Érdekességek a Duna-Dráva-Mura bioszféra-rezervátumról

2015. október 18. 13:56

Érdekességek a Duna-Dráva-Mura bioszféra-rezervátumról

A bioszféra rezervátumoknak három alapvető funkciójuk van, az ökoszisztéma megőrzése, a régió fejlesztése társadalmilag, gazdaságilag és ökológiailag fenntartható módon, és az oktatás, a kutatás és a természetvédelmi monitorozás ösztönzése. Magyarországon jelenleg hat bioszféra-rezervátum található. Az egyik a Duna-Dráva-Mura területén.

A Duna-Dráva-Mura által körbezárt területet Európa Amazonasának szokták nevezni. Az OzoneNetwork Egyenlítő c. műsorának vendége volt Sipos Katalin a WWF Magyarország igazgatója szerint az elnevezés kissé túlzás. Az azonban igaz, hogy a Dráva és a Dráva vízgyűjtő nagyon magas természeti értékkel bír és magyarországi viszonyok között egy kevésbé szabályozott folyónak számít, tehát megvan benne az Amazonasra is jellemző természetes vadság.
 


A Duna-Dráva-Mura bioszféra-rezervátum mintegy 631 ezer hektárnyi területet ölel fel. Ez az egyik legnagyobb szinte még érintetlen természeti terület a Duna-medencében. Az Ausztrián, Szlovénián, Horvátországon, Magyarországon átfolyó Dráva, a Mura alsó szakasza, valamint a Dráva torkolat feletti Duna szakasz Európa ökológiailag egyik legegységesebb összefüggő folyórendszere. A folyók egy 700 kilométeres zöld övet formálnak, összekapcsolva az öt ország több mint 1 millió hektáros, természeti és kulturális szempontból különösen fontos területét, így szimbolizálva azok egységét. A három folyó az emberi beavatkozások ellenére bámulatos biológiai sokféleségnek, és olyan ritka, természetes élőhelyeknek nyújt otthont, mint az ártéri erdők, szigetek, kavics- és homokzátonyok, mellékágak és holtágak.
Mindhárom folyó partján vannak olyan, szinte még háborítatlan partszakaszok, ahol különleges fajok találnak menedéket. A régió különleges szimbólumai a vízimadarak. A biológiai sokféleség megőrzése mellett a folyók és ártereik létfontosságúak az itt élő emberek számára is. Kiterjedt és nyílt árterekre nagy szükség lenne mindenütt, hiszen ezek csökkentik az árvízveszélyt és hozzájárulnak a jó vízminőséghez. Ez különösen lényeges az ivóvíz, az ártéri erdők és a talajvízháztartás szempontjából, valamint rekreációs célokat is szolgál. A stabil halállomány pedig nemcsak a vízimadaraknak, hanem a horgászok számára is fontos tényező.




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés