A rovat kizárólagos támogatója

Az elmúlt 3 év tendenciáit megfordítva, 2014-ben végre növekedett a tiszta energiaforrásokba befektetett összegek mértéke – derült ki a Bloomberg New Energy Finance felméréséből. Tavaly összesen 310 milliárd dollár értékben fektetett ebbe a területbe. Mi meg paksolunk.

Az összeg kicsivel marad a 2011-ben mért, rekordot jelentő 318 milliárd dollárnyi invesztíciótól. Habár tavaly sem a szabályozás, sem a csökkenő olajárak elméletileg nem kedveztek volna a megújuló energiaforrások terjedésének, mégis egy év alatt 16 százalékkal emelkedett a befektetések összege.

A befektetési boomot elsősorban a 2014-ben 25 százalékkal megugró napenergetikai befektetések generálták, amely területre összesen 149,6 milliárd dollár folyt be tavaly. A szélenergetika – főleg az offshore széltornyok révén – szintén korábban még sosem látott mértékben vonzotta a pénzeket, összesen 99,5 milliárd dollárt fektettek be tavaly ebbe a technológiába, amely 11 százalékos növekedést jelent.

A finanszírozott projektek méretének és a befektetett összegeknek a kapcsolata egyértelműen a nagyobb projektek felé billenti a mérleget, ugyanakkor a kisebb, decentralizált megoldások finanszírozási mutatói is jelentősen javultak. Tavaly – elsősorban a háztartási méretű fotovoltaikus rendszerek térhódításának köszönhetően – 34 százalékkal több, összesen 73,5 milliárd dollár, érkezett mint egy évvel korábban. Ez egyértelműen jelzi azt a tendenciát, hogy a tiszta technológiák esetében a klasszikus, hagyományos tüzelőanyagokon alapuló kapacitásoktól eltérően sokkal erősebb lesz a kisebb rendszerek szerepe a jövőben.

Az országok versenyét természetesen tavaly is Kína nyerte, ahol 89,5 milliárd dollárt fektettek a megújuló energiaforrások hasznosításába, amely 2013-hoz képest 32 százalékos növekedés. A törekvés nem véletlen, Kína ugyanis következetesen halad az általa kitűzött fenntarthatósági, energetikai és klímavédelmi célok megvalósítása felé (erről részleteket itt talál). Ráadásul Kína gazdasági érdekei is azt kívánják, hogy az ország minél jobban teljesítsen a megújuló-energetikai területen – nem véletlenül dotálják államilag a napelemgyártó cégeket, hiszen a végső cél, hogy a legnagyobb ilyen jellegű beszállítók kínai (és ne európai) vállalatok legyenek. Ráadásul a távol-keleti ország a számok alapján tavaly már a szélenergia felé is erőteljesen nyitott.

Az országok befektetési versenyének második helyét az Egyesült Államok szerezte meg, ahol 51,8 milliárd dollárt fektettek a tiszta energiaforrások kiaknázásába. Ez összesen 8 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Érdekes viszont, hogy a növekedést úgy érte el az ország, hogy közben a szélenergetikai beruházások mértéke az előző évinek közel a felére (5,9 milliárd dollár) esett vissza.

A beruházások mértéke Európa döntő részében emelkedett, igazán nagy – közel 26 százalékos – ugrást mértek például Franciaországban, amely a valaha volt legnagyobb fotovoltaikus projekt finanszírozásával lépett előre. Ennél is nagyobbat ugrott Hollandia (232 százalék) elsősorban offshore szélerőmű beruházásoknak köszönhetően – írta a chikansplanet.blog.hu .

 

Paks II nélkül a világ

Elegendő villanyáramot lehet termelni 2030-ig Magyarországon még akkor is, ha nem bővítjük a paksi atomerőművet. Az Energiaklub szerint a megoldás egyszerű: okos, rugalmasabb energiarendszer, takarékosabb áramfogyasztás, hőszigetelt épületek, több megújuló energia. Az Energiaklub bemutatta az EnergyPLAN energiatervező szoftvert.

Bár a napelemek teljes egészében újrahasznosíthatóak, az Orbán- kormány környezetszennyezési sarcot vetett ki rájuk. Kétszer annyit, mint az akkumulátorokra. Emellett a szélerőművek generátora és vezérlőegysége is termékdíjköteles – igaz nálunk már ezek sem épülnek.  SZEMBEN A TRENDDEL >>>

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás