Mi fán terem az agroerdészet?

Bajomi Bálint

2014. szeptember 2. 10:19

Mi fán terem az agroerdészet?

A hagyományos fás legelőkről és az új módszernek számító szántóföldi agroerdészeti rendszerekről tanácskoztak Fajszon, az I. Magyar Agroerdészeti Fórumon. A bonyolult termesztési rendszereket nehéz kialakítani, de minden szempontból hatékonyak.

A rendezvényt a Nyugat-magyarországi Egyetem Kooperációs Kutatási Központ Nonprofit Kft szervezte a most induló AGFORWARD Európai Uniós projekt keretében.

Varga Annának, az MTA Ökológiai Kutatóközpont munkatársának a tájékoztatása szerint az agroerdészeti gyakorlatban egyazon területen a fás vegetációt (a fákat és a bokrokat) tudatosan kombinálják mezőgazdasági haszonnövény kultúrákkal és/vagy állattartással. Az így nyert multifunkcionális rendszer elemeinek egymásra gyakorolt kedvező hatásaiból eredően mind ökológiai, mind gazdasági vonatkozásban fenntarthatóbb gazdálkodás valósulhat meg.

Az agroerdészeti rendszerek – megfelelő technológia alkalmazása mellett - kedvező gazdasági megtérülési mutatókkal rendelkeznek, ugyanakkor olyan fontos ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtanak, mint például a szén-dioxid-megkötés, a víz-és talajvédelem, a biodiverzitás megőrzése és a rekreációs lehetőségeket is befolyásoló tájképi változatosság. Hangsúlyozni kell azonban, hogy tekintettel az agroerdészeti rendszerek bonyolultságára, és arra, hogy megfelelő működésük záloga a helyi környezeti és szocio-gazdasági feltételekhez történő pontos igazodás, létrehozásuk és fenntartásuk komoly szakértelmet igényel.

Az augusztus 29-én Fajszon megrendezett I. Magyar Agroerdészeti Fórum célja az agroerdészettel foglalkozó szakemberek és a témában potenciálisan érintett gazdálkodók, érdekképviseletek, civil szervezetek közötti párbeszéd elindítása, illetve az igények és a lehetőségek feltárása volt. A Kék Duna Mezőgazdasági Szövetkezet épületében a témában jártas meghívott előadók adtak tájékoztatást a következő kérdésekben:
- az agroerdészet szerepe az EU gazdaságában,
- az agroerdészet hazai hagyományai és a kevésbé ismert modern agroerdészeti technológiák,
- az agroerdészeti rendszerek hazai alkalmazásának lehetőségei és előnyei.

A fórumon az előadók között szerepelt több tudományos kutató (Prof. Dr. Marosvölgyi Béla, Dr. Vityi Andrea, Varga Anna és Dr. Keserű Zsolt), a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal munkatársa (Ali Tamás), egy gazdálkodó (Nagy Tibor), egy agrár-szaktancsásadási és természetvédelmi szakember (Máté András) és egy erdész (Dr. Frank Norbert).

Az előadások után következő kötetlen beszélgetés során a hallgatóságnak lehetősége nyílt kérdések feltevésére, véleményük kifejtésére, majd a résztvevők egy bakonyi agroerdészeti gazdaságban termelt élelmiszereket fogyasztottak el ebédre. Délután a program a terepen folytatódott. Először Fajsz község határában egy kínai eredetű, hazánkban nemesített császárfa ültetvényt néztek meg a látogatók. A facsemeték között lucerna-vetés volt látható, emiatt nevezhető agroerdészeti rendszernek a terület. Utána a szervezők Bogyiszló határában mutattak meg egy fás legelőt: itt hatalmas, háromszáz éves tölgyfák tarkítják a tájat. A terület legeltetését irányító két juhászati ágazatvezető, Pilisi Benjámin és Bajusz Bálint elmondása szerint a fák nagyon hasznosak, hiszen ezek árnyékába húzódnak az állatok a déli hőségben. Sajnos az öreg fák közül minden évben elpusztul egy, mivel ma már a folyószabályozás miatt nem olyan a vízháztartása a legelőnek, mint régen.

Az eseményről Bajomi Bálint szabadon felhasználható sajtófotói innen tölthetők le nagy felbontásban >>>




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés