A rovat kizárólagos támogatója

Már elődeink is felismerték az árvízi veszélyt és felkészültek erre. Akkor még nem kockázatkezelésnek nevezték ezt a felkészülést, hanem a józan paraszti ész tapasztalatának.

A Vízügyi Tudományos Tanács, valamint az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szervezésében indult útjára áprilisban az a konferenciasorozat, mely előző állomásai – Nyíregyháza, Baja, Szeged, Gyula – után 2014. november 21-én érkezett Pécsre. A rendezvénysorozat célja a szakmai egyeztetéseken és véleménycseréken kívül az Ágazat aktuális és jövőbeli feladatainak minél szélesebb körben történő megismertetése. A Vízügyi Ágazat előtt álló kihívások széles spektruma, valamint egymással történő kapcsolódásaik komplex rendszert jelentenek, amely túlmutat az ágazaton. Szükséges a multidiszciplináris szemlélet a munkák során a velünk kapcsolatban álló más szervezetekkel, intézményekkel (pl.: önkormányzatok, Nemzeti Parkok, NGO-k, Horgászszövetségek…stb.), és szükséges a társadalom tájékoztatása is.

Elsőként az Árvízi Veszély-és Kockázatkezelési tervezést (ÁKK) említenénk meg, amelynek elkészítésére 2007/60 EK Irányelv kötelezi az Uniós Tagállamokat. Tavalyi év végére elkészültek az árvízi veszély és kockázati térképek első verziói, amelyek a mentesített árterek különböző valószínűségű (30, 100, 1000 év) elöntését mutatják és a Kockázatkezelési tervek alapjául szolgálnak.  Ezek a tervek nagyon jelentősek, hiszen beruházások, területfejlesztések múlhatnak egy térség árvízi veszélyezettségén. Az árvízi veszélyezettséget és annak területfejlesztésre, beruházásokra gyakorolt hatásait nem kell a drávai térségben élőknek bemutatni. Legutóbb a 2014. szeptemberi árhullám is rávilágított erre.  

Már elődeink is felismerték az árvízi veszélyt és felkészültek erre. Akkor még nem kockázatkezelésnek nevezték ezt a felkészülést, de mégis megtették azokat a szerkezeti intézkedéseket, amelyeket szükségesnek ítéltek. (pl. magasabb pontokon építkeztek, helyenként gátakat emeltek stb.) Ekkor elsősorban tapasztalati úton szerzett információk alapján születtek a döntések. A mai kor mérnökeinek rendelkezésre állnak azok a korszerű hidroinformatikai eljárások melyek már a korszerű  tervezést is lehetővé teszik. Lehetőségük van számos változat kiértékelésére, az egyes forgatókönyvek műszaki-gazdaságossági elemzéseinek végrehajtására. 

Szintén napjainkban zárult le (és 6 évente felülvizsgálatra kerül) a Mértékadó Árvízszintek (MÁSZ) újraszámítása is a Dráva vonatkozásában (a Dunára már 2013. év végén elkészült), amely az árvízvédekezés és a műszaki tervezés terén stratégiai fontosságú. A MÁSZ a jövőbeli fejlesztések számára új tervezési alapadat lesz, az a magasság, amire az árvízvédelmi műveket ki kell építeni. Az árvízvédelmi rendszerek továbbfejlesztésénél megkerülhetetlen az időben bekövetkező változások (folyómeder, meteorológiai adatok) figyelembevétele, a végbemenő tendenciák nyomon követése, mely a lakosság árvízi biztonságának növeléséhez, fenntartásához elkerülhetetlen.
Napjaink egyik aktuális vízügyi feladata a Nagyvízi Mederkezelés témaköre ahol a medrek árvízlevezető képességét szükséges összhangba hozni a természetvédelem, erdőgazdálkodás és területhasználatok eltérő álláspontjaival. Könnyedén belátható, hogy a klímaváltozás miatti egyre szélsőségesebbé váló időjárás, valamint az ennek következtében felgyorsuló hidrológiai ciklus miatt fel kell készülnünk az egyre növekvő árhullámok biztonságos levezetésére. A Nyugat-Európában (pl. Hollandiában, Németországban) már jól ismert „Room for the Rivers” elv érvényesítésével a Nagyvízi Mederkezelési Terv (NMT) pont erre irányul, amelyhez jogszabályi keretet a 83/2014 Kormányrendelet, valamint az 1995. évi LVII. Vízgazdálkodásról szóló törvény biztosít.  Az előzőleg említett beavatkozásokkal csökkenthető az árvíz által veszélyeztetett területek nagysága, így az általuk okozott kár mérsékelhető.

 Pécs, 2014. november 21.

 Márk László  igazgató
Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság

 

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás