Állami földprivatizáció - intézményesített földrablás 2015

2015. december 25. 13:31

Állami földprivatizáció - intézményesített földrablás 2015

Titkos paksi bővítés, közpénzek lerablása, uniós pénzek korrupt lenyúlása, az oktatás és egészségügy tönkretétele, növekvő szegénység és elvándorlás, elsimlizett Questor botrány, stadion és kisvasút építési őrület, a Városliget beépítése, földmutyi. Talán a legfontosabb területek, ahol az idén lerombolta a jövő alapjait a kormány. Ángyán József elemzése az idei földmutyiról.

Az állam tulajdonában lévő közös nemzeti földvagyonunk kiárusítását a kormányzat részéről először hírzárlat övezte, majd a szándék nyilvánosságra kerülését követő tiltakozások hatására erősödő kommunikációs propagandakampány kíséri.  A területért felelős miniszter a FIDESZ XXVI. kongresszusán egyenesen úgy fogalmazott, hogy „az ellenzék azt akarja, hogy a magyar föld bárkié legyen, csak a magyar gazdáké ne.”. Azt is mondta, hogy az ellenzék egyfajta gazdaellenes ligát alakított, és a magyar gazdák csak a Fidesz–KDNP-re számíthatnak. De arra az egyszerű kérdésre, hogy miért is kell az állami földeket dobra verni, arra észérvek, értelmes magyarázatok alig hangzanak el.

Ahhoz, hogy a tényleges érdekeket, szándékokat és folyamatokat, a lépés valóságos – az egész társadalmat érintő – veszélyeit, fenyegetéseit megértsük, érdemes egy kicsit a dolgok mögé nézni.

1. A probléma

A nemzetek modernkori biztonsága ma már nem csak a honvédelem állapotától, sokkal inkább attól függ, hogy kinek a kezében vannak azok a természeti erőforrások és rendszerek, amelyekkel a környezet és az alapellátások – az élelem-, az ivóvíz- és energiaellátás - biztonsága megteremthető. Ezek között is kiemelt szerepet játszik az élelmezési és élelmiszer-biztonság megteremtésének alapeszköze, egyben a nemzeti szuverenitás egyik legfontosabb megtestesítője, a termőföld. A 2010 tavaszára kiérlelt és meghirdetett néppárti vidékstratégia – melynek kidolgozásában magam is tevékeny szerepet vállaltam – a saját tradícióinknak és az európai agrármodellnek egyaránt megfelelő, kis/közepes családi gazdaságokra és azok szövetkezeteire épülő, a helyi gazdaságot és társadalmat erősítő, a várost a vidékével ismét összekapcsoló rendszer megvalósítását célozta.
Ennek keretében az akkor még nem eladni, hanem gyarapítani tervezett állami földvagyont kedvezményes feltételű, tartós földbérlet formájában a helyben lakó, gazdálkodó családoknak és a fiataloknak – mindenekelőtt a demográfiai földprogramban résztvevő, letelepedést, gazdálkodást valamint több gyermek világrahozatalát és felnevelését vállaló fiatal pároknak - kívánta használatba adni. Bár a második Orbán-kormány ezt az emberek elsöprő többsége által támogatott agrár- és vidékstratégiát még ugyan kormányhatározatban rögzítette, ám számomra, aki 2010 és 2012 között a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkáraként a Nemzeti Vidékstratégia kidolgozását irányítottam, már 2011 őszére, az állami földbérleti rendszer véglegessé válása időszakában világossá vált, hogy ettől gyakorlatában gyökeresen eltér.
Mára megítélésem szerint egyre inkább egy legújabb kori feudális, hűbéri birtokadományozó rendszer látszik körvonalazódni, melyben az állam a gazdálkodó családok, helyi közösségek helyett a politika közeli érdekeltségekkel, rokoni, baráti körökkel, továbbá a globális és hazai spekuláns tőkével, annak oligarcháival köt szövetséget, alakít ki stratégiai partnerséget. Földügyi elemzéseim eredményein túl is egyre több jel mutat arra, hogy ma Magyarországon államilag támogatott földspekuláció, intézményesített földrablás zajlik. Ezzel a földügy a helyi közösségek valamint a spekuláns tőke érdekei összeütközésének egyik legdurvább terepévé válik, ami az ennek a folyamatnak egyébként is teljesen kiszolgáltatott gazdatársadalmat és vidéket, ezzel az egész társadalom élelmezési biztonságát végveszélybe sodorja.
A RÉSZLETES ELEMZÉS HIVATKOZÁSOKKAL:  Állami földprivatizáció - intézményesített földrablás 2015 (word 82 KB.)




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés