A magyar vásárlók a családias, lakóhelyük közelében lévő bevásárló-központokat jobban kedvelik, mint az óriásplázákat és szívesen vásárolnak a megszokott, régebbi központokban, minthogy az interneten vegyék meg a kiválasztott termékeket – derül ki egy 21 országra kiterjedő kutatásából. Dráma a magyar plázákban – leállás és felszámolás.
A CBRE legfrissebb kutatása (How Consumers Shop 2014) 21 európai és közel-keleti országban 21 ezer vásárlót kérdezett meg szokásairól. A vásárlók szívesen mennek felújított plázákba, és előszeretettel keresik fel az új üzleteket vagy a már ismert kedvenc márkák bővített boltjait. A magasabb keresetű látogatók jobban méltányolják a fejlesztéseket, és a plázák modern műszaki adottságai jótékony hatást gyakorolnak a vásárlók kiadásaira is. A vásárlók örülnek a változásoknak: a megkérdezettek 40 százaléka szerint az elmúlt 3 évben az általuk látogatott plázákban történt valamilyen komolyabb fejlesztés. A magyar vásárlóknál ugyanakkor kiemelkedően magas azoknak az aránya, akik nem érzékeltek újítást az elmúlt években a kereskedelmi központokban, ezért különösen érzékenyek vagyunk bármilyen pozitív változásra.
Az, hogy mi fontos a vásárlóknak egy plázával kapcsolatban, nem mutat lényegi eltérést országonként. Az árszínvonal, a tisztaság, a biztonság és az ingyenes parkolás áll a fontossági lista élén – ez igaz a kisebb és a nagyobb bevásárlóközpontok esetében is. A fiatalabbak a boltok kínálata, a kiegészítő szolgáltatások jelenléte mellett fogékonyak az éttermi kínálat gazdagságára vagy az ingyenes wi-fi lefedettségre, hiszen a plázákat találkozási helynek tekintik. Az idősebb vásárlók számára Európa-szerte az ingyenes parkolás bír kiemelkedő vonzerővel.
A vásárlói preferenciák alapján a CBRE jelentésében három jól elkülöníthető csoport rajzolódik ki:
1. a „pláza-társadalmak”, ahol a fogyasztók élményt és újszerűséget várnak el a plázáktól: ilyenek a dél-európai országok és Írország valamint Románia;
2. a „haszonelvű vásárlók” országait, ahol a praktikum a legfontosabb hívó szó: ilyenek a skandináv országok illetve a térségünkben Csehország;
3. az „európai mainstream” pedig a két szélsőség között áll: a legtöbb vizsgált ország ebbe a csoportba tartozik hazánk, Ausztria és Nagy-Britannia mellett.
„Az elmúlt években a magasabb sajáttőkét felmutató tulajdonosok képesek voltak beruházni, főleg a nagy, domináns plázákba, gyakran a kisebb bevásárló-központok rovására. Ugyanakkor a kisebb plázák és a sétálóutcák továbbra is látogatottak és sok vásárló számára különösen fontosak, ezért ezeknek a fejlesztése is fontos.” – mondta John Welham, a CBRE európai kiskereskedelmi befektetésekért felelős vezetője.
A magyar vásárlók a családias, lakóhelyük közelében lévő bevásárló-központokat jobban kedvelik, mint a nagy plázákat. A magyarok sokkal szívesebben vásárolnak a bevásárló-utcákban, mint más közép- és kelet-európai országok lakói, ugyanakkor még mindig kisebb ez az arány, mint tőlünk nyugatra. A magyarok (más közép és kelet-európai országok lakóihoz hasonlóan) sokkal többet hajlandóak utazni, mint a nyugat-európaiak vagy a skandinávok. Jellemzően, ahogy a jövedelmek nőnek, az utazási kedv csökken Európában.
„Mi magyarok vagyunk a legoptimistábbak a régebbi, lakókörnyezetünkhöz közel álló plázákkal kapcsolatban: a magyar vásárlók túlnyomó többsége szerint ezek a bevásárló-központok sikeresen kiállják a versenyt az online vásárlással is – ezt a svájciak is így gondolják, és tökéletesen ellentétben van a román vagy a brit fogyasztók véleményével.” – tette hozzá Borbély Gábor.
Meglepően aktív a magyar vásárló a neten: szívesebben böngészünk az elektronikus portálokon, mint a boltokban, és informálódni is a neten szeretünk a termékekről. Ugyanakkor vásárláshoz a boltokat részesítjük előnyben. A magyarok 45%-a vásárol on-line, míg ez az arány 70% felett van Csehországban és Romániában is 63%. „Ez rámutat arra, hogy a jövőben is nagyon fontos marad a márkakommunikációban a fizikai boltok szerepe. Habár a kereskedőknek készülniük kell az on-line további térnyerésére – applikációk fejlesztésével, vagy a közösségi média alkalmazásával, az értékesítés klasszikus csatornája, a bolt szerepe megmarad.” – tette hozzá Kákosy Zsolt, a CBRE ingatlan-vagyongazdálkodási divíziójának vezetője.
Dráma a magyar plázákban – leállás és felszámolás
Amíg Budapesten 2013 végén 41 bevásárlóközpont volt, addig Nógrád megyében egy sem. A válság évei után a helyzet kezd javulni, ám az első új budapesti pláza megnyitását csak 2016-ra várja a szakmai szövetség. Magyarországon 2005 végén 65 bevásárlóközpont volt, ebből 33 a fővárosban – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Megyék, régiók statisztikai zsebkönyve 2013 elnevezésű kiadványából. Az azt követő öt évben jelentősen nőtt a plázák száma, ám ez a változás főleg a vidéki településekre volt jellemző, mivel Budapesten 4 új bevásárlóközpont épült, vidéken pedig 45, így a számuk elérte a 114-et. Részletek >>>
Kapcsolódó anyagok:
