A rovat kizárólagos támogatója

A GM-növények globális elterjesztésében érdekelt profitéhes óriáscégek olyanok, mint a rossz vendég: kitessékelik őket az ajtón, visszajönnek az ablakon. Termékeik, a világban jelenleg forgalomban lévő génmódosított növények társadalmi hasznossága húsz éve nem látható, miközben akadályozzák az ökológiai gazdálkodási formák elterjedését, csökkentik a sokféleséget.

Hosszú távú egészségügyi és környezeti kockázataikat úgy kellene bebizonyítanunk, hogy hivatalosan nem juthatunk hozzá szabadalmi jogokkal védett génmódosított vetőmagjaikhoz. Európában az engedélyezéshez a gyártónak kell bizonyítania, hogy új technológiával előállított terméke nem káros. Az USA-ban fordítva van: valaki másnak kell bizonyítania a saját költségén végzett vizsgálatokkal, hogy a piacon megjelent új termék káros.

Az USA a Kereskedelmi Világszervezeten (WTO) keresztül rákényszerítette Európát, hogy a GM-növényekre a gyakorlatilag általános tilalom helyett egyenkénti engedélyezési rendszert léptessen életbe. Ennek következményeit felerősítve a Barroso-bizottság többször megpróbálta ránk erőltetni a génmódosított növényeket. Az unióban termesztésre engedélyezett génmódosított (MON810 nevű) kukoricát Magyarország azonban betiltotta, és hiába próbálták e tilalmat Barrosóék feloldatni velünk, nemzeti összefogással, az európai tagállamok mozgósításával többször is megvédtük magunkat.

A génmódosított (Amflora nevű) burgonya engedélyezésének jogsértő volta miatt a magyar kormány beperelte a Barroso-bizottságot, és az Európai Bíróságon nyertünk: visszavonatták az engedélyt. De akit kiküldtünk az ajtón, visszajött volna az ablakon: az uniós engedélyezési eljárásban továbbra is több tucat génmódosított termék várt termesztési engedélyre. Eközben az alaptörvényünkben deklaráltuk, hogy Magyarországon GMO-mentes élelmet előállító mezőgazdaságot szeretnénk. Elértük, hogy az EU-tagállamoknak idén tavasztól új jogi lehetőségük legyen a GM-növények termesztésének megakadályozására: számos okra való hivatkozással tilthatjuk. Nem vagyunk benne biztosak, hogy ki fogjuk állni a biotech óriáscégek jogi támadásait, de mindenképpen újabb lehetőség van a kezünkben a GMO-mentesség megtartására.

Eddig sem tagállami, sem uniós szinten nem sikerült elterjeszteni a génmódosított növények termesztését. Az EU–USA szabadkereskedelmi egyezmény azonban durván csökkentené kémiai és élelmiszerbiztonságunk jelenlegi szintjét. Megszűnhet a génmódosított összetevőt tartalmazó termékek kötelező jelölése, és elhárulhatnak a termesztési engedélyek elől az uniós akadályok. A génmódosított vetőmagokat kifejlesztő cégek azt akarják, hogy ne maradjon más választás, mint az egyre drágább GM-vetőmag, ezért felvásárolják a kisebb vetőmag-előállító cégeket, megszüntetve ezzel riválisaikat, és saját „biotech rendőrséggel” ellenőrzik a gazdák tevékenységét.  Az USA-ban pont húsz éve termesztenek génmódosított növényeket. Az ígéretekkel ellentétben ez alatt a két évtized alatt nőtt a gyomirtó szerek felhasználása, kialakult húsznál több, vegyszereknek teljesen ellenálló gyomnövény- és kártevőfaj, jelentősen emelkedett a vetőmagok ára, csökkent a vetőmagválaszték, és nőtt a gazdák kiszolgáltatottsága.

A Monsanto, a Syngenta, a Bayer, a BASF, a Dow, a DuPont és társaik mézes-mázos marketing leple alatt törnek az élelmiszerlánc feletti uralomra. Saját, mindent kiirtó gyomirtó szerüknek ellenálló és minden sejtjükben rovarölő szert termelő génmódosított szója-, kukorica-, repce- és gyapotfajtákat állítottak elő. Eközben a világ éhezőinek táplálásáról, a klímaváltozás hatásainak ellenálló, illetve kiemelkedő tápértékű fajtákról, vegyszerfelhasználást csökkentő növényekről beszélnek, ezzel megpróbálva elaltatni mindenki óvatosságát.

Még GMO-párti tudós is akad, aki jól látja, nyugodtan el lehet felejteni minden olyan marketingdumát a génmódosított növényekről, hogy megszüntetik az éhezést a Földön. Soha nem erre találták ki őket, a nagy cégek nem ezért öltek bele fajtánként százmillió dollárt. Azért csinálták, hogy profitot szerezzenek és piacot nyerjenek.

A Greenpeace figyelmét, energiáit, civil adományokból származó forrásai jelentős részét leköti a küzdelem a mezőgazdasági célú GMO-k ellen. Ahelyett, hogy heroikus módon rengetegen ellentartjuk Európa recsegő-ropogó, de masszívan tartó kapuit, réges-régen mindannyiunknak minden erőnkkel mezőgazdaságunk fenntarthatóságának javításáért, az ökológiai mezőgazdaság terjesztéséért kellene küzdenünk.   Ha nem lennénk folyton GMO-ostrom alatt.

TÖMÖRI BALÁZS a Greenpeace munkatársa írása eredetileg a HVG 2015/8 számában jelent meg.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás