Nem lehet csak naperőmű, mert éjjel is kell áram - állítja L. Simon

2014. szeptember 27. 7:23

Nem lehet csak naperőmű, mert éjjel is kell áram - állítja L. Simon

Az LMP kezdeményezésére a paksi bővítésről tartottak tegnap parlamenti vitanapot. Szijjártó Péter szerint a paksi beruházás garantálja a fenntarthatóságot, a versenyképességet és a biztonságos energiaellátást. Szél Bernadett szerint egy munkahely 750 millió forintba kerülne. Jávor: A paksi bővítést észérvekkel képtelenség megvédeni

A szomszédunkban történő események, a fegyveres konfliktusok és a nemzetközi jog durva és nyílt megsértése megmutatja, hogy Európa energiaellátásában milyen veszélyek vannak - ezzel nyitotta Szijjártó Péter a felszólalását a paksi üzletről szóló parlamenti vitában. A mindenkori kormány kötelessége az, hogy úgy garantálja az energiabiztonságot, hogy közben a versenyképességet is biztosítani tudja - mondta az új külügyminiszter. Szerinte a paksi beruházás garantálja a fenntarthatóságot, a versenyképességet és a biztonságos energiaellátást.  A megállapodás olyan keretrendszert jelent, amely képes megfelelni minden magyar és EU-s feltételnek - véli a miniszter. A kormány együttműködik az EU-val is - tette hozzá. A finanszírozást egy államközi megállapodás szolgálja - folytatta. A beruházás 80 százalékát állami hitel fedezi, ezt az orosz fél biztosítja, a többi magyar önerő. A kamat Szijjártó szerint kedvezőbb, mint amit a piacon elérhettek volna. A miniszter szerint kiemelt feladat az ipari rezsicsökkentés, ezért is számít sokat, hogy a kormánynak továbbra is nagy szerepe marad az áramár meghatározásában. A beruházás jelentős gazdaságfejlesztési beruházás is - mondta Szijjártó. A külügyminiszter szerint egy százalékponttal nőhet Paksnak köszönhetően a GDP, az államadósság viszont nem fog nőni a hitel ellenére sem.

Bencsik János , a Fidesz vezérszónoka hosszasan magyarázta, mennyire megéri az atomenergia. Arról beszélt: az atomerőmű élethosszra vetített szén-dioxid-kibocsátása alacsonyabb, mint a napenergiáé. Ugyanígy jobb a nyersanyagszükséglet is, egy egységnyi áram termelésére vetítve. Ennek ellenére a kormány és a Fidesz sem ellensége a megújuló energiának, erre kétezer milliárd forintot fognak fordítani - ígérte.

Tóth Bertalan MSZP-vezérszónok azt emelte ki: az Orbán-Putyin paktummal Magyarország Oroszország hűbéresévé válik, és elveszíti a világ felének tiszteletét. Hazudott Orbán Viktor akkor is, amikor azt ígérte, hogy nemzetközi tender lesz, de akkor is, amikor azt mondta, hogy nem fogja növelni az államadósságot a hitel - mondta a szocialista képviselő. Száz évre kényszerpályára teszik a magyar energiapolitikát - fogalmazott. "Európában bizony elszaparodtak Putyin pincsijei" - idézte Orbán Viktor még ellenzékből mondott beszédét.

Aradszki András (KDNP) szerint az LMP azt sugallja, hogy veszthetnénk Pakssal - mint mondta, a zöldek úgy gondolják, hogy elveszthetnénk a Dunát, a munkahelyeket, a nemzeti önbecsülésünket, ám ez nem igaz. Ellenben a nyereségek tételesen sorolhatóak.

Kepli Lajos (Jobbik) arról beszélt: a fenntarthatóság köntösébe bújtatja a baloldal a Paks elleni tiltakozást. A felelőtlen, neoliberális zöldpolitika helyett meg kell vetni egy nemzeti zöldpolitika alapjait - fogalmazott. Szerinte "felesleges Csernobillal és Fukusimával példálózni állandóan. Mindnyájan tudjuk, hogy minden technológiának megvannak a veszélyei, és sokkal többen haltak meg más energia, fosszilis energia miatt".

Az LMP-s Szél Bernadett azzal kezdte: példát kéne venni Németországról, de Dánia is gyakorlatilag szélenergiával csinált végig nemrég majdnem fél hónapot. Az egész bolygón nincs egy olyan ország sem, amely egyszerre képes lenne fejleszteni az atom- és a zöldenergiát, miért gondolják, hogy Magyarország lenne az első - kérdezte. 7500 milliárd forintba fog kerülni a paksi beruházás, ez állítólag 10 ezer munkahely lenne. Azaz egy munkahely 750 millió forintba kerülne. Nem kicsit sok ez? - tette fel a kérdést.
 

Egy olyan országgal szövetkezünk, amely felrúgja a nemzetközi jogot - mondta a függetlenek közt ülő Fodor Gábor . Ez szerinte egy súlyos politikai és morális hiba. Most az orosz gáztól függünk, de ezután az orosz hiteltől is függeni fogunk - tette hozzá. A fideszes Turi-Kovács Béla azt válaszolta neki: nem érti az oroszfóbiát, amit különösen egyesek múltja főleg nem igazol. Szerinte "a magyaroknak nem azon kell gondolkoznia, hogy miként következik be egy ilyen katasztrófa, hanem azon, hogy miként adunk elég megbecsülést a paksi szakembergárdának". Ezután hosszan vitatkoztak arról, hogy mennyire lenne megtérülő a beruházás és ki mennyire utálja az oroszokat, mindezt egyre durvuló hangnemben. Meglepetést leginkább Szanyi Tibor okozott, aki EP-képviselőként visszament a parlamentbe, szót kért, és felháborodott, amikor párttársa, az ülést vezető Hiller István nem engedte, hogy felszólaljon. "Tisztelt képviselő úr, hallom, amit mond, de a házbizottsághoz fordulunk, a levezető elnököt pedig nem kritizáljuk" - zárta Hiller rövidre a vitájukat.

Ezután már csak egy jobbikos felvetés vert nagyobb hullámokat: “ha én paksi lennék, nagyon zavarna, hogy bizonyos LMP-s képviselők Stop Paks és No Paks feliratú pólókban jönnek be az ülésterembe, mintha nem a beruházás, hanem Paks városa szúrná a szemüket.”

Azokra a kérdésekre pedig, hogy miért nem tett nyilvánossá a kormány sok információt, L. Simon László azt válaszolta: “azok az információk, amelyek a nyilvánosságra tartoznak, fent vannak a kormany.hu-n. és azok, amelyeket önök joggal kérnek - nem mondjuk, hogy nem kérnek joggal - a szerződés aláírása után ismertek lesznek a nyilvánosság számára.”

Ez egy színtiszta üzlet - válaszolta zárszavában L. Simon László. Szerinte a paksi beruházás semmiben nem sérti meg Magyarország szuverenitását. Mértéktartó elemzők szerint 20 százalékos árnövekedést eredményezne, ha a paksi energiát szénnel próbálnánk kiváltani - állította. Szerinte azért nem lehet nap- és szélerőművekre alapozni, mert "áramra éjszaka is szükség van, valamint akkor is, amikor nem fúj a szél". Mint zárásként mondta, "nagyon jól tudjuk, hogy mit várt el az IMF, mindig be akartak avatkozni a belpolitikába, politikai elvárásaik voltak, szemben az orosz hitelkonstrukcióval".

Ezzel véget is ért a vita - a képviselőknek ez volt az utolsó parlamenti napjuk az önkormányzati választásig. "Nyugodjanak meg, most már hamarosan önöknek is kezdődik a hétvége, addig bírják ki" - ezzel zárta le a vitát Hiller István. Kibírták - írta Sztojcsev Iván a vg.hu-n.

Az eseményről máshol - hogy képben legyünk:
Parlamenti vitanap a paksi bővítésről
A paksi bővítésről tartott vitanapot a parlament
Álom, hogy Paks nem fog beépülni az árakba
Politikai vitanap az Országgyűlésben Paksról percről-percre
 

Jávor: A paksi bővítést észérvekkel képtelenség megvédeni

A kormánypárti frakciók a házbizottságban úgy döntöttek, hogy a paksi bővítés témája nem európai integrációs napirend, így az országgyűlés tegnapi vitanapján a magyar EP-képviselők nem szólalhatnak fel – írja közleményében Jávor Benedek, az Együtt-PM európai parlamenti képviselője, azt kérve, engedjék felszólalni az országgyűlési vitán.

„Az Együtt-PM szerint a paksi, orosz részvételű bővítés olyan projekt, amelyet észérvekkel képtelenség megvédeni, ezért a kormány mindenfajta vitától elzárkózik. Az Együtt-PM szerint temérdek bizonyítéka van annak, hogy az atomerőmű-bővítés miért érinti az Európai Uniót. Az EU külön szerződésben szabályozza a nukleáris energia használatát, az Euratom Szerződés az uniós alapszerződés része” – írja Jávor.

A közlemény emlékeztet: az új Bizottság következő öt éves ciklusra szóló egyik fontos céljának az egységes európai energiapiac („energiaunió”) megteremtését tekinti. Ezt mutatja az energiaunióért felelős biztottsági alenöki pozíció megteremtése is.

„Az Európai Unió idei energiabiztonsági stratégiáját is több ponton sérti az orosz pénzből, orosz technológiával, orosz részvétellel megvalósuló bővítés, hiszen a közös stratégia központi eleme Európa orosz energetikai és gazdasági függésének leépítése. Ráadásul az orosz-ukrán katonai konfliktus miatt bevezetett illetve bevezetendő uniós szankciók önmagukban is kérdésessé tehetik a beruházást, hiszen megakadályozhatják, hogy az orosz pénzintézetek forráshoz jussanak, vagy megtilthatják, hogy EU-tagállamok startégiai ágazatokban orosz technológiát importáljanak” – írja Jávor.




Kapcsolódó anyagok Felpörög az energiapiaci árverseny

Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés