kerületbe az átlag 2,5-szerese, míg Soroksárra egy forintnyi támogatás sem jutott. Bár a tényleges pályázati nyertesek vagyoni helyzetét nem ismerjük, a XII. és a XVI. kerület az ország leggazdagabb települései.   Bár a képet árnyalja, hogy a nagyobb társasházak, illetve panelek eleve nem pályázhattak, így a belső kerületek eleve kiestek a körből, általában minél szegényebbek egy kerület lakói, annál kevesebb forráshoz jutottak. „Az átlagos családi ház-tulajdonosnak nincs elég megtakarítása, illetve nem túl hitelképes, így a támogatás elsősorban azokhoz jutott, akiknek amúgy is van pénzük” fogalmazott Bart István, a MEHI ügyvezetője.

„Ha az NFM a villalakók után az átlagpolgároknak is akar esélyt adni, akkor létre kell hoznia olyan támogatott lakáshitelt, amit önrész és jelzálog nélkül is igénybe vehet az, aki fel akarja újítani otthonát. A 2014-2020-as uniós forrásokból jutna elég arra, hogy akár évi 50 ezer lakás felújítsunk, azaz az összes lakás 1%-át
Nem lehet arra számítani, hogy az emberek maguktól előteremtik az önrészt. Mivel a kazánfelújítási pályázaton csak 1000 lakás nyert, ami a négymilliós lakásállomány elenyésző része, találtak elég gazdag embert, aki tudta biztosítani az önrészt. De ha nemzetgazdaságilag is számottevő mennyiségű felújítást szeretnénk, akkor szükség lesz a támogatott hitelekre. Ilyen hitelek már elérhetők Szlovákiában, Észtországban, és Csehországban is, itt az idő, hogy nálunk is legyenek” folytatta Bart.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az információk a nyertes pályázatokról a www.kozpenzpalyazat.gov.hu oldalról származnak, a budapesti lakosok egy adófizetőre jutó jövedelme pedig a http://privatbankar.hu/ado/mondd-meg-hol-laksz-megmondom-mennyit-keresel-261815 származik.

A pályázat nyertesei az egész országra vonatkozóan elérhetőek, az elemzést csak azért korlátoztuk Budapestre, mert itt az egyes városrészeknek külön irányítószáma, és külön vagyonosodási adatai vannak, és így jól láthatók a különbségek. A Budapesten szétosztott támogatás 156 millió Ft volt, 1086 db nyertes pályázó között. A teljes lakosságot figyelembe véve, ez kb. 89 Ft/fő összeget jelentett. A budapesti lakosok számának és a kerületekre jutó támogatási összeg ismeretében kiszámoltuk, hogy egyes kerületek lakóira hány forint jutott, és hogy ez hányszor több, illetve kevesebb, mint az átlag.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás