A Roszatomnál politikai indítékokat sejtenek amögött, hogy az Egyesült Államokban a közelmúltban őrizetbe vették az orosz állami atomenergetikai konzorcium egyik leányvállalatának amerikai cégvezetőjét korrupció gyanújával. Bármi is a mostani eset tényleges oka, a Roszatom korrupciós ügyeinek könyvtárnyi irodalma van
Az urántermékek kereskedelmével foglalkozó, a külpiacokon Tenex márkanév alatt működő a Tyehsznabekszport amerikai vállalatát, a Tenamot igazgató Vagyim Mikerint azzal gyanúsítják, hogy 1,7 millió dollár kenőpénz fejében adott 33 millió dolláros szállítási megrendelést egy amerikai társaságnak. További információt kérnek az ügyről Washingtontól – idézte a Roszatom szóvivőjét, Szergej Novikovot a TASZSZ orosz hírügynökség, amely azt is hangoztatja, hogy Mikerint olyan cselekményekkel gyanúsítják az USA-ban, amelyekkel voltaképpen a saját anyavállalatának (vagyis a Roszatomnak) okozhatott kárt.
Az ügy nem egyedi, és nem is számít ritkaságnak. 2012-ben az oroszországi Szövetségi Biztonsági Szolgálat letartóztatta Szergej Sutovot, a Roszatom reaktorberendezéseket gyártó leánycégének vezetőjét azzal a váddal, hogy a vállalat rendszeresen az előírtnál alacsonyabb minőségű, olcsó alkatrészeket épített be az általa szerelt reaktorokba, az árkülönbséget pedig zsebre tette. Hogy pontosan mely atomerőműveket érintette a rendkívül súlyos biztonsági kockázatokat felvető csalás, az máig nem derült ki, az viszont tudható, hogy az üzem Oroszország, India, Bulgária, Irán és Kína területén is részt vett az adott időszakban reaktorszerelési munkálatokban.
Szergej Kirijenko, a Roszatom vezérigazgatója most mindenesetre a nemzetközi atomenergetikai piac politikai befolyásolására panaszkodik. A moszkvai Atomex fórumon – a RIA Novosztyi hírügynökség jelentése szerint – arról beszélt, hogy az orosz cégcsoportnak Európában „tisztességtelen, sőt szemtelen konkurenciával”, olyan módszerekkel kell megküzdenie, amelyek még a megbízhatóság és a referenciák elsődlegességével sem törődnek. Szavai szerint a Roszatom partnereire nyomást gyakorolnak, hogy mondjanak le a közös programokról. Példaként a Finnországba az orosz cég részvételével tervezett Hanhikivi–1 atomerőmű ügyét idézte, mondván: Helsinkiben kormánytagok fenyegetőztek lemondással arra az esetre, ha a projekt jóváhagyást kap. Szavai szerint a versenytársak „politikai csomagolásban” valójában gazdasági kérdéseket akarnak megoldani, és a Roszatomnak a nemzetközi tendereken nem elegendő két százalékkal a konkurensek alá kínálnia, hanem a győzelemhez 10-15 százalékkal kell olcsóbbnak lennie.
Az árleszorítást ugyanakkor megnehezítheti, ha a vállalat forrásai elapadnak. Noha a nyugati szankciók formálisan nem érintik az atomenergetikát, Nyikolaj Szolomon, a Roszatom első vezérigazgató-helyettese azt mondta, hogy az ázsiai tőkepiacokon is keresnek hitelforrásokat a külföldi beruházásaik (így valószínűsíthetően például a paksi bővítés) finanszírozásához. Még ebben az évben megkezdik a lehetőségek felmérését – közölte, és arról is beszámolt, hogy a Roszatom részesedni szeretne a nemzeti jóléti alapban összegyűlt pénzből is. A magas olajárak idején az olaj- és gázbevételből felhalmozott állami alapban a moszkvai pénzügyi tárca adatai szerint október elsején csaknem 3280 milliárd rubel, azaz több mint 83 milliárd dollár volt, de ebből egyedül a Rosznyefty olajtársaság több mint 2000 milliárdra pályázik, és a Roszatom mellett olyan társaságok is számítanak onnan támogatásra, mint az orosz vasúttársaság vagy a földgázkitermelésben érdekelt Novatek – írta a nol.hu.
Rossz atom a Roszatom?
Nem a megawattokról és a költségekről kellett volna beszélni a társadalmi vitában, hanem arról, hogy Magyarország lakossága vállalja-e a paksi atomerőmű új blokkjainak építésével és a következményekkel járó kockázatot – mondta Szegfalvi Zsolt, a Greenpeace Magyarország igazgatója „A Roszatom kockázatai” című tanulmányukat bemutató sajtótájékoztatón.
Mint ismert a magyar kormány idén januárban kötött nemzetközi szerződést a paksi atomerőmű új blokkjainak építéséről az orosz Roszatommal, és az ehhez szükséges hitel felvételéről az orosz állammal.
A bejelentés a közvélemény számára váratlanul történt, hiszen semmi nem indokolta az építkezés sürgősségét, és nem sokkal korábban még nemzetközi tender kiírásáról volt szó.
Kapcsolódó anyagok:
Az FBI letartóztatta a Rosatom amerikai leányának vezérét
Tizenegy NEM a méregdrága paksi bővítésre
