Hirdetés

Az embereket végletesen megosztják a kétéltűek. Kevesek szeretik, a többség undorodik tőlük. Az ellenszenv leküzdésében, és a békák életterének megőrzésében is sokat tett a hazai békamentés atyja Dr. Puky Miklós biológus. A Varangy Akciócsoport Egyesület elnöke 2015. március 20-án hajnalban távozott el közülünk.

Dr. Puky Miklós 1961 március 10-én született Budapesten. Itt végezte tanulmányait, itt szerzett biológus és angol szakfordítói egyetemi diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1986-ban. Végzés után rögtön a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete Magyar Dunakutató Állomásán (ma MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézete) kapott biológusi állást, ahol kezdetben tudományos segédmunkatársként, munkatársként, majd haláláig tudományos főmunkatársként dolgozott. Egyetemi doktori értekezését 1992-ben ’Nehézfémdúsulás Anura populációkban’ címmel védte meg, PhD értekezését ’Kétéltűek természetvédelme Magyarországon’ címmel 2005-ben írta.

Munkájának jelentős természetvédelmi irányultsága volt, elsősorban fragmentációs, kolonizációs, inváziós és klímaváltozási kérdésekkel foglalkozott veszélyeztetett állatfajok, tízlábú rákok, kétéltűek és hüllők esetében.

Az utóbbi években érdeklődése a legmodernebb molekuláris biológiai módszerek alkalmazása felé is kiszélesedett. Hazai tevékenysége mellett Angliától Nepálig és az USA-ig számos ország természetvédelmi programjaiban vett részt. Oktatási tevékenységet hazai és külföldi egyetemeken is folytatott, az ELTE-n több, mint egy évtizeden át tartott Természetvédelmi ökológia órákat, de külföldi előadásait is jelentős érdeklődés követte Mexikótól Kínán és Dél-Afrikán át Új Zélandig. Az ELTE Környezettudományi Doktori Iskola tagjaként aktívan vett részt PhD hallgatók vezetésében, hisz szívügyének érezte a tudós társadalom utánpótlásának nevelését, de talán ennél is fontosabb volt számára, mondhatni különleges elhivatottságot érzett a környezeti nevelésre.

A Varangy Akciócsoport Egyesület elnökeként rendszeresen szervezett békamentő akciókat, ahol a középiskolásoktól a híres emberekig (pl. Reviczky Gábor, Szarvas József színművészek) széles tömegeket megmozgatott a jó ügy érdekében. Ilyenkor az ember állította mesterséges akadályokon „átsegítették” a varangyokat, hogy az élőhelyükről a szaporodó helyükre tudjanak jutni, majd pedig vissza is.

Békamentők a Garancsi-tónál Békamentők a Garancsi-tónál
A képre kattintva galéria nyílik.

Több éven keresztül szervezett békakoncerteket a Magyar Tudományos Akadémia termeiben, összekötve ezzel a tudományt, művészeteket, köznevelést. Ezeken az alkalmakon neves emberek adtak elő békákról szóló verseket, novellákat, zenés műveket, Miklós pedig vetített a békákról, elmondta a legfontosabb ismereteket róluk, megszólaltatta jellegzetes hangjukat. Nagyon szerette a természetet. Rabul ejtették a szép tájak, vízesések, növények, állatok, melyeket sikerrel kapott lencsevégre. Szép képeiből rendszeresen készíttetett naptárakat, képeslapokat, melyek bevételét jótékony célokra ajánlotta föl, vagy sokszor csak meglepte vele kollégáit, szeretteit, hogy örömteli mosolyt csaljon az arcukra.

Csoportkép az előadóülés résztvevőiről

A budapesti Ludovikán tartották meg a III. Herpetológiai Előadóülést 2012 márciusában Puky Miklós az első sorban balról a második.

Puky MiklósTudományos pályáját több mint 110 szakmai értekezés, könyv, könyvfejezet, tudományos közlemény fémjelzi. Alelnöke volt a Magyar Biológiai Társaság Környezet- és Természetvédelmi Szakosztályának, vezetőségi tagja az Infra Eco Network Europe szervezetnek, tagja a Magyar Hidrológiai Társaságnak, az IUCN ASG-nek és az IAD-nak.

Munkásságát számos hazai és nemzetközi kitüntetéssel jutalmazták, többek között a Pro Natura és a Környezetünkért Emlékplakett, a Tíz Kiemelkedő Fiatal kitüntetés, a Ford Európai Természetvédelmi Díj és a 2011-es id. Entz Géza Díj birtokosa.

Szaktudását felhasználták az autópályák építése során is, annak megtervezésekor, hogy hol építsenek különböző vadátjárókat, átereszeket, hogy az út által kettévágott élőhelyek között biztonságosan átjárhassanak, vonulhassanak az állatok.
Közvetlenül halála előtt is egy ilyen tanácsadás miatt utazott a trópusokra. Onnan visszatérve érte a súlyos betegség, mellyel nem tudott megküzdeni a szervezete és 2015. március 20-án hajnalban eltávozott közülünk, pótolhatatlan űrt hagyva maga után. ( okologia.mta.hu )

 


Fájdalommal tudatjuk, hogy dr. Puky Miklós, a VAC Egyesület elnökének temetésére egyházi szertartatás szerint 2015. április 9-én, 14 óra 30 perckor kerül sor a Farkasréti temetőben (Budapest, Németvölgyi út 99, 1124)


Puky Miklós a békabolond

Öcsi bácsi, nézze, mit fogtam – mutatta a markában kapálózó békát a kis Miklós a hatvanas évek közepén a balatoni nyaralóhelyen. A nehézsúlyú birkózó pillanatok alatt felrohant az első emeleti szobájába, magára hagyva békájával a vendéglátók kisfiát. Az állatok barátja – Puky Miklós – az ember állította mesterséges akadályokon akarja „átsegíteni” a varangyokat.
Puky Miklós akkor döbbent rá, hogy az embereket végletesen megosztják ezek a kétéltűek. Kevesek szeretik, a többség undorodik tőlük. Ezután éveken át nem volt különösebb kapcsolata a nyákos négylábúakkal. Elvégezte az iskolákat, az ELTE-n biológusnak tanult, majd jött a szakdolgozatírás ideje. Nem kérte, kapta a témát: hazai kétéltűekben miként dúsulnak fel a nehézfémek? Hálás feladat, aminek a kétéltűek a legkevésbé sem örültek. A szakdolgozat elkészítése ugyanis száz-százötven béka elpusztításával járt.

Kapcsolódó anyagok:

Érdemes menteni a békákat?

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás