Nem tárgyalt Kishantosról az országgyűlési fenntartható fejlődés bizottsága. A kérdés a fideszes Bencsik Jánosnak, a bizottság kormánypárti alelnökének javaslatára került le a napirendről. Néhány hét múlva lesz egy éve, hogy Magyarországon elkezdődött a Kishantosi Ökológiai Mintagazdaság és Népfőiskolai Központ módszeres felszámolása, a gazdaságért 20 éve nemzetközi szinten is kiemelkedő munkát végző szakemberek ellehetetlenítése, és a perek sokasága.
Nem tárgyalt a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ ügyéről az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottsága; a kérdés Bencsik Jánosnak (Fidesz, a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője), a bizottság kormánypárti alelnökének javaslatára került le a testület napirendjéről, az indítványt a honatyák 7 igen, 2 nem ellenében támogatták.
Ugyanígy nem esett szó a bizottság ülésén a 2009-es személyi jövedelemadó (szja) 1 százalékos keretében a parlagfű-mentesítésre felajánlott összeg felhasználásáról, és nem vették a bizottság ülésének napirendjére a Kunbaján illegálisan lerakott hulladék miatt kialakult helyzetről való tájékoztatót sem. Ezen napirendi pontok törlését is Bencsik János, a bizottság fideszes alelnöke javasolta, és a képviselők többsége elfogadta. Az ügyrendi javaslatot Turi-Kovács Béla (Fidesz), a bizottság alelnöke terjesztette elő.
A bizottsági ülés módosított napirendjét a testület tagjainak többsége elfogadta. A módosított napirend keretében a honatyák tárgyaltak a múlt évi zárszámadási törvény végrehajtásáról, valamint megvitattak a bizottság munkájával összefüggő napirendi pontokat. Bencsik János a napirend módosítására tett javaslatait többek között azzal indokolta, hogy a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ felhívásának megvitatása azért nem támogatható, mert folyamatban lévő bírósági eljárások, valamint ügyészségi vizsgálatok folynak az ügyben. Ezek eredményét célszerű megvárni, és ezt követően foglalkozni a kérdéskörrel. Jelezte: az ombudsman-helyettes vizsgálatainak összefoglalójával egyetért, ami azt jelenti, hogy szükséges az ökológiai gazdálkodással kapcsolatos kérdéseket a bizottság ülésének napirendjére tűzni a későbbiekben. De lehet, hogy nem a fő-, hanem az albizottságban – fűzte hozzá.
A parlagfű-mentesítés támogatására felajánlott összegek felhasználására vonatkozó indítvány esetében annak a véleményének adott hangot, hogy a források felhasználása az államháztartási törvény alapján szabályszerű volt. Ezeket a kérdéseket a parlagfű-kerekasztal létrehozását követően ennek a fórumnak a keretében célszerű megtárgyalni – mondta.
A kunbajai helyzetről javasolt vitáról pedig azt közölte: a Földművelésügyi Minisztérium (FM) szívesen ad tájékoztatást a képviselőknek az ügyről, de hétfőn mind a minisztereknek, mind az államtitkároknak a kormányülésre való kelkészülés miatt nincs lehetőségük részt venni a bizottsági ülésen. Ezért erre a témára egy későbbi időpontban kellene visszatérni.
Sallai R. Benedek (LMP), a bizottság elnöke mindehhez hozzáfűzte: véleménye az, hogy a kishantosi ügy tárgyalásával nem lenne szükséges megvárni a feltétlenül a bírósági döntéseket, mivel egy nemzetközi tanácskozáson elhangzottak megvitatásáról volna szó. (MTI)
Kishantoson elszállt a jog
KISHANTOSI FELHÍVÁS
Néhány hét múlva lesz egy éve, hogy Magyarországon elkezdődött a Kishantosi Ökológiai Mintagazdaság és Népfőiskolai Központ módszeres felszámolása, a gazdaságért 20 éve nemzetközi szinten is kiemelkedő munkát végző szakemberek ellehetetlenítése, és a perek sokasága, amelyeknek kimenete ma nem mérhető fel, a vonatkozó törvények ismerete ellenére.
Az Európában is páratlannak mondható mintagazdaság kifejlesztésére egy civil szervezetekből, intézményekből és magánszemélyekből álló csoport vállalkozott. Az elmúlt 20 évben közel kétszázmillió forint német közpénzt invesztált Németország, dániai intézmények és szakemberek munkájukkal, tudásukkal és oktatási programokkal segítették a központ létrejöttét – amit ma semmibe vesznek az állami földek kezelői, a föld új birtokosai és egy szűk gazdasági érdekeltségnek mindent alárendelve semmisítik meg, teszik tönkre az ökológiai mintagazdaság 20 éves eredményeit.
A pusztítás elleni felháborodás és a tenni akarás túlnőtte az ország határait, civilek tízezrei, szakértők intézmények, szervezetek képviselői fogtak össze, hogy a további rombolásnak gátat szabjanak, és a törvénytelenséget leleplezzék Európában. Az összefogás képviselői 2014. szeptember 18-án nemzetközi konferenciát tartottak Kishantoson, csaknem 100 fő részvételével, és szakemberek képviselték országukat Németországból, Dániából, Írországból, Romániából, Litvániából és természetesen Magyarországról. A nemzetközi konferencia résztvevői a tanácskozás végén elfogadtak egy felhívást azzal a céllal, hogy közvetlenül megkeressék vele a magyar Parlament Mezőgazdasági, Fenntartható Fejlődés, valamint a Kulturális Bizottsága valamennyi tagját és az EU Vidékfejlesztési, valamint Kulturális és Oktatási Bizottságának tagjait a Kishantosi Felhívással, kérve, hogy a Bizottság haladéktalanul tűzze napirendre a felhívásban foglaltak nyilvános megvitatatását és vizsgálatát. Továbbá kértük, hogy az EU Bizottság rendeljen ki a helyszínre független nemzetközi szakértőket az ügy tárgyilagos kivizsgálására.
Kishantosi Felhívás (233 KB word)
