A rovat kizárólagos támogatója
greenfo/MTI

Kutatók szerint mintegy harminc évvel a világ legsúlyosabb nukleáris balesetét követően Csernobil katasztrófahelyszínből természeti rezervátummá vált, amelyben hemzsegnek a jávorszarvasok, rőtvadak és farkasok.

Az 1986-os baleset után az emberek elől tiltott zónává tett terület figyelemre méltó megváltozása azt sugallja, hogy a sugárszennyezés nem gátolja meg az élővilág szaporodását és boldogulását, viszont kiemeli, az emberi tevékenységek mennyit árthatnak a vadon élőlényeinek.  Jim Smith, a Portsmouthi Egyetem kutatója szerint, ha az emberek elköltöznek egy területről, a természet felvirágzik még a világ legsúlyosabb nukleáris katasztrófájának színhelyén is. Szerinte nagyon valószínű, hogy a csernobili élővilág állománya már most nagyobb létszámú, mint a baleset előtti időszakban.

A csernobili nukleáris erőmű 1986-os robbanásakor nukleáris részecskékkel teli felhő került a levegőbe, több ezer ember hagyta el a területet, és nem is tértek vissza. Smith és csapata megvizsgálta, mi történik az élővilággal egy olyan területen, ahol nagyarányú a szennyezés, és jórészt lakatlan.

Farkasok a csernobili tiltott övezetben egy ködös reggelen, 2009-ben. (Fotó: Reuters/Vaszilij Fedosenko)

Farkasok a csernobili tiltott övezetben egy ködös reggelen, 2009-ben. (Fotó: Reuters/Vaszilij Fedosenko)

A 4200 négyzetkilométeres csernobili tiltott zónában végzett korábbi tanulmányok súlyos radioaktív hatásokat és az élővilág megfogyatkozását tárták fel. Ám a hosszú távú felmérési adatokon alapuló bizonyítékok arról árulkodnak, hogy az emlőspopulációk regenerálódnak.  A kutatás során nagy számban találtak jávorszarvast, európai őzet, gímszarvast és vaddisznót, a populációs arányok hasonlóak a régióban kijelölt négy, nem szennyezett védett területhez. A Csernobilban és környékén élő farkasok egyedszáma például több mint hétszerese az összevethető védett területekének. A helikopteres felmérés emellett a jávorszarvas, európai őz és vaddisznó állományában a baleset után 1-10 évvel emelkedő tendenciát tárt fel.

Smith bevallása szerint nem vették szemügyre a sugárzás egészségre gyakorolt hatását az egyes egyedeknél. Ez olyasvalami, amit Tim Mousseau, a Dél-Karolinai Egyetem kutatója évek óta igyekszik kideríteni, elsősorban madarakkal végzett kutatásával a tiltott zónában. Úgy véli, az új vizsgálat pozitív előrelépés a nukleáris balesetek potenciális egészség- és környezetkárosító hatásainak megismerésében. Hozzátette, nem ért egyet azzal a kijelentéssel, hogy Csernobil és környéke hemzseg a vadállatoktól.

"Az új vizsgálat elsősorban a nagy testű emlősökre fókuszál, nem pedig az élőlények szélesebb tartományára, úgymint madarakra, kisemlősökre és rovarokra, amelyeket közvetetten nem érint az emberi jelenlét" – tette hozzá. Szerinte nagy szükség van további, részletekbe menő vizsgálatokra.

Jávorszarvas a csernobili tiltott zónában, Babcsin falu közelében, 2011 márciusában. (Fotó: Reuters/ Vaszilij Fedosenko)

Jávorszarvas a csernobili tiltott zónában, Babcsin falu közelében, 2011 márciusában. (Fotó: Reuters/ Vaszilij Fedosenko)

Az emlősöket illetően viszont Smith és csapata a tiltott zóna különféle területein vetette össze egyedszámukat, és mutatta ki, hogy a szennyezettebb régiókban ugyanannyi állat él, mint a kevésbé érintettekben.

Mousseau úgy véli, a tanulmány egyszerűen csak arról árulkodik, hogy az ellenőrizetlen régiókban az állatok bizonyos populációi exponenciális növekedésnek indulnak, végezetül túlszaporodnak. Szerinte nincs rá bizonyíték, hogy a csernobili állatok ugyanolyan szintű populációs növekedést érnek el, mint ami gyakran megfigyelhető olyan területeken, ahol védve vannak a ragadozóktól vagy a vadászattól.

Jim Beasley, a friss kutatás társszerzője szerint a súlyos nukleáris baleset helyszínének néhány kilométeres környezetében az állatok széles tartományát megvilágító egyedülálló adatkészlet jól illusztrálja a vadvilág rugalmasságát az ember kiváltotta nyomások megszűnésével. A Current Biology folyóiratban közzétett tanulmány révén a kutatók szerint alaposabban feltérképezhetik a fukusimai nukleáris baleset vadvilágra gyakorolt hosszú távú hatását is.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás