A rovat kizárólagos támogatója

Új vadászati törvény koncepcióján dolgozik a kormány, amelynek – ha törvény születik belőle – a legfontosabb következménye az lehet, hogy 20 éves időtávra újraosztják a vadászterületeket. A jövőben a vadászat még inkább a gazdagok kedvtelése lesz.

Az új vadászati koncepció deklarált célja, hogy „a vadászatra jogosultak terhei ne növekedjenek” – a sorokból kiolvasható valódi szándék viszont inkább a vadásztársadalom szelektálása az anyagi erő alapján, illetve annak biztosítása, hogy a földtulajdonosok ne kérhessenek az eddiginél több pénzt a vadászati jog átengedéséért. A jelenlegi szabályok szerint a vad az állam tulajdona, a vadászati jog pedig a földtulajdonhoz kötődik – ez a jövőben is így marad, de előírják, hogy a vadászati jogosultságot csak haszonbérlet formájában lehet továbbadni. A haszonbérletről a földtulajdonosok gyűlése dönt, ami jól hangzik, de a díjaknak az agrártárca által kiadott ajánláshoz kell illeszkedniük – amihez talán az Alkotmánybíróságnak is lesz egy-két szava.

Újrarajzolt területek

A koncepció további részletei azt is megmagyarázzák, hogy miért kell a képviseletet kormányközelbe vonni. Újra fogják rajzolni a vadászterületeket: egy-egy egységnek továbbra is legalább 3000 hektárosnak kell lennie, de az országot „tudományos alapon kialakított” tájegységekre osztják, és egy-egy vadászterület nem nyúlhat át a tájegység határain. Ez arra is elegendő ok lesz, hogy az átszabott területeket újraosszák; a minisztérium által ajánlott bérleti díjakkal új szerződéseket kell majd kötni, méghozzá – szintén „tudományos alapon” –húsz évre, igazodva a vadászati tervezés most bevezetendő húszéves üzemtervi időszakához. (A hosszú távú tervezés az általunk megkérdezett szakértők szerint önmagában nem feltétlenül rossz ötlet, ám ebben a szabályrendszerben könnyen a vadászterületek einstandjának eszközévé válhat.)

Túlzott vadkárigények?

A új vadászati törvény 2016. januári hatálybalépése után kötelező lesz úgynevezett tájegységi fővadászt alkalmazni. Ő várhatóan olyan állami alkalmazott lesz, akit a vadászok fizetnek. Emellett 3000 hektáronként egy főállású hivatásos vadász fölvételét is előírják. Mindez nyilvánvalóan megdrágítja majd a vadászatot, ugyanakkor látszólag a vadászoknak kedveskednek a koncepció készítői „a fegyveres vadászathoz kapcsolódó mindennapi felesleges adminisztratív terhek” csökkentésének tervével. Tényszerűen egyébként a vadászathoz nem kapcsolódik túl sok adminisztráció – egyes információk szerint a vadászati naplókkal kapcsolatos szabályokat igyekeznek majd fellazítani, ami főleg az állami vadászterületeket ingyen használó politikaközeli puskásoknak jöhet jól (és megnehezít mindenfajta felelősségre vonást, akkor is, ha például baleset történik).

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter Tiszafüreden megnyitott egy közösségi vadászházatFazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter Tiszafüreden megnyitott egy közösségi vadászházat
Újragondolják a vadkárok rendezésének kérdését, még inkább eltávolodva attól az elvtől, hogy a vadak által okozott kárért a vadászati jog jogosultja felel.  Ez egy friss törvénymódosítás nyomán a közúti vadelütések esetén már ma is csak az esetek kisebbségében van így, most pedig ahhoz is fogódzót nyújtanak, hogy a mezőgazdasági vadkárokat nehezebb legyen a vadászokra terhelni („meg kell szüntetni a vadászatra jogosultaktól követelt túlzott kárigények érvényesítésének gyakorlatát”).

Átalakítják a trófeabírálat gyakorlatát is, aminek következtében könnyebb lesz megúszni a hibás kilövést: nem az egyes eseteket büntetik, hanem a folyamatot nézik, bizonyos százaléknyi hiba után a vadásztársaság fizet majd, ami a kocavadászoknak kedvez a társaságok kárára.

Ajándék kocavadászoknak

A koncepció visszahozza azt a nagyjából 150 éve túlhaladott szemléletet, hogy az apróvad (például a mezei nyúl és a fogoly) megfogyatkozásának oka a túl sok ragadozó.
A probléma orvoslására előírja a kötelező ragadozógyérítést, ami – annak az időről időre felbukkanó információnak a fényében, amely szerint hamarosan bővül a vadászható fajok listája a barna rétihéjával, a (hörcsögnél kisebb állatokra „vadászó”) egerészölyvvel, a nyuszttal és a menyéttel – leginkább a minden mozgó célpontra tüzelni kívánó, hiányos természetismeretű alkalmi vadászoknak adott ajándékként értelmezhető-írta a nol.hu.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás