A korábbi évekhez hasonlóan idén is Bécset ítélte a világ legélhetőbb nagyvárosának a Mercer nevű tanácsadócég. Budapestet – Ljubljanával holtversenyben – a 75. helyre sorolták, ami a közép- és kelet-európai régió egyik legjobb eredménye.
Az idei felmérésben a világ 230 nagyvárosát értékelték 39 kritérium alapján. Vizsgálták többek között a város közlekedését, oktatási, kulturális és egészségügyi szolgáltatásait, közbiztonságát és környezetvédelmi helyzetét. Alapvetően a városokban dolgozó külföldiek szempontjait igyekeztek figyelembe venni: az eredmények a Mercer szándékai szerint a multinacionális cégeket segíthetik abban, hogy méltányosan kompenzálják kiküldetésben dolgozó alkalmazottaikat.
Bécs szőlőskert kép: Wien Tourismus Lois Lammerhuber
Bécs 1,7 milliós lakosságával az Európai Unió 9. legnépesebb városa, mégis azok közé a metropoliszok közé tartozik, amelyek a legközelebb állnak a teljes önellátáshoz. A város, amely 2011-ben harmadjára is megkapta a világ legélhetőbb városa címet, mintegy 1 000 hektáron folytat organikus gazdálkodást és egyre népszerűbb bortermelői is a fenntartható gazdálkodásra törekednek.
Bécs, az organikus mintakép
Az első öt helyezés nem változott tavaly óta, ezeket idén is Bécs, Zürich, az új-zélandi Auckland, München és a kanadai Vancouver érdemelték ki. A lista élbolyát a nyugat-európai városok uralják ausztráliai és új-zélandi metropoliszokkal. A top 30-ba 7 német város is bejutott, ezen belül a legjobb 10-ben három – München (4.), Düsseldorf (6.) és Frankfurt (7.) – is szerepel. A bécsi városházán is nagy örömmel fogadták az újabb elsőséget, Michael Häupl főpolgármester és Renate Brauner alpolgármester közleményben üdvözölte az osztrák főváros sikerét.
Már nem státuszszimbólum az autó Bécsben
Az Osztrák Statisztikai Hivatal nemrég közzétett adatai szerint tavaly is tovább csökkentek az új autó eladások Bécsben. A fiatalok jogosítvány helyett inkább az okostelefont választják.
Nyugat-Európa összességében tarolt: a tízes élbolyba hét városa – Bécs, Zürich, München, Düsseldorf és Frankfurt mellett Genf (8.) és Koppenhága (9.) – is bekerült. Az Egyesült Királyságban London (40.) vezet, utána Birmingham (52.), Glasgow (55.), Aberdeen (57.) és Belfast (63.) következnek. A leggyengébben szereplő nyugat-európai városok Belfast (63.) és – a szintén nyugathoz sorolt – Athén (85.) lettek.
Körülbelül itt találhatók a listán Közép-Európa legjobbjai: a régió éllovasai Prága (68.), Budapest és Ljubljana (holtversenyben a 75.). Közép- és Kelet-Európa jóval kevésbé élhetőnek ítélt városai közé tartozik Kijev (176.), Tirana (180.) és Minszk (189.); Kijev sokat csúszott le a listán az országot sújtó politikai instabilitás és erőszak miatt – jegyzik meg a Mercer honlapján elérhető közleményben.
A tengerentúlon, Észak-Amerikában Vancouver (5.) vezeti a mezőnyt, az első húszba Toronto (15.) és Ottawa (16.) került. Az Egyesült Államok legélhetőbb nagyvárosainak San Franciscót (27.), Bostont (34.) és Honolulut (36.) találták. A világ többi részén jó eredményt ért el Montevideo (78.), Buenos Aires (91.) és Santiago (93.), Szingapúr (25.), Kuala Lumpur (84.) és Tokió (44.), Sydney (10.), Wellington (12.) és Melbourne (16.), valamint Dubaj (74.) és Abu-Dzabi (77.). A sereghajtó Bagdad (230.) lett, a legrosszabbak között van még Port-au-Prince (228.), de nem szerepelt jól Havanna (193.), Caracas (179.) és La Paz (156.) sem.
Vészesen nő városaink ökolábnyoma
2030-ra Franciaország, Németország és Spanyolország összterületével megegyező lesz a világ nagyvárosainak kiterjedése – összesen 1,5 millió négyzetkilométert borít majd nagyváros.
A becslés azért is meghökkentő, mivel három nagy méretű országról van szó és a változás 16 év alatt következik be. A városi területek bővülése tehát nagy sebességgel zajlik, éves szinten is. Nem meglepő, hogy a terjeszkedés Brazília, Kína és India városainál a leggyorsabb. A gigavárosok természetesen nagyobb szennyezők és óriási környezeti tehertételt rónak az ökoszisztémákra.
