Szeméthegy a szomszédban

Dr. Szimon Ildikó

2014. június 8. 16:17

Szeméthegy a szomszédban

2014. január 1-jén lépett életbe az a rendelkezés, amely a települési jegyzőt jelöli ki környezetvédelmi eljáró hatóságként azokban az esetekben, amikor egy ingatlanon ellenőrizetlen körülmények között helyeznek el hulladékot. Mi a teendő? A greenfo zöld jogászászának tanácsa.

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. Törvény alapján, hulladék bármely anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles. Háztartási hulladék a háztartásokban képződő vegyes, elkülönítetten gyűjtött, valamint lomhulladék, ideértve a lakásokban, lakóingatlanokban, a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben, valamint a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein képződő hulladékot is. Szintén e törvénynél maradva, a hulladék birtokosának kötelező gondoskodnia a hulladék kezeléséről a hulladék hulladékkezelőnek, hulladékszállítónak, hulladék közvetítőnek, hulladékkereskedőnek, vagy hulladék közszolgáltatónak történő átadással, avagy a hulladék átvételi helyen, illetve az átvételre kötelezettnek történő átadása útján. Az ingatlanon ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett vagy elhagyott hulladék elszállításának és kezelésének kötelezettsége a hulladék tulajdonosát vagy korábbi birtokosát terheli. A környezetvédelmi hatóság a jogellenesen elhelyezett vagy elhagyott hulladék elszállítására és kezelésére kötelezi azt a személyt, aki e kezelési kötelezettségének önként nem tesz eleget. A 481/2013. (XII. 17.) Kormányrendelet szerint, a települési önkormányzat jegyzője - a fővárosban a kerületi önkormányzat jegyzője jár el ilyen esetekben környezetvédelmi hatóságként.

Fontos, hogy különbséget kell tenni a biológiailag lebomló hulladék hasznosítása, azaz komposztálás és a fentiek között. Biohulladék kizárólag a biológiailag lebomló, parkokból származó vagy kerti hulladék, háztartásokban, éttermekben, étkeztetőkben és kiskereskedelmi tevékenységet folytató létesítményekben képződő élelmiszer- és konyhai hulladék, valamint az ezekhez hasonló, élelmiszer-feldolgozó üzemekben képződő hulladék. A házi komposztálás szabályait jogszabály ugyan nem rendezi, de analógiát alkalmazva a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről szóló 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelettel, amely a közösségi (társasházi keretek között folyó) komposztálásra már vonatkozik, kijelenthető, hogy a házi komposztálás is csak ellenőrzött körülmények között folytatható.

Amennyiben egy területen bármely okból - amely lehet a hulladék felhalmozásának következménye is - egészségügyi kártevők (mint pl. csótányok és egyéb élelmiszert szennyező rovarok, vándor- és házi patkányok, házi egerek és a zárt térben megtelepedett egyéb egerek) jelennek meg, a védekezésről, a költségek fedezéséről, valamint a szükséges rendszabályok és eljárások végrehajtásáról alapesetben az érintett terület vagy épület tulajdonosa (bérlője, használója, kezelője = fenntartó) köteles gondoskodni (18/1998. (VI.3.) NM rendelet). Amennyiben a fenntartó e kötelezettségének nem tesz eleget, a járási népegészségügyi intézet (ÁNTSZ) kötelezi az egészségügyi kártevők elleni védekezésre.  (A végrehajtási eljárások során, a helyszíni kényszercselekményeknek való ellenszegülés esetén, a hatóságok kérhetik a rendőrség közreműködését.)

 

§  Némi kényszerpihenő után 2014 március 1-től újra elindult ingyenes zöldjogi rovatunk. Csak magánszemélyek, vagy civil szervezetek környezet-és természetvédelemmel kapcsolatos jogi kérdéseit várja itt dr. Szimon Ildikó környezetvédelmi szakjogász. Az oldal tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak.




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés