Az Országgyűlés tegnap törvénymódosítással ültette át a magyar jogrendbe azt az európai irányelvet, amellyel megőrizhető Magyarország GMO-mentessége.
A képviselők 161 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 4 tartózkodás mellett fogadták el a földművelésügyi miniszter arról szóló javaslatát, hogy Magyarország megőrizheti GMO-mentességét.
A tárcavezető előterjesztésében emlékeztetett, a változtatás után a tagállamok továbbra is saját hatáskörben dönthetnek a génmódosított növények termesztésének megtiltásáról, nem csupán természetvédelmi vagy egészségügyi, hanem társadalmi, gazdasági, illetve egyéb szempontokra hivatkozva.
Magyarországnak a GMO-tól való mentességét néhány héten belül törvény is garantálja majd – jelentette beegy hete a földművelésügyi miniszter. Az LMP szerint blöfföl a kormány GMO-ügyben.
2015. május 27-én 11:00-11:30 között Parlament épületében sajtótájékoztatón vettem részt.
A hazai géntörvény 2015-ös módosításáról (T/4818 számú törvényjavaslat)
GMO-Kerekasztal
Az 1998 évi XXVII. törvény (http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99800027.TV) számos módosításon esett át napjainkig és időközben a kezelők mintha elfelejtkeztek volna a jogi kiegyensúlyozottságról és az „esetről esetre való megítélhetőség” alapelvéről. Előrebocsátom nincs róla szó, hogy az eddigi kormányok döntései nem voltak helyesek abban a tekintetben, hogy a módosított növényfajták közel 90%-kát kitevő növényvédelmi célú módosított növények köztermesztésbe vételét nem engedélyezték (http://www.bdarvas.hu/tudomany/okotoxikologia/idn6057). Erre a változtatásra az ország nem is felkészült. Nincs kiterjedt RT-PCR használatra alapuló vizsgálókapacitás, megszervezett gazdaképző-rendszer, de tudomásom szerint az ügyek helyi intézésének adminisztrációjára sem készültünk fel. Ezen túlmenően az ez irányú hazai K+F+I ügyek sem igazán jó irányban haladnak. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy a hazai kísérleti aktivitás a minimumra csökkent, miközben a MON 810 fajtacsoportra úgyszintén vetési moratóriumot hirdető Franciaországban vagy Németországban, de egész Nyugat-Európában jelentős ebbéli kutatási aktivitást tapasztalhatunk.
A 2015-ös géntörvény-módosítást előzetesen nem látta/tárgyalta a GMO-Kerekasztal, amely két országgyűlési bizottság ebbéli tanácsadó szerve. Emlékeztetőül az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága (elnök: Font Sándor) és az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága (elnök:
– A géntörvény-módosítás előítéletes szemléletű. Azzal az alaptétellel fogalmazza a mondatait, hogy a géntechnológiai módosítás termékei egyaránt rosszak és az ország gazdasága/lakossága számára kizárólagosan hibás terméket eredményezhetnek. A hazai környezettudományi kutatások azonban csupán a MON 810 kukoricamoly-rezisztens kukorica esetében mutatták ki, hogy a bevezetésével járó hátrányok jelentősebbek, mint az előnyök. Nemzetközi eredmények a glyphosate-tűrő növényekkel kapcsolatban vetnek fel környezet-egészségügyi aggályokat is. Vagyis a tudományban dolgozók csupán a növényvédelmi területet érintő módosított fajtacsoportokra szolgálhatnak elővigyázatosságra építő indokrendszerrel. Nem található ilyen szintű kritika, pl. a szárazságtűrő, de a beltartalmában módosított növények esetében sem. A géntörvény-módosításnak így nemcsak tiltólistára, hanem pozitív lista felállítására is gondot kellett volna fordítani, amelynek hátterében az a gondolat kell, hogy álljon, hogy a jelen tudása nem ítélheti meg a jövőben keletkező kutatási eredményeket.
– A CETA és TTIP http://www.bdarvas.hu/gmo/idn6060; http://www.bdarvas.hu/gmo/idn6064) elfogadása a tagállami tiltás konkrét eseteit jogi eljárási útra terelheti, s ebben nagyon kevés segítséget nyújt majd a hazai módosított géntörvény. Előre jelezhető a vitarendezési mechanizmus (ISDS) szerint a termesztési tiltások után az „elmaradt haszonért való perlés”, ami az államot súlyos bírságok kifizetésére kényszerítheti majd. Az Alaptörvény nem nyújthat jogi védelmet az állam kontra befektető típusú perekben. Az Alaptörvény releváns tartalmában ugyanis a párhuzamos gondolatsíkú mondatok között ok-okozati összefüggés nem állapítható meg. Ezt olvashatjuk: „XX. cikk (1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. (2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.” (http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100425.ATV) Nehéz tehát tetten érni, hogy mit állít ez a jogászok által fogalmazott pár mondat. A testi és lelki egészséghez való jog érvényesülését milyen úton segíti a GM-élőlényektől mentes mezőgazdaság? Figyelem, nem élelmiszergazdaságról van szó, hanem hogy nincs vetés/tartás! A vessző után fogalmazott egészséges élelmiszerekre vonatkozó rész nem utal összefüggésre, mivel felsorolás. A joggyakorlat szerint ma Európa egyetlen országa sem tiltja a módosított növények Európába való beszállítását (pl. glyphosate-tűrő szója), azok tápokba vagy akár élelmiszerekbe való keverését, amennyiben a gyártó a csomagolóanyagon ezt a tényt feltünteti. A hazai takarmányaink jelentős része tartalmazhat módosított növényi összetevőt. Tehát „megvédi” valaki a hazai fogyasztókat a GM-élelmiszerek fogyasztásától? Közvetve (ilyen takarmányon nevelt állatok húsán keresztül) biztosan nem, de közvetlenül sem, ha van jelölés. Közvetett hatást eddig senki sem mutatott ki; közvetlen hatást növényvédelmi célú módosított növények esetében többen is, bár az etetési kísérletek eredményeit máig heves vita követi. A géntörvény-módosításában is csak a termesztés tiltásáról esik szó, vagyis a korábbi környezettudományi eredményeink alapján való döntést használja
http://mek.oszk.hu/09900/09926/09926.pdf; http://2010-2014.kormany.hu/download/2/9d/20000/GenetEM.pdf#!DocumentBrowse
– Új passzusnak nevezhető, hogy milyen okokkal tiltható a termesztés. Közülük három előtt mezőgazdasági/biológiai képzettséggel állók csak értetlenkedhetnek: (i) A „b pont a területrendezést nevezi meg a törvényjavaslat. Milyen köze lenne egy az EU-ban természettudományos szempontok szerint vizsgált és engedélyezett genetikai eseménynek a helyi területrendezéshez? (ii) Az „e. pont abból a feltételezésből indul ki, hogy minden géntechnológiával előállított termék hibás, vagyis nem kerülhet más termékekbe. A jelenlegi EU-szabályozás viszont a jelölési kötelezettség megtartása mellett lehetővé teszi a keverhetőséget az összetett élelmiszerekben. (iii) A „g” pontban a törvényjavaslat a közrend védelmét említi. A géntechnológiai eljárással módosított növények engedélyezése és az aktuális közrend között vajon milyen logikus összefüggést találhat a jog?
Azt gondolom, hogy a géntörvény és Alaptörvény fogalmazásait növénytermesztési, növénynemesítési, környezet- és élelmiszerbiztonsági, valamint környezet-egészségügyi szempontok szerint újra kellene gondolni és fogalmazni. Különben a politikusok és jogászok olyan módon távolítják folyamatosan el a természettudományoktól, ami már esetleg ütközik máshol az Alaptörvénnyel „X. cikk (2) Tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak.” Persze szabadalmaztatott fajtacsoport esetében már termékről van szó, s a fajtatulajdonosok nem biztosítanak vetőmagot a hazai kísérletekhez.
