Az energiafogyasztás csökkentése és az energiapazarlás megszüntetése egyre fontosabb az Európai Unió számára. Az Unió vezetői 2007-ben azt a célt tűzték ki, hogy 2020-ig 20%-kal csökkentik az Unió éves energiafogyasztását.
Az energiahatékonysági intézkedések kapcsán egyre szélesebb körben elismerik, hogy ezek nem csupán a fenntartható energiaellátás megvalósításának, az üvegházhatást okozó gázkibocsátás csökkentésének, az ellátásbiztonság garantálásának és az importkiadások csökkentésének eszközei, hanem egyben fokozzák az európai gazdaságok versenyképességét.
Az energiahatékonyság fogalmának többféle értelmezése létezik: műszaki megközelítésből az energiahatékonyság a ténylegesen hasznosuló és az összes felhasznált energia arányát jelenti, közgazdasági szempontból viszont az energiafelhasználást az elért haszonhoz viszonyítjuk. A Magyar Szabványügyi Testület táblázata:
Jogszabály száma | Jogszabály címe |
2015. évi LVII. törvény | Az energiahatékonyságról |
122/2015. (V.26.) Kormányrendelet | Az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról |
123/2015. (V.26.) Kormányrendelet | Egyes kormányrendeletek energiahatékonysággal összefüggő módosításáról |
25/2015. (V.26.) NFM rendelet | Az energiahatékonyság növelését elősegítő tájékoztatásról |
26/2015. (V.26.) NFM rendelet | Az energetikai auditokkal kapcsolatos adatszolgáltatásra és a regisztráló szervezetek éves jelentésére vonatkozó részletes szabályokról |
7/2015. (X.16.) MEKH rendelet | Az energetikai auditorok és energetikai auditáló szervezetek által fizetendő regisztrációs és nyilvántartási díj összegére, megfizetésének módjára és visszatérítésére vonatkozó szabályokról |
176/2008. (VI.30.) Kormányrendelet | Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról |
