Miért, miért, miért? Milyen gazda, aki pusztít? Kishantos igazáért

Mangel Gyöngyi greenfo

2014. április 12. 20:28

Miért, miért, miért? Milyen gazda, aki pusztít? Kishantos igazáért

Csak a döbbenet szavaival lehet jellemezni azt, ami ma Kishantoson történik, a világhálón videó felvételek mutatják azt, hogy a szépen gondozott földeken a már kikelt üde, zöld vetést hogyan tárcsázza be néhány traktor a kishantosi gazdaság vezetőinek tiltakozása ellenére. Kishantos ügye azt példázza, hogy a meghirdetett elvek és a valóság szöges ellentétben állnak egymással.

Én ismerem Kishantost. Borítékolni lehet, hogy azok a megmondó emberek, akik soha nem jártak ott, akik nem vették a fáradságot, hogy megismerjék az ottani tevékenység fontosságát, mától tele szájjal fogják harsogni, hogy minden törvényes, minden döntés helyes volt, akik tiltakoznak csak kerékkötők, vagy az ellenfél szekerét húzzák. A magyarázkodás minden csatornán ömleni fog, csak az igazság nem fontos.

A pusztítás mindig értelmetlen, de amikor valami szépet, valami hasznosat, valami fontosat, valami értékeset pusztítanak el, az még jobban fáj. A pusztítás mindig értelmetlen, de ha valakiknek a szellemi termékeit, valakiknek az innovációját, valakiknek a kétkezi munkáját, valakiknek az értékteremtő tevékenységét teszi tönkre a traktor az még jobban fáj.

Vajon mivel vehették rá a traktorosokat, akik valószínűleg maguk is gazdálkodó emberek, hogy rámenjenek a növekvő vetésre és legyilkolják azt? Mivel vehették rá őket arra, hogy értékteremtés helyett pusztítsanak? Miért tenne önként egy parasztember, egy mezőgazdasági munkás a saját életszemléletével, a tapasztalataival ellentétben ilyen károkozást? A válasz csak egy lehet: nem a szokásos traktoros bérrel fizették ki őket, hanem egy nagyobb összeggel. Vagy talán zsoldosokat hívtak a földbérleti pályázatokat jelenlegi ismereteink szerint nem tisztán elnyerő „új földbérlők”? Akiknek az eddig feltárt adatok szerint nem kellett megőrizniük az ökológiai gazdaság értékeit, akiknek nem kellett megfizetni a huszonegy év munkájával létrehozott értéktöbbletet, akik ily módon beavatkoztak a most folyó bírósági perbe?

biovetések beszántása ellen tiltakozó Greenpeace aktivisták Kishantoson 2014 04 12biovetések beszántása ellen tiltakozó Greenpeace aktivisták Kishantoson 2014 04 12

Vajon mi oka lehet, hogy meggyalázzák azt a földet, amelyet két évtizede nehéz fizikai munkával tettek tisztává, vegyszermentessé, és ezáltal értékesebbé a jó gazdái? A tiszta föld elszennyezése, a növekvő vetés elpusztítása egyszerűen barbárság. Milyen gazdája lenne a vegyszermentes, értékes földnek az a nyertes pályázó, aki a milliós értéket képviselő, növekvő vetésre képes traktorokat küldeni, hogy azt elpusztítsák?

De miért is olyan fontos a Kishantosi Ökogazdaság, a Vidékfejlesztési Központ és a Népfőiskola? A mintagazdaságot azért hozták létre alapítói – köztük az akkori magyar és német kormány, hogy bebizonyítsák, vegyszerek nélkül, természetbarát anyagok és módszerek segítségével is lehet bio módon szántóföldi gazdálkodást folytatni, bio vetőmagot előállítani. A kishantosi ökogazdaság nyereséges volt, a helyieknek munkát adtak, és a gazdaság haszna nem a vezetők zsebébe vándorolt. A nyereségből népfőiskolát alapítottak a gazdaság vezetői, ahol az ökológiai gazdálkodást tanították az érdeklődőknek, fiatal gazdák külföldi ösztöndíját fizették. A kishantosi gazdaság vezetői a most is érvényben lévő vidékfejlesztési stratégia kidolgozásában is oroszlánszerepet vállaltak.

Ha nem csal az emlékezetem, a mintagazdaság létrejöttét és működését azok is támogatták, akik ma a szétverésében segédkeznek – közvetlenül vagy áttételesen, a szavazatukkal, vagy a hallgatásukkal. Miért nem lépnek közbe azok a kormányzati tisztségviselők, akiknek feladata a természeti értékek megvédése, miért nem állítják le a pusztítást, a milliós károkozást?

Mi is történt pontosan? A kishantosi gazdaság földjeit felaprózva pályáztatta meg a Nemzeti Földalap, és csodák csodája az ökogazdaság egy négyzetméternyi földet sem nyert, viszont olyanok kaptak lehetőséget, akiknek vagy a településhez, vagy a mezőgazdasághoz nem volt közük, a biogazdálkodást meg hírből sem ismerték. A döntés és a terület birtokbavétele ellen fellebbeztek a kishantosiak, ez a per még folyik, ebbe rondított bele a mai „zöldbáró akció”.

A parasztember úgy tartja, hogy a búza az élet. Aki ismeri Kishantost, vagy csak olvasta a világhálón ma megjelent cikkeket, tudja, hogy nagyrészt búza volt, amit elpusztítottak, de más szántóföldi növény is áldozatul esett ennek a barbárságnak. Méghozzá nem akármilyen búza, borsó, len, hanem bio minősítésű.

Én ismerem Kishantost, számtalanszor jártam ott, láttam azt a tudatos építkezést, ahogy a népfőiskolával egyre több gazdálkodó, vagy gazdálkodni szándékozó ismeri meg a természetközeli földművelés elemeit. Láttam a különbséget az egészséges bio napraforgó ültetvény és a szomszéd tábla csenevész, vegyszerrel kezelt növényei között, láttam a biológiai sokféleség megőrzésére, sőt növelésére tett erőfeszítéseket. És ott, Kishantoson, olyan embereket ismertem meg, akiknek fontosabb a közjó szolgálata, mint a saját zsebük megtömése. Akiknek a természet megőrzése, a jövő generációk életlehetőségeinek a fenntartása a fontos.

Bevetés Kishantoson Bevetés Kishantoson
A képre kattintva galéria nyílik.

A búza az élet, a búzából, lenből, napraforgóból étel és takarmány lesz, az élelmiszer pedig egyre nagyobb érték. Óriási az a kár, amit a kiszántott vetemény jelent, de még nagyobb a veszteség, ha arra gondolunk, hogy ezek a növények termést hoznak, bio vetőmagot, amiből ezer és ezer egészséges növény fejlődhetett volna, hogy ezer és ezer ember éhségét csillapítsa.

A legnagyobb károkozás azonban a lelkünkben történt, hiszen hittünk abban, hogy egy bírósági perbe nem lehet erőszakos eszközökkel beavatkozni, hittünk abban, hogy a rendőrség a megtámadott oldalára áll. Hittünk abban is, hogy a különböző pályázatok elbírálása azonos mércével történik, hittünk abban, hogy valóban a mezőgazdaságból élő kisembereknek juthat a termőföld, hittünk abban, hogy a döntési helyzetben lévők is felismerik, hogy bolygónkon az emberiség csak a természet megőrzésével maradhat fenn. Már nem hiszünk benne.

Én ismerem Kishantost. Borítékolni lehet, hogy azok a megmondó emberek, akik soha nem jártak ott, akik nem vették a fáradságot, hogy megismerjék az ottani tevékenység fontosságát, mától tele szájjal fogják harsogni, hogy minden törvényes, minden döntés helyes volt, akik tiltakoznak csak kerékkötők, vagy az ellenfél szekerét húzzák. A magyarázkodás minden csatornán ömleni fog, csak az igazság nem fontos.




Kapcsolódó anyagok Eddig 100 milliós pusztítás és erődemonstráció Kishantoson
Riadó Kishantos! Likvidálják az ökogazdaságot
A földmutyi likvidálja a Kishantosi Ökológiai Mintagazdaságot
Agrárbizniszes törvénymódosítás?

Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés