15 hazai felszíni víz- és ebből nyert ivóvízmintát vizsgáltatott a Greenpeace májusában. Az összes minta tartalmazott növényvédőszer-maradékot, és több, az EU-ban régóta nem engedélyezett káros anyagot is találtak a vizekben. Az ivóvízmintákban a vegyszermaradékok mennyisége nem lépte át a hatályos határértéket, ám több ivóvízmintában 4-5-féle növényvédőszer-maradék is kimutatható volt. A zöld szervezet határértékeket és rendszeres mérést javasol a valós szennyezőkre.
Az utóbbi időben több tanulmány jelent meg a vizeinkben található szennyezőkről, így a Greenpeace akkreditált vizsgálatot szervezett. Tizenöt mintát vettettünk 2014. május közepén a Duna és a Tisza felső, középső és alsó szakaszain a folyókból (8 minta) és a parti szűrési kutakból nyert ivóvízből (7 minta), majd az akkreditáltan vett mintákat a Bálint Analitika akkreditált laboratóriuma vizsgálta.
Bár egy 2014 nyarán megjelent tanulmány Magyarországot az alacsony/közepes kockázatú térségek közé sorolta, a szerzők kiemelték, hogy a peszticidek (növényvédő szerek) jelentik a fő kémiai kockázatot vizeinkben. A tanulmány szerint a szennyezés akár végzetesen káros is lehet a vízi élőlényekre nézve. Egy korábbi uniós tanulmány is kiemelte, hogy a mezőgazdasági vegyszerek az EU vizeinek fő szennyezői (74%-a a talált veszélyes vízszennyezőknek), ám a jelenlegi szabályozás mégsem védi vizeinket a felhasznált növényvédő szerektől. Sok vízszennyező anyag mérése egyáltalán nincs is előírva, és a legtöbb növényvédő szerre még csak határérték sincs a vizeinkben. Sajnos ezen uniós tanulmány ellenére sem kizáró ok egy növényvédő szer engedélyezése során, ha az adott anyag folyamatosan szennyezi a vizeinket.
A most vizsgált összes mintában kimutathatóak voltak növényvédőszer-maradékok, ha alacsony koncentrációban is. A Greenpeace vizsgálata 15 mintában 13 különböző növényvédő szer valamelyikének jelenlétét 55 alkalommal állapította meg az akkreditált kimutathatósági határon. Az ivóvízmintákban nem tapasztaltuk a határértékek túllépését, de gyakran 4-5-féle vegyszer maradéka is kimutatható volt a csapvizekben. Kettő kivételével az összes mintánkban kimutattuk az uniós szinten a forgalomból már régen kivont metolaklórt: a genotoxicitással, azaz a gének károsításával vádolt gyomirtó szer vizekben és az ivóvízben is gyakran előfordul. A forgalomból régóta kivont, vízszennyező, hormonkárosító atrazin bomlástermékét 5 mintában tudtuk kimutatni. [További szennyezők: Egy híján az összes mintában, többször magasabb koncentrációban kimutattuk a terbutilazin nevű gyomirtót. Emellett négy folyómintából a hormonrendszer-károsítóként azonosított acetoklór nevű gyomirtószer volt kimutatható. Az összes mintában detektálható volt a DEET néven ismert rovarriasztó hatóanyag.]
A legszennyezettebb minta a Dunából, Győr mellől származott: 11-féle vegyszer volt kimutatható belőle, a metolaklór például az ivóvíz-határérték több mint 12-szeresében – ez persze nem szabályellenes, mivel a legtöbb vegyszerre nem létezik hazánkban felszíni vízi határérték. Szintén ebben a mintában találtunk a mecoprop nevű szert, ami lehetséges rákkeltőként is be van sorolva. Szintén ebben a émintában a közelmúltban méhveszélyességük miatt korlátozott, de a vizi élővilágra is káros neonikotinoidok is kimutathatóak voltak kis mennyiségben. Bár a méréseink nem átfogóak, azt azért jelzik, hogy a mezőgazdaság továbbra is szennyezi a vizeinket. A forgalomból kivont anyagok jelenléte ráadásul utalhat egyfelől az illegális vegyszerhasználatra, de szintén valószínű, hogy a káros anyagok kivonásuk után is sokáig a környezetben maradnak, szennyezve a környezetünket. A kiugróan szennyezett minta alapján feltételezhető, hogy rendszeresen lehetnek kiemelten szennyezettek a vizeink, mely szennyezők akár az ivóvízbe is bejuthatnak.
„A mezőgazdaság vízszennyezésére a veszélyes vegyszerek nélküli biogazdálkodás terjedése a megfelelő válasz. A vegyszermentes gazdálkodás elterjedéséig viszont folyamatosan kellene mérni a vizeink szennyezettségét és a vizi élővilág állapotát a hatóságoknak – nemcsak az EU által előírt néhány anyagra vonatkozóan, hanem a valóban jelen lévő szennyezőkre nézve” – mondta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője. A Greenpeace ezért levelet írt a környezetvédelmi hatóságnak és a kormányzatnak, melyben kéri, hogy a rendszeres mérés mellett állapítsanak meg határértékeket a felszíni vizek rendszeres szennyezőire, melyek révén intézkedni is kell majd a kiugró szennyezések megelőzése érdekében. Noha ivóvizeinkben nem voltak határérték feletti mennyiségben az általunk vizsgált szennyező anyagok, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) is figyelmeztetett: az egyszerre jelenlévő vegyi anyagok egymás hatásait felerősíthetik, amely együttes hatásokat jelenleg nem ismerjük és alig vizsgálják.
A mérési eredmények itt megtekinthetőek >>>
Kapcsolódó anyagok:
