Hirdetés

Csak brutális áramár-növekedés mellett térülhet meg az új paksi atomerőmű építése, vagy a 10 milliárd eurós orosz hitel mellett akár 15 milliárd eurót is bele kell még ölnie a magyar államnak (= az adófizetőknek) a projektbe – ezt mutatja az a közgazdasági modell, melyet az Energiaklub “Paksról komolyan” mai előadásán mutatott be Felsmann Balázs energetikai közgazdász.

Az egész Paks II projekt értelmét kérdőjelezik meg, az egész kormányzati érvelésnek mondanak ellent annak a közgazdasági modellnek az eredményei, amelyet az új, oroszokkal közösen építendő paksi atomerőműről szervezett előadássorozat mai állomásán mutatott be Felsmann Balázs volt energetikai szakállamtitkár. 

Ezermilliárdok az adófizetőktől vagy 75 százalékos áramdrágulás

A kormány ugyan a számításait elküldte Brüsszelnek, de az nem nyilvános, a mostani modellnek viszont épp az adja a jelentőségét, hogy látni lehet, mit hoz a jövő, ha Paks II valóban megépül. A kormányzati kommunikáció arra épít, azért erőltetik az egész projektet, mert ezzel "olcsó áramhoz juttatja majd a fogyasztókat", és azt állítják, hogy Európában az egyik legolcsóbb áramot tudja majd kínálni az ország a vállalatoknak is. A kormány azt is sugallja, hogy ha az erőmű megépül, az 2026-tól termeli majd az áramot, és utána már egy fillér állami pénzt sem kell beletenni a működtetésbe, mert csak a felépítés emészt fel 12 milliárd eurót – amiből 2,5 milliárdot a magyar fél áll, a többire az oroszok hitele biztosítja a fedezetet. Ez utóbbit pedig majd a magyar állam törleszti.

Megtérül-e Paks II állami támogatás nélkül? Infógrafika

Ezzel szemben mellbevágó eredményekre jutott a modellszámítás.

Mindenek előtt szögezzük azonban le, hogy az Európai Unió azt prognosztizálja: a 2020-as évek közepéig az áram világpiaci ára emelkedik, a mostaninál 2026-ban 23 százalékkal lesz drágább az áram. Onnan kezdve aztán lassú, de folyamatos árcsökkenés a valószínű.

A modell ezt is szem előtt tartva, három lehetséges forgatókönyvet vázol:

  Ha nem lesz tartós nagykereskedelmi áramáremelkedés, vagyis ha az EU szakértői mellélőnek, akkor a Paks II. projekt nem térül meg. Sőt, akár 12,4-18,6 milliárd eurós (mai árfolyamon 3800-5700 milliárd forintos) plusz tőkejuttatásra lesz szükség ahhoz – a felvett orosz hitel visszafizetésén felül! -, hogy a paksi atomerőművet működtető társaság működőképes maradjon.
A cég működését a 2050-es évek elejéig csak folyamatos tőkejuttatásokkal lehet fenntartani, ami 2025-35 között a magyar adófizetőknek átlagosan évi 210-250 milliárd forintjába kerülhet, az azt követő évtizedben pedig éves átlagban 140-160 milliárdjába, hogy még a működés 3. évtizedében is évi 41-75 milliárd forint átlagos tőkepótlásra tartson igényt.

  Ha az Európai Bizottság prognózisa teljesül, és 2026-ig durván negyedével emelkedik az áram ára, akkor a Paks II. projekt megtérüléséhez a tulajdonos magyar államnak 6-10,5 milliárd euró (1850-3200 forint) közötti többletfinanszírozással kell segítenie a rendszer működőképességének fenntartását. Ez azt jelenti, hogy az erőmű működésének első évtizedében az adófizetők évente 140-190 milliárd forinttal, a következő évtizedben pedig évi átlag 50-117 milliárd forinttal kell "kisegítenie" az erőművet.

  A kormányzati nyilatkozatokban szereplő "biztosított megtérülés" onnantól áll fenn, ha az erőmű egész, 60 éves élettartama alatt az áramárak a jelenlegit legalább 75 százalékkal meghaladják, és Paks II. 60 éven keresztül legalább 85 százalékos kapacitáskihasználtsággal működik.

Mindebből a tanulmány azt a következtetést vonja le, hogy "magas a valószínűsége annak, hogy a Paksra tervezett új erőmű nem fogja tudni elérni az önálló piaci működéséhez szükséges értékesítési árakat és tartósan állami támogatásra szorul".
Folytatás a hvg.hu-n >>>


  A részletes tanulmányt és a szimulációs modellt az Energiaklub nyilvánosan elérhetővé tette, és közvetlenül is eljuttatja hazai és európai döntéshozóknak.


Állítsák le Paks II jelenleg zajló környezetvédelmi engedélyezését, függesszék fel a telephelyen folyó vizsgálatokat, a kormány, az MVM Zrt. és az MVM Paks II Zrt. pedig hozzon nyilvánosságra minden elemzést, tanulmányt, amelyek alapján a Paks II beruházás mellett döntöttek. Ezeket követeli a Greenpeace a Jávor Benedek tegnap megjelent dokumentumai alapján. Paks titkosítása miatt 5 civil szervezet az Alkotmánybírósághoz fordult.

 

 

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás