A rovat kizárólagos támogatója

Kiváló miniszterelnökünk szerint az elmúlt 4 évben a kormánynak sikerült megvédenie a magyar földet, az azt megelőző húsz év legnagyobb veszedelme ugyanis az volt, hogy „a kommunisták maradványai a liberálisokkal karöltve” külföldiek, spekulánsok és kalandorok kezére játsszák a drága magyar termőtalajt. Saját szabályainak sem felel meg a Földkezelő Alap?

Rossz hírünk a bejelentéssel kapcsolatban, hogy amennyiben külföldiek, spekulánsok és kalandorok alatt azokat az uniós állampolgárokat értjük, akik a leginkább ácsingóznak a földünkre, akkor a megvédés nem sikerült – ti. Orbánék új földtörvénye alapján ők ugyanolyan feltételekkel vehetnek földet nálunk, mint a magyarok.  Ráadásul az ezt a lehetőséget egy évtizednyi időre blokkoló és nemrég megszűnt moratóriumot még „a kommunisták maradványai a liberálisokkal karöltve” harcolták ki, vagyis a birtokreform valóságos eredményére mi egy konzervatív miniszterelnök helyében semmiképpen sem lennénk büszkék.

Mondott azonban mást is a kormányfő. Úgy fogalmazott: a kormány nem hagyta, hogy kihúzzák a talajt a magyar gazdák lába alól, és az új földtörvénnyel elérték, hogy a magyar termőföld mindenki mást megelőzően a helyben lakó földművelő gazdák tulajdonában és használatában maradjon.  Erről bizonyára sokat tudna mesélni az a gázszerelvénykereskedő tiszafüredi újgazda, akinek a lépfenés teheneiből a közétkeztetés helyi ügyfeleinek is jutott, meg azok a valódi gazdák, akik helyett a soha korábban mezőgazdasági tevékenységet nem végzett City-Farm Kft. megkapta az állami földek bérleti jogát.

Vita ide, vita oda, a tény az, hogy négy év alatt megtízszereződött az állami földet használók száma, és ez a lényeg – zárta le a „kit szeret a kormány” disputát Orbán Viktor, és ha ez lenne az igazság, akkor talán tényleg nem is lenne értelme vitatkozni. Az erősen kormányközeli Magyar Hírlap ki is számolta, hogy most hatezer állami földbérlő van, ami nem jelenthet mást, mint hogy 2010 előtt csak 600 volt.

Igen ám, csakhogy az NFA honlapján mindössze 475 nyertes pályázati anyag található, vagyis – ha hihetünk annak, hogy a földalap megbízhatóan tartja nyilván a földbérleti pályázatok anyagait – valójában ennyien jutottak állami földhöz az új kurzusban. (Azt persze nem lehet kizárni, hogy egy pályázó több birtokot is kaphatott – sőt, például Mészáros Lőrinc, a miniszterelnök barátja esetében ezt kifejezetten tudjuk is –, vagyis lehetséges, hogy hatezer állami birtokról született döntés.)

A helyes állítás tehát így hangzana: az Orbán-kormány elérte, hogy az EU-tagállamok (a mieinknél anyagilag jobban eleresztett) polgárai szabadon vásárolhassanak a magyar földből, és azt is, hogy egy kicsit kevesebben kapjanak sokkal több földet az államéból, mint a „kommunisták maradványai meg a liberálisok” kormányzása idején.  Ez is szép teljesítmény, bár talán a nemzeti megmaradás szempontjából valamivel szerényebb, mint amiről Orbán úr beszélt. Viszont jó lenne, ha a történelemkönyvekbe ebben a második, tényszerű formában kerülne bele – már csak azért is, hogy föld nélküli unokáink megértsék majd, ami történt- írta Hargitai Miklós a nol.hu-n.

 

Saját szabályainak sem felel meg a Földkezelő Alap?

Hónapok óta ül az állam azon a 15 millió forinton, amit biztosítékként fizettek be gazdálkodók, akik a mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. művelésében levő összesen 3000 hektárnyi földhaszonbérletre pályáztak. De nemcsak ennek az egyelőre egységes kezelésben lévő háromezer hektárnak a sorsa bizonytalan, hanem az NFA saját adatai szerint még további közel 47 ezer hektáré. Egyes pályázók közel egy éve várnak döntésre. A HVG oknyomozása >>>

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás