Áder aláírta a paksi bővítést is

greenfo/MTI

2014. február 10. 12:27

Áder aláírta a paksi bővítést is

Áder János köztársasági elnök aláírta a paksi atomerőmű bővítéséről szóló javaslatot. A törvény alkotmányos szempontból nem kifogásolható, visszaküldésének egyetlen feltétele sem adott. Áder megvizsgálta a törvény népszavazásra bocsáthatóságának kérdését is, és szerinte nem lehet népszavazást tartani az ügyben. A Greenpeace álláspontja szerint csak az a kérdés, hogy mikor sikerül megállítani a beruházást, és végül mennyire fizet rá az ország a tévedésre.

"A törvények betartása és tisztelete magától értetődő kötelezettség egy jogállamban. Olyan kötelezettség, amely mindenkire egyformán vonatkozik. Ezért is különösen fontos, hogy mindazok, akik közjogi felelősséget viselnek egy politikai közösség életében, minden körülmények között ragaszkodjanak a jogállami normákhoz. Az alaptörvény alapján a köztársasági elnök egyik fontos alkotmányos kötelezettsége, hogy aláírásuk előtt megvizsgálja az Országgyűlés által elfogadott törvényeket. Ez minden egyes törvény esetében így van. Függetlenül attól, hogy bárki kéri-e az adott törvény vizsgálatát, vagy sem. Egy törvény aláírásának alkotmányos feltétele, hogy mind tartalmi, mind formai szempontból, mind elfogadásának módja alapján megfeleljen a jogalkotás kritériumainak. Ezt a részletekbe menő alkotmányos vizsgálatot - mint minden más törvény esetében - az Országgyűlésnek a paksi atomerőmű bővítéséről hozott döntése kapcsán is elvégeztem" - közölte ma Áder János köztársasági elnök.  Hozzátette: megállapította, hogy a törvény alkotmányos szempontból nem kifogásolható, visszaküldésének egyetlen feltétele sem adott. "Ezért a törvényt a mai napon aláírtam és kihirdetését elrendeltem" - írja az államfő.

"Egyes pártok indítványára figyelemmel ezzel egyidejűleg megvizsgáltam a törvény népszavazásra bocsáthatóságának kérdését is. Megállapítottam, hogy az alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontja alapján nem lehet népszavazást tartani nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről. Ilyen kezdeményezést Magyarország egyetlen polgára, így maga az államfő sem tehet" - olvasható az elnöki közleményben.

"Magyarország mindenkori köztársasági elnöke esküjével az alkotmányos rendelkezések betartására vállal kötelezettséget. Megválasztásom óta minden döntésemnél magam is ezt tekintettem kizárólagos mércének. A jövőben is így teszek. Ettől sem petíciók, sem utcai demonstrációk, sem zsarolás, sem nemzeti zászlónk "túszul ejtése" nem téríthetnek el" - írja Áder.

A köztársasági elnök közleménye a paksi atomerőművel kapcsolatos törvényről:
 


Áder János köztársasági elnök fenntartás nélkül átengedte a Paksi paktumot

Áder János a mai napon aláírta a paksi bővítésről szóló törvényjavaslatot, mellyel egy környezetvédelmi és gazdasági szempontból is rossz döntést szentesített. Ez nem jelenti azt, hogy az erőmű fel is épülhet. A Greenpeace álláspontja szerint csak az a kérdés, hogy mikor sikerül megállítani a beruházást, és végül mennyire fizet rá az ország a tévedésre.

A döntést és a törvény megalkotását a nyílt kommunikáció és társadalmi, szakmai vita helyett teljes titkolózás és átveréscunami előzte meg. Hiányoznak azok a finanszírozásra vonatkozó részletek, melyek alapján megmondható, hogy a magyar lakosságra milyen terhet ró majd ez a beruházás. Azt is tudjuk, hogy a nukleáris forgatókönyv kidolgozására sok milliárd forintot elköltött az állam, miközben az alternatívákat, a megújulókban rejlő lehetőségeket alig kutatták.  A Greenpeace ismét felhívja a figyelmet arra, hogy Paks 2 szükségtelenül terheli meg a lakosságot egy óriási - államadósság növelő - hitel törlesztésével, valamint a környezetvédelmi és biztonsági aggályokra sem kaptunk válaszokat.

Egy atomerőmű beruházást nem lehet erőből - gazdasági, energetikai, környezetvédelmi és társadalmi szempontok alapos vizsgálata nélkül - végigfuttatni. Számos példa bizonyítja, hogy atomerőmű projektek buktak meg, miután kiderültek az igazi részletek és a társadalmi kockázatok. Elég a bulgáriai 2012-ben leállított, szintén orosz építésű belenei atomerőműre utalnunk, ahol még mindig euró milliárdokról folyik a pereskedés a két fél közt. Ausztriában Zwentendorfban a már szinte kulcsrakész erőmű sem indult el. Az angliai Hinkley Point-nál tervezett beruházást pedig az Európai Bizottság versenyjogi szempontból kifogásolja, így nem valószínű, hogy az aláírt szerződés ellenére elindulhat az építkezés. Egészen biztos, hogy tiltott állami támogatás ügyében a hazai projektet is szigorúan vizsgálja majd az EU.

Köszönjük annak a tízezres számú felelős állampolgárnak, akik támogatták a civil koalíciót, és megfogalmazták komoly fenntartásaikat az atomerőmű bővítésével kapcsolatban. Egy döntés most megszületett, de a harc még messze nem dőlt el. Az igazi munka és a társadalmi vita csak most kezdődik. Meg fogjuk mutatni, hogy nem lehet a lakosság akarata ellenére felépíteni az erőművet, a Greenpeace olcsó és tiszta energiát akar biztosítani mindenki számára - írta ma a Greenpeace sajtóközleményében.
 


Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin január 14-én állapodott meg arról, hogy az orosz Roszatom építi meg a paksi atomerőmű két új blokkját. A beruházáshoz az oroszok 3000 milliárd forintos hitelt adnak 30 éves futamidőre. A magyar félnek ehhez még kb. 750 milliárd forint önerőt kell adnia. A teljes költség ennél jóval magasabb lehet. Az építkezés jövőre kezdődik, az első blokk 2023-ban kezdheti meg működését.  Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter múlt csütörtökön a köztévében jelentette be, hogy sávos, 3,95-4,95 százalék lesz annak a 2025 és 2046 között törlesztendő euróhitelnek a kamata, amit a paksi bővítésre ad Oroszország. A hitel visszafizetését 2025-ben kell megkezdeni, és az 21 évig tart, de előtörleszthetünk, ha valamiért hirtelen sok pénzhez jutnánk. A Népszabadság számításai szerint a 21 törlesztési év alatt a tőke és a kamat mai áron évente átlagosan körülbelül 300 milliárd forinttal terheli majd a költségvetést.
Tiltakozáshegyek

A paks orosz hitelből történő bővítéséről szóló megállapodás megkötése óta gyakorlatilag folyamatosak voltak a döntés tartalma és annak titkossága elleni demonstrációk. A sort az LMP kezdte, majd az Együtt-PM folytatta, akiknek több aktivistájukat őrizetbe is vették, amiért bementek a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium épületébe.  Ezt követte az Energiaklub, a Greenpeace, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Paks Vobiscum? és a Védegylet közös civil tüntetése, majd az Összefogás pártjainak közös demonstrációja, ahol Gyurcsány Ferenc lehazaárulózta Orbán Viktort.

Az LMP szirénákkal próbálta szabotálni az orosz-magyar megállapodás kihirdetéséről szóló törvény egy héttel előrehozott végszavazását, amiért kizárták őket az ülésnapról, Kövér László házelnök pedig idiótának nevezte őket, és a képviselői tiszteletdíjuk egyharmadának megvonását javasolta.  A tiltakozásból a Párbeszéd Magyarországért (PM) sem maradhatott ki: ők az Együtt 2014-gyel közösen a Sándor-palotánál akcióztak: elfoglalták az erkélyét, „megőrzésre” magukhoz vették a magyar és az uniós zászlót, valamint transzparenseket feszítettek ki a Köztársasági Elnöki Hivatal épületére.  A paksi atomerőmű bővítését és annak előkészítetlenségét Sólyom László egykori államfő is bírálta.

Áder érvelése erősen billeg
Áder kontra Áder: Paks és a bűnös művész

Kapcsolódó cikkeinket lásd alább.




Kapcsolódó anyagok Maghasadt paksi emlékezet
Zálogosították Áder erkélyének zászlóit a paksmutyi ellen tiltakozók
Népszavazás Paksról? Na ne!
Áder kezdeményezzen népszavazást Paks ügyében!
A paksi bővítésre ma igennel szavazó képviselők listája
Az atom, mint biztonságos és tiszta energia? Felejtsük már el!
Szirénázás után szavazta meg a Fidesz-KDNP és a Jobbik a paksi mutyit
Parlamenti Fidesz atompuccs - mit lehet szólni ennyi idiótához?
A paksi bővítés ára: drágább áram, brutális veszteség
Orbán rosszul emlékszik a paksi bővítésre

Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés