Májusban robban a szemétbomba

2015. április 18. 22:00

Májusban robban a szemétbomba

Számítani kell arra, hogy sok közszolgáltató pár héten belül már nem tudja elszállítani a lakossági hulladékot – az aggasztó helyzet miatt Gémesi György Gödöllő polgármestere levélben fordult Orbán Viktorhoz azonnali intézkedést kérve. Nesze neked rezsicsökkentés.

A hulladékfeldolgozás területén ugyanis vészhelyzet alakult ki az egész országban. A rezsicsökkentés hatásai mellett a hulladéklerakási járulék, a felügyeleti díj, az e-útdíj és több egyéb költségnövelő tényező gazdaságilag padlóra küldi a nonprofit szolgáltatókat. Gyakorlatilag képtelenség kigazdálkodni az új, adó-jellegű kötelezettségeket. A lerakási járulék meg nem fizetése miatt a NAV a munkabérfizetés napján inkasszózta például a Zöld Híd Nkft. számláit, veszélybe sodorva 280 alkalmazott – szociálisan, nagyrészt nehéz helyzetben lévő családok - megélhetését is. És nem egyedül a Zöld Híd járt így az utóbbi hónapokban. A hazai környezetvédelmi főhatóság pontosan tudja, hogy mi a helyzet és egy ilyen lépéssel egy kötelezően ellátandó, környezetvédelmi és közegészségügyi szempontból is nélkülözhetetlen közszolgáltatást lehetetlenítenek el – figyelmeztet Gémesi, aki a hetedik legnagyobb magyarországi hulladékgazdálkodó, az Észak-kelet Pest és Nógrád Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás elnökeként a héten személyesen, a helyszínen tájékozódott a kialakult helyzetről az ökörtelekvölgyi Zöld Híd Régió Nonprofit Kft. telephelyén.

Gémesi György az ökörtelekvölgyi Zöld Híd Régió Nonprofit Kft. telephelyénGémesi György az ökörtelekvölgyi Zöld Híd Régió Nonprofit Kft. telephelyén

 
Elnök Úr!

Gödöllő, Veresegyház, Isaszeg, Fót, Rétság, Érsekvadkert és további 40 település utcáin maradnak a hulladékkal teli kukák?
Sajnos igen, ez akár egy hónapon belül megtörténhet és további félszáz település közszolgáltatója által begyűjtött hulladékot sem tudjuk majd fogadni, feldolgozni. A tisztán 106 önkormányzat tulajdonában lévő társaság vezetői nem akarnak pánikot kelteni, de most olyan helyzetbe kényszerültek, hogy számítani kell rá: súlyos zavarok lesznek az ellátásban. Két évig húztuk, nincs tovább! A jelenlegi szabályozási környezetben a fejlesztési forrásokat költjük napi működésre.

A hulladékfeldolgozás területén az egész országban vészhelyzet van, és az emberek onnan értesülnek erről, hogy időnként hallják, a katasztrófavédelemnek kell intézkednie. Ilyen egy normálisan működő EU tagállamban nem fordulhat elő. Talán Nápolyban történt hasonló, ott a hadsereget vetették be.
A rezsicsökkentést még kigazdálkodtuk volna, de a hulladéklerakási járulék, a felügyeleti díj, az e-útdíj és a többi egyéb új költségnövelő tényező gazdaságilag padlóra küldi a nonprofit közszolgáltatókat. Az egyik legnagyobb tétel, a lerakási járulék, ami a lerakásra kerülő hulladékfajták után tonnánként 6 000 forintnyi terhet jelent. A közszolgáltatók, köztük a Zöld Híd Régió Nkft. is, a 2014-re megállapított lerakási járulék töredékét tudták csak befizetni, mert ezt nem lehet kigazdálkodni. A lerakási járulék meg nem fizetése miatt a NAV inkasszózta például a Szabolcs-Szatmár megyei közszolgáltató számláit. Később a kaposváriak is erre a sorsra jutottak. Most a mi társaságunk, a Zöld Híd került ugyanebbe a helyzetbe. A munkabérfizetés napján tettek inkasszót a számláinkra, veszélybe sodorva 280 alkalmazottunk – szociálisan, nagyrészt nehéz helyzetben lévő családok – megélhetését.
Mivel semmilyen plusz költséget nem háríthatnak át a lakosságra, így ezek a cégek csak addig tudnak talpon maradni, amíg felélik a fejlesztési forrásaikat, vagy a tulajdonos önkormányzatok finanszírozzák a veszteségeiket. A Zöld Hídnál ez 1,8 millió forintot jelent – munkanaponként!

Nonprofit cégeket nyereségesen kell működtetni? Ez nem ellentmondás?
Nem! Nonprofit módon kell gazdálkodni. A Zöld Hídnál például az a nyereség, hogy az üzleti tervben előírt és indokolt összegeket különítik el a jövőbeni fejlesztésekre és a környezetvédelmi feladatokra. A hulladékgazdálkodási rendszer ettől lenne hosszútávon önfenntartó. Most ezt az elméleti nyereséget, azaz a nonprofit társaságok és a környezetvédelem jövőjét vette el a szakigazgatás. Eljött az ideje, hogy nyomatékosan figyelmeztessük a szakmát, a kormányzatot és a lakosságot: tényleg nincs tovább hátrálni, eljutottunk a falig.

Hol vannak még gondok az országban?
Ne szépítsünk: gyakorlatilag mindenhol. Talán egyedül a fővárosi szolgáltató, az FKF vészelte át a problémát. Ott eleve magasabb díjak voltak, koncentrált területen, nagyobb fizetési potenciállal. Vidéken több tíz kilométert autózunk a hulladékért a néhány száz lelkes, szétszórt községekbe, és itt bizony a nem fizetők aránya is egyre nagyobb, ami szintén a veszteségeket növeli.
Az emberek már így is azt mondják, hogy sokat fizetnek. A Zöld Híd például drága?
Nehéz egy alapvetően szegény országban arról vitatkozni, hogy mi drága és mi nem, de kérek mindenkit, hogy gondolkodjon el azon az egyszerű összefüggésen, hogyha nincs annyi bevételem, mint amennyi a kiadásom, akkor csődbe megyek. Nem segít bennünket az sem, hogy a hulladékszállítási díj közel fele a kötelező kiadásokra megy el. Például 27 százaléka - közel harmada! - az ÁFA, amit a Zöld Híd is hónapról hónapra befizet az államkasszába. A kukásautóink pedig havonta 8-szor mennek ki az ingatlanokhoz havi 2660 forintért. Ebből a pénzből nemcsak elszállítják és feldolgozzák, hanem biztonságba helyezik és 30 éven át utókezelik a hulladékainkat. Nem egy hónapig, hanem 30 évig.

Életben tud maradni addig ez a nonprofit társaság?
Itt 106 település, köztük akkora városok, mint Gödöllő, Aszód, Veresegyház, Erdőkertes, Fót, Isaszeg, Kerepes, Őrbottyán, Romhány, Rétság közel 300 ezer lakosának hosszú távú környezeti és egészségügyi biztonságáról is beszélünk. Nem gondolnám, hogy bármelyik szereplőnek szándékában állna közvetve vagy közvetlenül előidézni egy katasztrófa-helyzetet. Nekünk biztosan nincs ilyen szándékunk.

Át tudja venni a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a hulladékszállítást?
A kapcsolatunk jó, de kétségeim vannak. Március végén a Zöld Híd kapott a katasztrófavédelemtől egy levelet, amelyben likviditási problémákra hivatkozva kérik a folyamatban lévő követelések átütemezését. Lefordítom magyarra: nekik sincs pénzük. Szakemberük, eszköz-állományuk sincs arra, hogy megszervezzék 300 ezer ember üzemszerű, rendszeres hulladékszállítását. Kijelölő határozatot tudnak írni. Ha pedig még pénzt is adnak mellé, mi szívesen ellátjuk a kötelességünket, amire mellesleg mi magunk vállalkoztunk. Erre tehát nem kell minket kijelölni. Lásd még:   Elképesztő: összeomlás előtt a hazai hulladékgazdálkodás


Vajon mikor jöhet az országos hulladék-mutyi?

Vajon mikor jöhet az országos hulladék-mutyi?

Igazi bűvészmutatványra készül a kormány a szemétdíjakkal - írtuk még tavaly júniusban. Újabb rezsicsökkentést ígér, miközben a hulladékok veszteséges elszállítására sokszor csak állami kényszer nyomán hajlandók a vállalkozások. Bár a kormány addig trükközött, hogy már teljesen összezavarta a publikumot, a megoldás kezd felsejleni.




Kapcsolódó anyagok 7 milliárdunkba kerül az ingyenes kéményseprés
A rezsicsökkentés újabb hulladékos áldozata
Bedőlhetnek a rezsicsökkentéssel megbénított közműcégek
Hulladékgazdálkodás helyett szemétszállítás. Mikor robban a hulladékbomba?

Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés