A rovat kizárólagos támogatója

A magyar kormány kapitulációjával zárulhat a rezsiháború Brüsszelben. Itthon viszont nem adja fel a harcot a Fidesz, ami csak a 2018-as választásokig 100-130 milliárd forintot emészthet fel

Még nem kommunikálják, de tulajdonképpen feladta a rezsiharcot Brüsszelben a kormány – értesült a Figyelő. A lap szerint az MVM átszervezésével pótolnák az így felmerülő állami veszteségeket.

A kormány lényegében feladta a rezsiharcot Brüsszelben – olvasható a szerdán megjelenő Figyelőben. A kabinetben most azzal számolnak, hogy a nyolc pont közül, amelyben a magyar szabályozás nem felel meg az uniós előírásoknak, hatban ugyan meg lehet egyezni az EU-val, kettőben azonban nincs esély kompromisszumra. Bár elvileg ezekkel is fordulhatna az Európai Bírósághoz Magyarország a kormány ezt mindenképpen szeretné elkerülni – értesült a Figyelő. Jó eséllyel ugyanis a bíróságon is számunkra kedvezőtlen ítélet születne.

A két feladott pont minden bizonnyal a rendszerhasználati díjjal kapcsolatos. Ez ugye az a díjtétel – amit magának a gáznak illetve a villanynak az ára mellett – a szolgáltatóknak már jó ideje külön fel kell tüntetniük a számlákon, és amelybe tulajdonképpen a termék házhozszállításának teljes költségét belesűrítik. Egészen pontosan azokat a tőke és működési költségeket, amelyeket a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal rendeletben meghatároz. Igen ám, de a villany és a gáz árát nem lehetett a végletekig faragni, így a rezsicsökkentés során részben pont ezeknek, az úgynevezett elismert költségeknek a körét illetve mértékét szűkítették, ami jelentősen hozzájárul a teljes számlaérték csökkenéséhez. A két leginkább kritikus elem, amit a szolgáltatók nehezményeznek, hogy a jelenlegi szabályozás szerint nem építhetik be áraikba az évi több milliárd forintos közműadót, és a hatóság a korábbinál sokkal kisebb tőkemegtérülést biztosít számukra. Olyannyira, hogy a gázvezetékeket üzemeltető cégeknél az elismert tőkeköltség, ami a rezsicsökkentés előtt a befektetett eszközállomány értékének 6-7 százaléka volt, nullára csökkent. Ez pedig teljesen ellehetetleníti a befektetéseket a szektorban. 
Mindez azért problémás, mert a lakossági szolgáltatók egy jelentős részét ugyan megszerezte az új állami közműholding, a gáz és a villanyvezetékek viszont továbbra is a multik tulajdonában álló hálózati cégeknél maradtak. Így az eredeti mestertervben pont a rendszerhasználati díj lefaragása volt a rezsicsökkentésnek az az eleme, amit a jövőben is a veszteséges egyetemes szolgáltatóiktól nagy nehezen megszabaduló nemzetközi cégcsoportok álltak volna.

Azt, hogy pontosan mekkora összegről van szó, nem könnyű megbecsülni. A Figyelő kalkulációi szerint éves szinten 40-45 milliárd forint lehet az az összeg, amit a jövőben a hálózati cégek helyett az egyetemes szolgáltatóknak – és így jórészt az államnak – kell állnia a rezsicsökkentésből. Ez egyébként nagyjából összecseng azzal, hogy értesüléseink szerint felső kormányzati körökben most 100-130 milliárdos többletkiadással számolnak, hiszen a 2018-as választásokig valóban nagyjából ennyit vihet el a brüsszeli rezsibukta.

További részletek a Figyelő friss számában.

Kapcsolódó anyagok:

Rezsicsökkentenénk – ha tudnánk

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás