Moszatpáfrány invázió Szarvason

2014. december 12. 20:28

Moszatpáfrány invázió Szarvason

Szarvas lakossága megdöbbenve tapasztalja az utóbbi napokban, hogy a Holt-Körös vizén összefüggő, vöröslő hínármezők úsznak. A jelenséget egy amerikai eredetű vízinövény, a moszatpáfrány (Azolla filiculoides) inváziója okozza, amely ősszel vörösre színeződik.

A faj mintegy 50 éve került Szarvasra, az Öntözési Kutatóintézet Galambosi Rizstelepére, ahol zöldtrágyaként való felhasználásával kísérleteztek. A rizstelepről kiszabadulva a növény megtelepedett a holtágban és a Hármas-Körös árterében is.

Aggodalomra ad okot, hogy a moszatpáfrány levelében olyan kékalgák élnek, melyek képesek a levegő nitrogénjét megkötni, és ezzel komoly vízminőség romlást okozni. A moszatpáfrány decemberi inváziója meglepő, hiszen egy szubtrópusi fajról van szó. Robbanásszerű elszaporodásának egyik feltételezhető oka a 2013-as rendkívül enyhe tél lehet, amikor is nagy számban élte túl a telet ez az egyébként fagyérzékeny növény - tájékoztatta a greenfot Dr. Jakab Gusztáv egyetemi docens ( Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar, Tessedik Campus Szarvas)

FRISSÍTÉS Dr. Jakab Gusztávtól (dec.13. )  Úgy tűnik sikerült megfejteni a december közepi invázió titkát. A vízügyesek szerint a környező belvízelvezető csatornákból került be a holtágba ilyen mennyiségben a növény. A szarvasi Holt-Körös a térség legnagyobb belvízbefogadója. Ez hihető, habár nem tudom a környező csatornákban milyen gyakori a faj. De az biztos, hogy a rendkívüli belvízhelyzettel alakult ki ez a látványos invázió - hiszen a vízszint hirtelen emelkedésével jelent meg az összefüggő mező. A probléma így is adott, mert a helyzet további környezeti károkat okozhat. 

FRISSÍTÉS Dr. Jakab Gusztávtól (dec.14. ) Közben a probléma megoldódni látszik. A holtág üzemeltetője megemelte a vízszintet, átöblítette a holtágat. Az összefüggő hínármező eltűnt a városból. Foltokban még van, de az talán nem fog gondot okozni. Kérdés, hogy kiürült-e az egész holtágból, mert van egy olyan ág, hol áll a víz egy hídépítés miatt. Igazából ez az építkezés volt az egyik oka az alacsony vízszintnek.
Lásd még:
Moszatpáfrány invázió Szarvason (dec.15. )

Szarvas Holt-Körös 2014 december moszatpáfrány invázióSzarvas Holt-Körös 2014 december moszatpáfrány invázió

A témával kapcsolatban érdekes felidézni egy 2007 január 24.-i MTI hírt:

Sem a moszatpáfrány, sem a békalencsefajok inváziójától nem kell tartani a Balatonban - hangsúlyozza a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) az MTI-hez eljuttatott közleményében.  A nyilatkozatot annak kapcsán adta ki az MTA, hogy a napokban a magyar sajtóban felröppent egy hír, miszerint egy szubtrópusi vízinövény tömeges elszaporodása veszélyezteti a Balatont.  A hír azután kapott szárnyra, hogy egy keszthelyi strand szomszédságában, egy kis csatorna vízfelületét két-háromszáz méteren a felszínen úszó vízinövény sűrű, vöröses színű rétege borította - emlékeztet az Akadémia közleménye.

Ez az 1-2 centiméteres moszatpáfrány (Azolla filiculoides) Magyarországon meglehetősen ritka. Eddig mindössze két területen, Gemencen és Szarvason fordult elő, de a kilencvenes években a Kis-Balatonban és a Zala folyóban is megjelent. Melegkedvelő növény, ezért állományai nyáron és kora ősszel fejlődnek ki, de késő ősszel és a tél elején is fennmaradnak, jég alatt is megfigyelték vöröslő állományát. Nem kétséges, hogy az idei enyhe időjárás kedvező számára - mutat rá a dokumentum.

moszatpáfrány. Azolla filiculoidesmoszatpáfrány. Azolla filiculoides

Ez a növény - a békalencséhez, valamint a rucaörömhöz hasonlóan - képes nagy vízfelületeket beborítani, és valóban károsíthatja annak élővilágát. Gátolja ugyanis a fény behatolását a vízbe, lehetetlenné teszi a vízben lebegő algák és az alámerült hínárok fotoszintézisét, ami gyakran oxigénhiányhoz, és következésképpen halpusztuláshoz vezet.  Ez a jelenség azonban csak hullámzás- és áramlásmentes vízben tud kialakulni, ezért sem a moszatpáfrány sem a békalencse inváziójától nem kell tartani a Balatonban, még akkor sem, ha besodródnak a tóba, mivel ott nem képesek élni és szaporodni - hangsúlyozza az Akadémia közleménye.

A dokumentum ugyanakkor kitér egy szokatlan jelenségre is. Mint írja, a Keszthelyi-medencében egészen különös, tudományos szempontból is rendkívül figyelemreméltó jelenséget tapasztaltak.  Itt a lebegő algák tömegének túlnyomó részét egy bakteriális méretű, pálcikaformájú, 5-10 mikrométer hosszú és 1 mikrométer átmérőjű egysejtű zöldalga alkotta: egy köbcentiméter vízben félmillió volt ebből a tudomány számára ismeretlen parányi algából. A kutatók azonnal hozzáláttak e szervezet részletes és beható tanulmányozásához - tér ki a különleges jelenségre az MTA közleménye.




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés