Az ősz közeledtével ismét útra kelnek Európa költöző madarai. Augusztus hónap folyamán megkezdődik az egészen november végéig elhúzódó természeti csoda, az őszi madárvonulás.
A nappalok rövidülése, az éjszakai hőmérséklet folyamatos csökkenése, a mezőgazdasági betakarítások tájalakítása és a nyárvégi csapadékos időszak beköszöntése jelentős hatással bír az élőhelyek arculatára, táplálékkínálatára. Tollas vándoraink közül a fehér gólyák, a tövisszúró gébicsek, a gyurgyalagok már augusztusban elindulnak telelő területeik felé. Fecskéink, kék vércséink, fekete gólyáink kényelmesebb tempóban készülődnek az előttük álló, hosszú vándorútra. Kisebb-nagyobb csapataikkal találkozhatunk a Körös-Maros Nemzeti Park megfelelő élőhelyein, de látványos a bíbic és a seregélycsapatok méretének növekedése is.
Természetesen nemcsak a hazánkban fészkelő költöző madarak élete bolydul ilyenkor fel, hanem a Magyarországtól északra élő társaiké is. A sarkvidéken és a tajgán költő madarak is augusztusban indulnak a korán beköszöntő tél elől melegebb vidékekre. Ebben az időszakban találkozhatunk olyan fajokkal a Tiszántúlon, melyek csak vonulás idején látogatnak a Kárpát-medencébe. A havasi lile, a fakó rétihéja és a halászsas például nem költ nálunk, de mind rendszeres vendég itt kora őszi időben.
A madársokadalom jellemzője, hogy szeptemberben egyidőben tartózkodnak a térségben délre készülődő költőfajaink, átvonuló vándorok, illetve az ide téli vendégségbe érkezők, mint például a nagy őrgébics, vagy a kékes rétihéja.
A madárvonulásról
A madárvonulás kialakulása a legutóbbi jégkorszakot követő időszakra tehető, amikor a felmelegedés következtében, a jégtakaró visszahúzódásával megnyíló új források lehetővé tették a fajok elterjedési területének az Egyenlítőtől északi illetve déli irányba történő eltolódását.
A madarak időszakos eltűnésére majd újbóli megjelenésére már korán felfigyeltek az emberek és próbáltak valamilyen magyarázatot találni a jelenségre. Az egyik ilyen hipotézis szerint a fecskék nem vonulnak el télen, hanem a békákhoz hasonlóan az iszapban vészelik át a hideg, táplálékban szegény időszakot. Ezt a feltételezés azon alapult, hogy a nyár végi, gyülekezési időszakban a fecskék helyenként több ezres csapatokban húznak be éjszakázni a biztonságot jelentő nádasokba.
madárgyűrűk
Hans Christian Mortensen dán tanár és ornitológus 1899-ben kezdte el tudományos célú fémgyűrűs jelöléseit seregélyeken. Ezt követően Johannes Thienemann vezetésével Németország, majd 1908-ban Vönöczky Schenk Jakab kezdeményezésére a világon harmadikként Magyarország is bekapcsolódott ezekbe a kutatásokba. Azóta már sokkal fejlettebb módszerek is rendelkezésünkre állnak (pl. színes gyűrű, rádiótelemetria, geolokátor, műholdas jeladó), amelyek nagy előnye a hagyományos fém gyűrűs jelöléssel szemben, hogy lényegesen több információt szolgáltatnak. A vonuláskutatásnak az emberi kíváncsiság kielégítésén túl fontos természetvédelmi vonatkozása is van. Hasznos információkat szolgáltat többek között a vonulási útvonalakról, jelentős táplálkozó, pihenő- és telelőhelyekről, valamint a vonulás és költés időzítéséről.
A madarak által megtett távolság tekintetében két nagyobb kategóriát különböztethetünk meg. Rövidtávú vonulókra (pl. vörösbegy, fekete rigó, barátposzáta, örvös galamb) a külső (időjárási) tényezők gyakorolnak nagyobb hatást, míg a hosszútávú vonulók (pl. fehér gólya, fülemüle, gyurgyalag, kék vércse) viselkedése inkább genetikailag kódolt, emiatt nehezebben tudnak alkalmazkodni a változó időjárási körülményekhez. Általános tendencia, hogy a tavaszi vonulás kezdete a legtöbb fajnál korábbra tolódott. Ilyenkor a költés és a kínálkozó források leghatékonyabb kiaknázása érdekében megéri sietniük. Ősszel pedig a kínálkozó táplálékmennyiség és az időjárás függvényében dönthetnek az indulás időpontjáról. Erre jó példa az idei nyár, ugyanis az ivaréretlen vagy a költésből más okok miatt kimaradó fehér gólyák a száraz nyár következtében kialakuló táplálékhiány miatt hamarabb indultak útnak.
A www.satellitetracking.eu oldalon parlagi sasok, kék vércsék és fehér gólyák mellett az idén a Kardoskúti Fehértó területi egységen jelölt, Pétör névre hallgató szalakótát is nyomon követhetik.
