Elutasította a román képviselőház is a verespataki aranybánya-beruházást elősegítő törvénytervezetet, amelyet tavaly augusztusban a bukaresti kormány terjesztett a törvényhozói testület elé. Csak a törvénytervezet bukott el, a bányaprojekt még nem – figyelmeztet a Zöld Erdély Egyesület.
Korábban a szenátus is elvetette a tervezetet, amely így a képviselőházi voksolás után végleg elutasítottnak tekinthető. A cianidos aranybánya megnyitását elősegítő jogszabályt először, tavaly novemberben az úgynevezett verespataki parlamenti különbizottság utasította el. A tervezet ellen akkor a még kormányon lévő Nemzeti Liberális Párt (PNL) érvelt. A liberálisok azt nehezményezték, hogy Victor Ponta miniszterelnök vezette kabinet a kormánykoalícióban lévő liberálisok tájékoztatása nélkül terjesztette a parlament elé a törvényt. Ez volt akkor Ponta és Crin Antonescu, a PNL most távozó elnöke között az egyik első olyan nagyszabású vita, amely végül a néhai Szociálliberális Szövetség (USL) idei felbomlásához vezetett. Romániában tavaly ősszel számos utcai tüntetés volt, Bukarestben több ezer ember vonult fel, és a beruházást elősegítő törvénytervezet megbuktatását követelte a parlamenttől.
A tavaly novemberi különbizottsági és szenátusi elutasítást követően a képviselőház sokáig nem tűzte napirendre a tervezetet. Az USL ugyan megszűnt, de a pártok álláspontja nem változott, hiszen korábban a képviselőházban a cikkelyenkénti vita során szinte valamennyi frakció a tervezet ellen foglalt állást. A keddi végszavazáskor is 302 törvényhozó szavazott a beruházást elősegítő tervezet elutasítása mellett, egy az elutasítás ellen, és hárman tartózkodtak. A Rosia Montana Gold Corporation kanadai-román vegyesvállalat 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt akar kibányászni Verespatak környékéről cianidos technológia alkalmazásával. A román állam nem mondott le végleg az ásványkincs kitermeléséről. (MTI)
Csak a törvénytervezet bukott el, a bányaprojekt még nem
A bányaprojektnek dedikált Verespatak-törvénytervezetet – amely minden jogi és közigazgatási akadályt elhárított volna a ciántechnológiás aranybánya útjából – a képviselőház véglegesen elutasította. Ez azonban nem jelenti a verespataki küzdelem végét. A Rosia Montana Gold Corporation bányaprojektje változatlanul engedélyeztetési eljárás alatt van.
A Ponta-kormány tavaly augusztusban beterjesztett Verespatak-törvénytervezetének (Pl-x 520/2013) elutasítását június 3-án 301 képviselő szavazta meg, egyetlen egy szavazott az elutasítás ellen és hárman tartózkodtak. A döntés végleges. A törvénytervezet – amely tavaly ősszel tízezreket megmozgató utcai tiltakozásokat váltott ki és amely közhasznúvá és kiemelt fontosságú nemzetérdekké nyilvánította volna a verespataki aranybányaprojektet, mentesítve a beruházót számos hatályos törvény betartása alól – elbukott.
Ezt a Menstük meg Verespatakot! mozgalom és az utcai demonstrációkon résztvevő állampolgárok mindenképpen jelentős sikerként könyvelhetik el. Annál is inkább mivel a törvénytervezetet egy kétharmados kormány terjesztette a parlament elé és tavaly decemberben még 160 képviselő támogatta a bányászati törvény azon módosító javaslatát, amely ugyanezekkel az előjogokkal minden bányát felruházott volna.
Ugyanakkor fontosnak tartjuk felhívni a közvélemény figyelmét, hogy a törvénytervezet megbukása nem egyenlő a verespataki aranybányaprojekt végleges elutasításával. A Rosia Montana Gold Corporation bányaprojektje változatlanul engedélyeztetési eljárás alatt van, ugyanúgy mint kilenc hónappal ezelőtt, amikor a hírhedt törvénytervezettel megpróbálták átsegíteni az alkotmányos, törvényes és közigazgatási akadályokon. Igaz, azóta két újabb bírósági határozattal bővültek az akadályok: a lebányászni szánt Kirnyik hegy régészeti mentesítését valamint a területrendezési tervük környezetvédelmi jóváhagyását is semmissé nyilvánították.
Mindemelett jelenleg a befektető kártérítési perrel fenyegeti-zsarolja Romániát, amiért bányatervére még nem kapta meg az engedélyeket, a kormány pedig nem igyekszik a vádakat visszautasítani és az igénylés jogosságát cáfolni. Közben a képviselőházban a bányászati törvénynek még három módosító indítványa van napirenden (PL-x nr. 549/2009, L577/04.11.2013, L95/2014). A megfelelő kiegészítésekkel, ezek bármelyikéből a Verespatak-törvénytervezet valamiféle hasonmása válhat és törvényerőre emelkedhet. Végül, óvatosságra intő jel, hogy a tőzsde nem jelzi a verespataki ámokfutás végét: a Verespatak-törvénytervezet elbukását követően nemhogy zuhantak, hanem enyhén emelkedtek a bányaprojekt részvényei. Mindebből úgy tűnik a Verespatak-játszma a politikai porondon tovább folytatódik.
Ettől függetlenül, a Zöld Erdély Egyesület környezetvédelmi és környezetbiztonsági szempontból elfogadhatatlannak tartja a Rosia Montana Gold Corporation verespataki aranybányatervét* és továbbra is elvárja a környezetvédelmi minisztériumtól ennek mihamarabbi elutasítását.
Kovács Zoltán Csongor, elnök
Zöld Erdély Egyesület
Technológiai háttér
Négy hegyet lisztfinomságú kőzetporrá őrölnének és cianiddal mosnának át. Az iszapszerű, savas, nehézfémekkel és ciánvegyületekkel terhes, 215 millió tonna bányahulladékot egy 185 méter magas kőgáttal elzárt völgyben helyeznék el, szigetelés nélkül. Ebből a zagytározóból ezer tonnás nagyságrendű ólom, cink, arzén és egyéb mérgező nehézfém szivárogna a vizek útján környezetünkbe. A verespataki bányaterv évi 13.000 tonna nátrium-cianidot használna. Ennek bomlásakor hidrogén-cianid képződik, ami vegyifegyvernek számító színtelen gáz (a második világháború gázkamrás kivégzéseinél használt Cyclon-B hatóanyaga). 50-60 milligramm megöl egy embert. Jelenleg a zagytározó helyén egy település található lakóházaival, templomaival, temetőivel és halottaival, valamint a még élő és élni akaró emberekkel, akiket kényszerű kilakoltatással fenyegetnek. Verespatak Erdély egyik legrégebbi települése. A Gabriel Resources Rt. – amely az RMGC főrészvényese – eddig semmiféle bányászati tevékenységet nem folytatott, kizárólag a verespataki bányaterv megvalósítására hozták létre, adóparadicsomokban bejegyzett fantomcégek láncolatán keresztül. A vállalhatatlan kockázatot jelzi, hogy a bányaprojektre senki nem volt hajlandó pénzügyi biztosítást kötni.
